Megáldva és kiátkozva

Politikai viharok kísérték a múlt héten megnyílt, nagyváradi Lotus Market építését. A 25 millió dolláros befektetés nyomán létrejött, 22 ezer négyzetméter felületû bevásárló- és szórakoztató-központ fõberuházóját, Mudura Sándort egyesek kiátkozták a becsületes emberek sorából, Tempfli József megyés püspök viszont megáldotta a létesítményt.

A múlt héten megnyílt Lotus Market huszonkétezer négyzetméter felületén
számos üzlet és szórakozási lehetőség várja a látogatókat

Már javában épült Nagyvárad elsõ, igazi bevásárló- és szórakoztató-központja, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök nagyváradi látogatása során felkereste fõberuházóját, Mudura Sándort is, akivel elõtte közel húsz éve személyes kapcsolatban állt. A látogatás során a miniszterelnök többek között megtekintette az építkezést is, mivel kivitelezõje egy magyarországi cég, a Betonút Szolgáltató és Építõ Rt. és egyik finanszírozója a szintén magyarországi Eximbank volt.
Addig senki sem cikkezett a készülõ hatalmas beruházásról. Senki sem tudta, ki az a Mudura. Pedig lett volna mirõl beszélni, hiszen Nagyváradon nem mindennapos esemény egy 25 millió dolláros vállalkozás elindítása. Mudura Sándor sem az ismeretlenség homályából lépett elõ, õ ugyanis a „Kinder-király”, a népszerû csokitojások kizárólagos importõre, aki már a ’90-es évek elején befektetõként visszatért Romániába és jelentõs vagyon birtokosa.
A miniszterelnöki látogatástól kezdve került a magyarországi ellenzéki sajtó érdeklõdésének középpontjába a nagyváradi plaza. Nem nehéz kitalálni, miért: az esemény jó alkalmat kínált arra, hogy a miniszterelnök politikai ellenfelei kétes ügynek tüntessék fel Medgyessy és Mudura kapcsolatát, melynek köszönhetõen a beruházás 10,6 millió eurós hitelhez jutott a budapesti Eximbanktól, anélkül, hogy megfelelõ garanciákkal rendelkezett volna. Egyesek egyenesen támogatásnak állították be a bankkölcsönt, egy kategóriába sorolva például a Sapientia Egyetemnek nyújtott magyar állami finanszírozással. A lejárató kampány célpontja természetesen Medgyessy Péter, tehát magyar belpolitikai ügy, de mint ahogy az lenni szokott, az elvbarátok áthozták hozzánk is a „botrányos kapcsolat” hírét és kiátkozták a becsületes emberek sorából a „maffiózó” Mudurát.
Közben a karaván haladt és a plaza felépült. Mudurának a bevásárló- és szórakoztató-központ megnyitóján Petru Filip, Nagyvárad polgármestere átadta a díszpolgári címet jelentõ oklevelet. Tempfli József római katolikus megyés püspök pedig megáldotta a létesítményt.
Eddig tartana a történet rövid összefoglalója, ha nem kísérték volna olyan jelenségek, amelyekre talán érdemes odafigyelni.

A legnagyobb beruházás Nagyváradon

A Lotus Market 25 millió dolláros beruházásból készült, az elmúlt évtized legnagyobb nagyváradi beruházása. A plazát Mudura Sándor álmodta és valósította meg. Megmozgatta a helyi tõkét, betett a maga pénzébõl és létrehozta a 2,6 millió dolláros tõkével rendelkezõ Plaza Invest-et. Majd a magyar-amerikai BR Immobilia kft. 1,75 millió dolláros befektetésével megalakította a Lotus Market Rt-t. Utóbbi 10,6 millió eurós hitelt szerzett a magyarországi Eximbanktól. A hitel visszafizetésére a Magyar Export Hitelbiztosító Rt. (Mehib) vállalt garanciát. Mudura fedezetként öt hektárnyi telket is elzálogosított. A hitel kamatai egy magyarországi bankot gazdagítanak, következtetésképpen a magyar költségvetést gyarapítják.
A beruházás fõvállalkozója a Betonút Szolgáltató és Építõ Rt. volt. A cég 11,1 millió euró értékben végzett munkát a plazanál, tehát a magyarországi hitelbõl származó pénz jó része visszatért Magyarországra, ott került adózásra. Mint ahogy arról Garamszegi Gábor, a fõvállalkozó cég gazdasági vezérigazgató-helyettese és Lazri Noureddine magasépítési fõmérnök tájékoztatott, az építkezés számos nagyváradi cégnek biztosított megrendelést, munkavállalónak fizetést. A mûszaki irányításon és a technológiai kivitelezésen túl mindent a helyiek végeztek.
Ami hasznot hajtott a váradiaknak, nem okozott örömet a Magyar Nemzetnek, a polgári napilap augusztus 7-i számában ez áll egy kommentárban: „Úgy látszik, négycsillagos szállodára, fedett jégpályára, olimpiai méretû medencére, üzletekre és gyorséttermekre van a legnagyobb szüksége a számában erõteljesen megfogyatkozott erdélyi magyarságnak. Termelés híján fogyasztásra, munkahelyteremtés helyett a kiskereskedõk tönkretételére, az unalmas hagyományápolás után multikulturális csecsebecsére. Az Orbán-kormány magyar egyetemet hozott létre kétmilliárd forintból, a Medgyessy-kabinet plazához segíti a haverokat hatszázmillióval többért”.
A magyar Országgyûlésben és a sajtóban az ellenzék azt állította, hogy Mudura azután jutott hitelhez, hogy hatalomra kerültek a szocialisták és Medgyessy lett a kormányfõ. Bánki Frigyes, az Eximbank vezérigazgatója viszont a Népszabadságnak kifejtette, hogy az építkezést szervezõ BR Immobilia Kft. januárban kereste meg hitelkérelmi pályázatával a bankot. A beruházó mellékelte a nemzetközileg is elismert Ernst & Young Tanácsadó Kft. magvalósítási tanulmányát, amit Bánki profi munkának értékelt. A pozitív elbírálást az is elõmozdította, hogy a cég 36 százalékos saját erõvel rendelkezett, és az építést akkorára már el is kezdték. A hitelszerzõdés aláírásának idõpontjában a beruházás készültségi foka megközelítette a 40 százalékot. A hitel biztosítékául szolgál az ingatlan 100 százalékos jelzálogjoga, s a bérletidíj-bevételek is az Eximbank számlájára futnak be.
Mudura Sándor elmondta, hogy a bank már márciusban jóváhagyta a hitelt, és csak a romániai helyzetbõl adódó többletgaranciák elintézése miatt húzódott az ügy a választások utáni idõszakra. Azt is kifejtette, hogy a magyar fél is jól jár az üzlettel, hiszen a visszafizetés biztosított. A vállalkozó nem gyõzi hangsúlyozni, hogy Medgyessynek nem volt szerepe a hitel odaítélésében. A kormányfõ addig nem tudott a vállalkozásról, míg nem jött el a városba. Azért nézte meg az építkezést, mert magyarországi vállalatok szakemberei dolgoztak rajta.

A fejlõdés lehetõsége