Vastapsot kapott a költő...
Alighanem először és utoljára történt meg ez a firenzei Armando Nuzzóval, Balassi olasz fordítójával. Bálint napján a Gellért szállóban lelkesen ünnepelték a magyarok a rokonszenves itáliai poétát, amikor Makovecz Imrétől átvehette az egyik rangos magyar irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot.

A budapesti olasz nagykövet „más irányú elfoglaltsága miatt” nem jelent meg az irodalmi ünnepségen helyette egy professzor képviselte – a költőn kívül – az olasz kultúrát: az udinei egyetem magyar tanszékének vezetője...

Udine...

Ugyancsak szombaton egy másik magyar-olasz esemény is kapcsolódott ehhez a városhoz. Magyar turisták a velencei karneválra utaztak, amikor olasz „fakabátok” feltartóztatták őket, és az osztrák hatóságok mulasztása miatt büntetést róttak ki rájuk... Órákon át tartották „fogságban” őket, mígnem a milánói magyar konzulátus vállalta az igazságtalan bírság kifizetését.

„Európai család” – mondogatjuk, arra utalván, hogy májustól tagjai leszünk az uniónak. Mi, magyarok, kezünket nyújtjuk a régi-új családtagok felé: Petrarca születésének 700. évfordulóján az egyik legrangosabb irodalmi díjunkat nyújtva át annak a talján költőnek, aki az európai Petrarca-hagyomány legkiválóbb képviselőjét, Balassit ülteti át anyanyelvére. A kulturális élet lelkes: olasz értelmiségiek kísérik el költőjüket az ünnepségre. A politika közömbös: az olasz nagykövetség ridegen ellenáll, nem is reagál arra a megkeresésre, amit a Római Magyar Akadémia még idejekorán közvetített.

A hatóság pedig „belerúg” egyet az egykori, Róma környékén élt püspöknek, Szent Bálintnak napján az olasz kultúra – a velencei karnevál – iránt érdeklődő magyarokba...

Ha lenne diplomáciája Magyarországnak, hevesen tiltakozna polgárainak megalázása ellen. Rómában is, Brüsszelben is tiltakozna, botrányt keltene, hogy a jövőben ne kelljen atrocitást elszenvednünk régi-új családtagjaink körében. Ilyen nincs.

De mint tudjuk, külügyminisztériumunk vezetésében ül olyan politikus, aki 1969 és 1971 között a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a DIVSZ prágai központjában serénykedett. Hozzáértők úgy tudják, hogy ez az apparátus igen sokoldalú tevékenységet fejtett ki, s benne az ügyért elkötelezettek ügyködtek. Ilyen múlttal aligha léphet föl valaki karakánul a magyar érdekek képviseletében az európai fórumokon.

Munkája lett volna szombaton, ehelyett szórakozott: a Fidesz „múltját” emlegette, „torgyánozott”, pártpropagandát fejtett ki az országos érdek védelmezését elhanyagolva.