Ha nem veszted fejed, amikor zavar van,
S fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
Ha kétkednek benned s bízol magadban,
De érted az ő kétkedésüket,
Ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
És a hazugok közt sem hazug a szád,
Ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
S mégsem papolsz mint bölcs és kegyes galád,Ha álmodol s nem zsarnokod az álmod,
Gondolkodol s becsülöd a valót,
Ha sikert, kudarcot bátran állod,
S úgy nézed őket mint két rongy csalót,
Ha elbírod, hogy igazad örökre
Maszlag gyanánt használják a gazok,
S életműved, mi ott van összetörve,
Silány anyagból építsék azok.
Ha mind, amit csak nyertél, egy halomban
Van merszed egy kártyára tenni fel,
S ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
Nem is beszélsz a veszteség felől,
Ha paskolod izmod, inad a célhoz,
S szívedis, mely nem hajdani,
Mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
Csak akaratod int:"kitartani".
Ha szólsz a néphez, s tisztesség a vérted,
Királyokkal jársz és józan az eszed,
Ha ellenség, de jó barát se sérthet,
S mindenki számol egy kicsit veled,
Ha a komor perc 60 pillanatja
Egy távfutás neked, s te futsz vígan,
Tiéd a föld és minden, ami rajta,
S mi több, ember leszel fiam.
(KIPLING, fordította:Kosztolányi)