Viktor Vekszelberg, a diszkrét oligarcha
Munkatársunktól
2011. február 21., hétfő 00:00 http://mno.hu/migr_1834/_viktor_vekszelberg_a_diszkret_oligarcha-165705
A kőolaj- és alumíniumiparban szerzett érdekeltségei révén nagyjából hétmilliárd dolláros vagyonával Viktor Vekszelberg az egyik leggazdagabb oligarcha, az oroszországi kapitalizmus tipikus terméke, egyszersmind formálója. Az ötvenhárom éves üzletember nagyvilági életvitelét jól mutatja, hogy egyik legutóbbi születésnapjára egy horvátországi szigetet kapott barátaitól ajándékba. Fabergé-tojásokból övé a világ legnagyobb gyűjteménye. A Kreml jóindulatát megszerzendő, hazafias indíttatásból még 2004-ben százmillió dollárért visszavásárolta e cári műkincsek egy részét. Neve legutóbb a médiában akkor merült fel, amikor kinevezték az orosz modernizáció fellegvárának szánt Szkolkovo Innovációs Központ főkoordinátorának. Korábban szó volt arról is, hogy kinevezik kamcsatkai kormányzóvá, ami szintén jelzi, hogy jó viszonyt ápol a Kremllel.
Az ukrajnai születésű Vekszelberg Moszkvában szerzett diplomát automatizálás és számítástechnika szakon, az Orosz Tudományos Akadémia informatikai központjában volt aspiráns, majd 1978–1990 között egy különleges konstrukciós iroda vezetőjeként dolgozott. Első saját vállalkozása – egy szövetkezet – egy általa kifejlesztett technológia felhasználását vitte piacra. Vállalkozásai, köztük a Kerkit megszerző, majd az orosz államnak továbbadó Daimond Air offshore céget is birtokló, a Bahamákon bejegyzett Renova-csoport eddig is sokat fektetett új technológiák kidolgozásába és bevezetésébe. Vekszelberg a 90-es évek első felében megszerzett néhány közepes céget, a vagyon jelentős részét azonban akkor alapozta meg, amikor ő és a Mihail Fridman tulajdonában lévő Alfa Group megszerezte a TNK-t, ami egyesülve a BP-vel, a második legnagyobb magánkézben lévő orosz vállalattá nőtte ki magát. Az oligarchának az olajvállalaton kívül jelentős résztulajdona van a Rusal alumíniumholdingban, de cége intézi az argentin nemzeti fociválogatott marketingügyeit is.
Vekszelberget azonban nemcsak az orosz, hanem a magyar politikai elit egy részéhez is szoros kapcsolatok fűzik. Ez kiderül abból is, hogy a moszkvai kereskedelmi kirendeltség megszerzésén kívül több homályos üzletet is kötött a magyar állammal. Nála kötött ki a százmilliárd forintos kazah államadósság is, amelyet áttételesen hatmilliárd forintért szerzett meg. Az ennek megvásárlására 2006-ban a Veres János vezette pénzügyminisztérium által kiírt pályázatot az az üzleti tanácsadással foglalkozó, egy évvel korábban még mindössze nyolcmillió forint törzstőkéjű Arte Legis nyerte el, amelyben néhány hónapra a Renova szerzett többségi tulajdont. De feltűnt Vekszelberg cége, a Renova-csoporthoz tartozó KESZ 2006 tavaszán az MVM partnereként is. Az orosz sajtó ekkor arról cikkezett, hogy a háttérben a paksi atomerőmű üzemidejének meghoszszabbítása, illetve új blokkok építése állhat, míg az Origo információi szerint valójában a Vértesi Erőműben akart Vekszelberg tulajdont szerezni.
