Hozzáfűznék még a témához egy - nem lényegtelen - momentumot. A törvény pontosan szabályozta a bírói tanács szavazásának rendjét. Eszerint mindig a népi ülnökök szavaztak először és a hivatásos bíró utoljára.
Vagyis: ha a két népi ülnök arra szavazott, hogy a vádlottat fel kell menteni, akkor a hivatásos bíró ezen nem változtathatott és a felmentő ítéletet kellett írásba foglalnia akkor is, ha neki más volt a véleménye. Büntető ügyekben ülnökök ma is vannak a bírói tanácsban ugyanolyan jogokkal, mint korábban, csak a megnevezésből elmaradt a "népi" jelző. Az ülnökök részvétele a bíráskodásban egyébként nem a sztálinizmus terméke, hanem a "laikus" elem tudatos megjelenítésének egyik formája. Amerikában pl. esküdtszék működik. Ott a bűnösség kérdésében ez a 12 tagú testület dönt.
|
