A napokban egymásnak ellentmondó magyarázatokat adott nyilatkozataiban Király László György, az APEH elnöke, amelyekben nem sikerült elfogadható érveket felhoznia azzal kapcsolatban, hogy tulajdonképpen miért kellett kiemelni az adóhatóság informatikai rendszerének ellenérzése alól adatainkat. Időközben kiderült, hogy a magánszemélyek és a gazdasági társaságok mágneslemezekre mentett adózási adatait egy rácsokkal védett szobában elhelyezett, plombával ellátott ládában tartják. Adatvédelemmel és informatikával foglalkozó szakemberek egyöntetűen elitélően nyilatkoztak az APEH akciójáról.

Az APEH informatikai rendszerét ismert szakemberek szerint e technikának az lehetett a célja, hogy az adatokat kivonják a rendszer ellenőrzése alól. Adatvédelemmel foglalkozó jogászok szerint megdöbbentő, hogy megfelelő nemzetbiztonsági átvilágítás nélkül - jelen esetben B típusú szükséges - külső személyek megismerhették az adóhivatal informatikai rendszerét, annak struktúráját. Szakemberek kizártnak tartják, hogy a Hunaudit Kft. munkatársai a struktúra ismerete nélkül szakszerű véleményt formálhattak volna az APEH vizsgálatainak auditálása során. A pénzügyminiszterrel egyeztetett, eddig példátlan akció után felmerül a kérdés: vajon továbbra is védettek-e adótitkaink?Elfogadható-e az a válasz erre, hogy a titkos ügykezelés szabályai szerint védett mindazon adat, amelyet kivontak a rendszerből?

Tény, hogy a különböző gazdasági és politikai körök számára meglehetősen kurrens árut jelentő adatbázisról másolat vagy másolatok készültek, ami rendkívül komoly nemzetbiztonsági és gazdasági kockázatot hordoz magában. Kérdés az is, hogy a Hunaudit Kft. munkatársai, illetve rajtuk kívülvajon kik és mennyi ideig vizsgálódhattak az adatbázisban. S az, hogy az illetéktelenek közül kik és mennyit tudhattak meg adataink kinyerésének módszereiró1, mielőtt kétszer is ráfordították volna a kulcsot a rácsos ajtóra.
A Magyar Nemzet által megkérdezett informatikai szakértők szakmailag egyértelműen indokolatlannak tartották az adóhatóság akcióját. A hivatal rendszere ugyanis olyan többszörös mentési mechanizmussal rendelkezik, amely mellett elképzelhetetlen, hogy bármely okból adatvesztés következzék be. Egyöntetű véleményük alapján rendkívül nyugtalanító, hogy kényes adataink kikerültek az APEH informatikai rendszeréből. Bent ugyanis, bármilyen ügyesen is próbálnák manipulálni azokat, arról a számítógépes rendszer naplófájlokat készít. A rendszerben működő, szigorú hozzáférési szisztéma pedig csak jogosultak számára enged adatokat kezelni, azoknak sem egyformán. Teljes jogosultság - tehát olyan teljes körű engedély, amellyel mindenki adatai hozzáférhetők csak a legszűkebb APEH-vezetésnek jár, nekik is csak akkor, ha kérik ezt, s az ő tevékenységüket szintén adminisztrálja a rendszer.
Az informatikusok elmondták: Magyarország egyik legnagyobb, legösszetettebb és legbonyolultabb informatikai rendszeréről van szó. Az APEH adatrendszerét úgy lehet elképzelni, mint egy élő, fejlődő fát. A legmagasabb engedéllyel rendelkezők a teljes fát láthatják, a kisebb prioritással rendelkezők csak egy ágat követhetnek, a még alacsonyabb felhatalmazással bírók természetesen egyre kisebb részét láthatják a fának. Az informatikai rendszer egyik legfontosabb eleme pedig azt figyeli - és könyörtelenül jegyzeteli -, hogy ki mit néz, ki mit változtat.
Az adatok kimásolásával valaki most erről az élő és folyamatosan fejlődő fáról készített egy „fényképet", amelyet egy dobozba zárt. „A rácsos szoba azonban nem képes naplót készíteni" - tette hozzá ironikusan egyikük. Ezt a „fényképet" csupán akkor lehet előhívni, ha a szükséges adatbázis-kezelőket és a rendszer felépítését is tárolták, miután ezek a hatalmas információhalmaznak, vagyis - a példánál maradva - a „fénykép" előhívásának a „vegyszerein: Az adatbázis-kezelőt, illetve az adatstruktúrát - azaz az adatkezeléshez szükséges eszközöket - pedig éppen a hosszú bájtok vizsgálata kapcsán ismerték meg és vihették ki az APEH-ből, mivel az informatikai rendszerhez hozzáférni csak alapos indokkal lehet.
A számítógépes szakemberek szerint csakis akkor érdemes a kimentett adatbázist tárolni, ha annak a kiszolgálását és működtetését végző szoftvereket is kimásolták. S feltételezve, hogy nem értelmetlenül, hanem valami célból mentették ki az adatokat, elképzelhető az is, hogy a megrendelő már rendelkezik az adatbázis-kezelővel és az adatok struktúrájával is. Figyelemre méltó, hogy az APEH pénteki közleményében és az elnök nyilatkozataiban nem is próbál szakmai érveket felhozni az akció magyarázatára. Ugyanis Király László György is pontosan tudja, hogy ilyen érv nem létezik. A magyarázkodásban megfogalmazott jövőbeni vizsgálatokra való utalás szakmai szempontból értelmezhetetlen. Elképzelhetetlen, hogy az elnök hivatalba lépése után hetekkel egy naptári napról készített „pillanatfelvétel" egy majdani vizsgálat szempontjából milyen jelentőséggel bírhat. Arról ugyanis, hogy előtte vagy utána mi történt, semmilyen információt nem szolgáltat.
Az alapvető kérdések tehát továbbra is megválaszolatlanok. Szakmai indokok hiányában miért vonták ki tavaly nyáron a pénzügyminiszter utasítására az APEH teljes adatállományát az informatikai rendszer ellenőrzése alól? Miközben ez az egyik legfontosabb garanciája annak, hogy adatainkkal ne lehessen visszaélni, és azokat csak a törvényben meghatározott módon lehessen felhasználni. Mivel tudja bizonyítani az adóhivatal, hogy adataink nem kerültek illetéktelenek kezébe? Miért tették lehetővé, hogy törvényes feltételek hiányában külső személyek az informatikai rendszert megismerjék?