E HETI AKCIÓINK

1) AZ AMERIKAI KONGRESSZUS ERDÉLYÉRT
2) ELFOGADHATÓ VONATJEGY ÁRAKAT A KISEBBSÉGI MAGYAROKNAK

EGYÉB:

3) ALKOTMÁNYBIRÓSÁGI PER
4) VERESPATAK

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1) AZ AMERIKAI KONGRESSZUS ERDÉLYÉRT

Tisztelt HL társaim!

Nagyon köszönöm a mult héten elküldütt leveleket. Óriási visszhanja volt. Shays képviselo személyesen is jelentkezett, s biztositott támogatásáról. Most az akció kezdeményezoje Megyesy Jeno az alábbi kéréssel fordult a Lobbinkhoz:

"Kedves Bela!

Tancredo Kepviselo ur kikuldott egy ugynevezett " Dear Colleague" leveletet, amelyben tamogatokat kert a fenti hatarozathoz. Most lenne fontos folytatni a levelirasi, telefon, szemelyes kapcsolatok, stb. kampanyt a kepvilokkel. Koszonom az eddigi segitsegedet.

Baratsaggal,

Jeno"

Mivel Shays képvislő úr már támogat bennünket, most azt kérem, hogy minden Amerikában élő HL tag irjon a maga képviselojének.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

TO: (A neveket és E-Mail cimeket mindenki megtalálja a http://www.house.gov/ honlapon.)

RE: H. Res. 632

Dear Congressman (Kérem ide ÖN irja be képviseloje nevét),

I am writing to you in the name of the Hungarian Lobby, urging that you support and cosponsor H. Res. 632, which was introduced by Cong. Thomas G. Tancredo (R-CO), and was cosponsored by Representatives Marcy Kaptur (D-OH), Chris Smith (R-NJ) and Tim Ryan (D-OH).
That Resolution calls on the Government of Romania to provide prompt and fair restitution to the various religious communities of properties that had been confiscated by the former Communist regimes.
While respect for religious and property rights is indispensable for a democracy, progress in restoring religious properties to their rightful owners has been extremely slow. As a new member of NATO, Romania ought to be expected to live up to its commitments and thereby advance vital U.S. interests in a stable and democratic Central and Eastern Europe.
Being such a respected Congressman, I would also like to urge you to cosponsor H. Res. 632.

Respectfully yours,

AZ ÖN NEVE ÉS CIME

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2) ELFOGADHATÓ VONATJEGY ÁRAKAT A KISEBBSÉGI MAGYAROKNAK

Kedves Béla!

Vonatjegy-ügyben igen sokat mozogtam, mindenféle hatósághoz fordultam, de a válasz a szokásos bürokrata, érzéketlen válasz volt.

A Toled tanult módszerrel most az EU választási kampányban, mint egy választópolgár a pártelnököknek írtam. Ha jónak és aktuálisnak látod, hoyg a Magyar Lobbi is foglalkozzon az üggyel ismét, kérlek, intézkedj, tedd fel a listára.

Remélem, az ékezetekkel most nem lesz már baj. Az elnökök email címe illetve web lapja is mellékelve van. Késobb jó lenne a sajtót is tájékoztatni.

Üdvözlettel Henrik
Farkas Henrik
1111, Budapest, Budafoki út 14.
Tel: 3856788. email: farkashenrik@netscape.net

********
Kérem, az alábbi levelet mindenki küldje el. LB:

TO: davidibolya@davidibolya.hu
elnok@mszp.hu
szdsz@szdsz.hu
orbanviktor@orbanviktor.hu

Dr. Dávid Ibolya a Magyar Demokrata Fórum elnöke
Kovács László a Magyar Szocialista Párt elnöke
Kuncze Gábor az SZDSZ elnöke
Dr. Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke

Tisztelt Pártelnökök,

Levelemben a MÁV díjszabásának és üzletszabályzatának visszásságaira kivánom felhivni a figyelmüket a nemzetközi személyforgalomban.

A MÁV díjszabása és üzletszabályzata aránytalanul magas terheket ró azokra, akik vonattal utaznak a szomszédos országokba. Különösen sérelmes ez a határon túli magyarságra nézve: kapcsolattartásukat nehezíti az anyaországi rokonaikkal, szinte elérhetetlenül drágává teszi számukra a magyarországi utat. Ugyanakkor a magyar állampolgárok utazását is nehezíti, pedig sok kispénzu polgár, foleg fiatalok szívesen felkeresnék Erdélyt vagy a Felvidéket. Nem szükséges indokolni, hogy ez mennyire nemzeti érdek lenne.

Álljon itt egy illusztratív példa a jelenleg érvényes egy útra szóló teljesárú jegyárakról:

Budapest - Biharkeresztes, 228 km: 2130 Ft
Biharkeresztes - Oradea, 19 km: 1800+800 Ft (kötelezo helyjegy)Budapest - Oradea, 241 km: 7600 Ft+800Ft (kötelezo helyjegy)

Kirívó aránytalanságról árulkodnak ezek az adatok. A nemzetközi jegyár a nyugati árszínvonalhoz közelít. Ezt az aránytalanságot sem a fizeto"képes kereslet, sem a bekerülési költségek, sem a vasúti kocsik színvonala nem indokolja. Ezt az aránytalanságot csak: az illetékesek közönye vagy talán éppen a határokon átmeno" vasúti közlekedés elsorvasztásának szándéka indokolhatná, ha lenne ilyen szándék.

Maga a menetjegyár is igen visszás, de van itt egy nagyobb visszásság is, amin igen könnyen lehetne segíteni. A MÁV jelenlegi üzletszabályzata tiltja a belföldi és nemzetközi jegy kombinálását, tehát ha valaki nem akarja megfizetni a Bp-Biharkeresztes szakaszra is a jóval drágább nemzetközi jegyárat, akkor Biharkeresztesen több órát várakoznia kell a következo vonatra, mert ugyanazzal a vonattal nem utazhat tovább, hiába van mindkét szakaszra érvényes menetjegye! Ilyen jogi abszurditásra nem tudok példát más országból.

A kérdésben én is, mások is már többször fordultak a MÁV-hoz, a közlekedési miniszterhez, vagy éppen a hivatalban lévo miniszterelnökhöz. A válasz: kormányrendelet tiltja a kétféle jegy kombinálását. Az indoklások ugyanúgy kezelik a határon túl élo"ket, mintha gazdag turisták lennének, akiknek a magyar állam nem akar támogatást adni, nem úgy, mint a belföldi utazáshoz. Annál is inkább különös, hogy nem történt semmi ebben az ügyben, mert minden kormány eltökélten igyekszik támogatást nyújtani a szomszéd országokban élo magyarságnak. A jegyár kirívó aránytalanságának megszüntetése, vagy legalább a kétféle jegy kombinálásának megengedése úgy segítene a határon túli magyarságnak, hogy sem a szomszédos országok, sem az EU részéro"l nem váltana ki rosszallást. A megnövekedett forgalom pedig a vasútnak is használna. Ez környezetvédelmi okokból is fontos lenne.

Az érvényben lévo nemzetközi jegyár a keleti viszonylatokban irreális, sem piaci sem politikai szempontokkal nem értelmezheto". A belföldi és nemzetközi jegyek kombinálhatósága pedig kizárólag a magyar állam kompetenciája, más államnak, más vasúttársaságnak ehhez semmi köze! Megjegyzendo" továbbá, hogy a jelen szabályozás a MÁV-nak nem hoz annyi plusz bevételt, mint gondolják, hiszen a keleti viszonylatban utazók gyakran inkább várakoznak a határon, és mennek a következo vonattal. Így a kispénzu utasoknak csak fölösleges idot és fáradtságot okoz a MÁV a nemzetközi utasok diszkriminációjával.

Az illetékesektol kapott válaszokban rendszeresen eloforduló motívum még az, hogy az oda-vissza jegy olcsóbb: most éppen 60%-os a kedvezmény.

Ez viszont egy piaci abszurditás: értheto", hogy kedvezmény van az oda-vissza jegyre, de hogyan lehet olcsóbb az oda-vissza jegy, mint a csak egy útra szóló? Másrészt nem mindenki tud erro"l. Tulajdonképpen az egy útra érvényes menetjegy így teljesen fölösleges így, ki kellene vonni a forgalomból. Harmadrészt, még az oda-vissza út is drágább, mintha kombinálni lehetne a kétféle jegyet.

Alább mellékelek részleteket Gazda József erdélyi író megindító leveleibol.

Részletek Gazda József erdélyi írónak a Hungarian Lobby listára írt, és a vajdasági magyar nyelvu sajtóban is megjelent levelébol. (Vonattal határokon át, Képes Ifjúság , 2001.nov. 21. (Az írást átvette a Free
B92, /nov.22/, valamint a Magyar Szó /nov.24./ is.)

Az anyaország nemcsak megkülönbözteti, hanem meg is alázza a határon túli magyarokat, ha az anyaországba látogatnak. Valóban kénytelenek vagyunk ahhoz az eszközhöz folyamodni, melyet Farkas Henrik ír: hogy valamivel olcsóbban megússzuk a méregdrága utazást (nekem egyetlen budapesti út egy félhavi nyugdíjamba kerül, s ez a szerencsétlen nyugdíj az egyetlen jövedelmem), hát - úgymond spekulálunk és kínlódunk.

Romániában megveszem a belföldi jegyet a határig, ott útlevélellenorzés elo"tt leugrom a vonatról - tele izgalmakkal, nehogy lekéssem a visszaszállással - hogy egy rövid szakaszra vegyem meg a méregdrága határátlépo"t, mondjuk Biharpüspökitol Püspökladányig, ott megint leugrom, megveszem ismét a belföldi jegyet. De van egyéb megkülönböztetés is. Ugyanazzal a vonattal a belföldi utasok helyjegy nélkül utazhatnak, nekem az amúgyis sokkal drágább nemzetközi jegy mellé kötelezo" módon 750 Ft-ért helyjegyet is kell vennem, még akkor is, ha Biharkeresztesen ülök fel a vonatra. S ha megpróbálnék kombinált módon utazni, hogy mondjuk Pesttol Püspökladányig belföldi jeggyel, onnan tovább nemzetközivel, s lefülelnek a kalauzok, hogy én, a néger, ezt tettem, büntetésekkel, a vonatról való leszállítással fenyegetnek. Egy alkalommal, amikor leszálltam jegyet venni, a kalauz meglátott, s elleno"rzéskor amikor nyújtottam a MÁV által kibocsátott jegyet, azt mondta, ez nem jó, mert én külföldi vagyok, nekem nemzetközi jegyem kell hogy legyen, és súlyos büntetésre állított ki papírt, s durván, megalázó módon szitkozott engem, hogy be akarom csapni ot, oket, Magyarországot. Más országokban - így Romániában is - senki nem törodik azzal, hogy belföldi-e a jegye amellyel utazik, vagy nemzetközi, a fo az, hogy legyen jegye. Ez egy magyarországi specialitás, hogy a nemzetközi jeggyel érkezett utast zaklatják, ha átvált belföldi jegyre. Vagy: a belföldi jeggyel érkezo" utast ugyanúgy molesztálják, fenyegetik, ha a határ felé tartó vonaton ül, hogy vallja be, hová utazik, nem külföldre-e, ha belföldi jeggyel ült fel. S ha bevallja, hogy át akar menni a határon, hiába van meg egy közbeeso" belföldi állomástól a továbbra érvényes jegye, akkor leszállítással fenyegetik, vagy pótjegyet vetetnek meg vele, ami teljesen jogellenes, hiszen ha érvényes menetjegye van valakinek, akkor mi jogon szól bele a MÁV, hogy az miért olyan, amilyen, és miért nem más. Ha csak ezt az egy rendelkezést eltörölnék, már sokat javulna a helyzet. Speciálisan bennünket, romániai magyarokat érint a kötelezo" helyjegyvásárlás, amely ismét aránytalanul nagy terhet ró ránk. A teljes Székelyföld, a Marosvásárhelyro"l és Kolozsvárról induló magyar utasok, tehát a valamikori Észak-Erdély magyarsága Várad felé, nagyobbára a Corona nevu vonattal utazik, mely Brassó és Budapest között közlekedik. Erre csak a külföldi utasoknak kell helyjegyet venniük megkülönböztetetten magas, közel 700 Ft-os áron, s például a Bécs felé meno" utasoknak a legtöbb vonatra nem kötelezo" a helyjegyvásárlás, és Nyugaton sem kötelezo sehol. Csak aki a helyét biztosítani akarja, annak lehetséges ez. Miért tesznek pontosan velünk különbséget?

Tisztelettel,

AZ ÖN NEVE ÉS CIME

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3) ALKOTMÁNYBIRÓSÁGI PER

Mivel mult hétfon a Duna TV-n is és a Kossuth rádión is beszámoltam a Magyar Lobbi munkájáról, s azon belül a második hágai kört követelő Alkotmánybirósági perünkről, többen kérték, hogy a per szövegét angolul is adjuk közre, hogy könnyebb legyen a nyugati ujságirók tájékoztatása. Alább található a per angol szövege. LB

xxxxxxxx

The Constitutional Court of the Republic of Hungary
1015 Budapest,
Donáti u. 35-45

Respected Constitutional Court !

I the undersigned Sándor Cseh M.P. exercising my right granted by the XXXII. Law passed in 1989 and § 1c and e, § 21, section 3 and 4 of the same Law place the following motion before the Constitutional Court.

The Constitutional Court should state that Parliament and the Government of Hungary failed in it's legislative duty to formulate Laws based on Constitutional Laws No.18. and 70/d § and also included in International Treaties listed in this motion to stop the state of affaires resulting from illegally altering the flow of the river Danube at Dunacsúny in October 1992 endangering and adversely affecting the fauna and flora and all other living organisms in the Szigetköz.

REASONING

Slovakia (legal predecessor the Czehoslovak Republic) ignoring the International Treaties blocked the natural flow of the Danube at Dunacsúny and directed the flow to Skovak territory into an artificial channel for use at the hydro-electric plant at Bös on 22-24 October 1992. By this alteration in the delta of the old Pannon sea in Szigetköz and Csalloköz the unique fauna and flora which took thousands of years to develop appears to have suffered irrevocable damage and in the washland woods it is continuing to the present day.

Altering the flow of the river and allowing only a catastrophically small quantity into the old riverbed infringes the following laws:

1.) The Constitution of the Hungarian Republic which states (18 §) that everyone has the right to a healthy environment. 70/D § 1. People who live in the territory of the Hungarian republic have the right to the highest physical and mental health.

This right is implemented by by protecting the built up and natural environment.

2.) The LXXXI law of the biodiversification of Rio in 1995.

3.) The Ramsay agreement, which deals with water fowl in waters of international impotance.

4.) The Espoo agreement of 1991 which examines possible environmental problems in adjoining countries.
5.) The Helsinki agreement of 1992 protecting international water flows and lakes.

6.) 55/1978 (XII.10) MT. Order of 31. May 1996 in Budapest which deals with the water flow management of international waters.

7.) The agreement of 28. October 1992 in London which ordered the return of the entire water flow of the Danube into the old riverbed.

8.) The Belgrade agreement of 1949 (XIII law) which dealt with shipping in the Danube.

9.) The Bucarest agreement of 1958 and the 1962 9th law dealing with fishing in the Danube.

10.) The judgement of the Hague International Court which stated that Slovakia had no right to block the original riverbed at Dunacsúny and direct the flow of the river between Dunacsúny and Dunakiliti to it's own territory.

In August 1992 the Minister President of the Government of the Republic of Hungary considering the illegal actions of the Czehoslovak Republic by continuing building work of the hydro-electric plant at Bos to alter the flow of the river necessitated abrogation of the treaty of 1977 by Hungary to remedy this state of affaires by appealing to the Hague International Court.

In contrast to this The Government of Hungary in 1997 just before the summing up of the case did not consider it necessary to emphasize the above points and although the Chief Judge of the Hague Court was of the opinion that in the circumstances Hungary was justified in abrogating the treaty of 1977, by majority decision the judgement went against Hungary, for abrogating the treaty.

The judgement of the Hague International Court on the other hand upholding the reasons stated by the Hungarian Government of 1992 condemned the (Czeh and) Slovak Republic for illegally building the dam, blocking and altering the flow of the Danube at Dunacsúny in 1997 and also stated that no further bulding work should be done (judgement 78,134.§.).
The Hague judgement also listed the objectives to be achieved in order of importance, protecting the environment was considered to be of paramount importance, everything else was to be subordinated to this.
The judgement of the Hague court also offers the possibility that because of the continuing disagreement between Hungary and Slovakia, as Slovakia does not wish even to enter into negotiations about the unlawful alteration of the flow of the Danube and as otherwise the present state of illegal conditions would become permanent and are unaccetable to Hungary it should reconsider the case and also involve the help of a third party as this possibility is also included in the earlier judgement.
In contrast to this the various governments of Hungary procrastinated and kept postponing any meaningful decisions about the unlawful actions of the Slovak government since 1997 thereby maintaining this 1.) unconstitutional state of affaires and tolerate the 2.) disregarding of International Agreements referred to above. The latest official postion on the subject made on 9th. December 1999 by the Government Commissioner of the Danube appears to condone and accept this unlawful state of affaires as a fait accompli the proposed plan seems to ignore the damage caused to the environment and contradicts the earlier Hungarian position aswell regarding the so called bottom dam which according to my information was decided against by Viktor Orbán in September 1999 but is now included in the plans.
The Danube in the Szigetköz area was never meandering in different directions but split into a number of smaller branches flowing in the same direction in the river beds, and these were altered every time a bigger flood took place. Because of the winding the flow of the water became slow and a number of small temporary lakes where the water flowed even slower were created and these acted as a settling place for the heavy metal and other sediments, helping to prevent the possibility of polluting the largest underground freshwater reservoire in this region of middle Europe. The supply of good quality fresh drinking water is of primary importance to live a healthy full life, and it can still be found here in it's natural environment, although according to reliable prognosis the water shortage already experienced in other parts of the world will also reach Europe between the years 2020-2040 by which time water will become a more important strategic material than oil is at present so it's pollution and damage should not be tolerated, because this would adversely affect the life of hundreds of thousands of people.

There already exists a possible technical solution (it was developed over the years with the help of NGOs a possible compromise plan) which would satisfy all the possible requirements of Intenational Treaties giving priority to environmental questions which I wish to bring to the attention of the Court and the Government, and which the Office of Government Commisioner for the Danube ignores despite it being included in a Goverment order 163/1997. (IX.30.) and does not inform the public in a satisfactory manner.

The Hungarian Parliament and Government should not only publish and make generally known the contents of the above mentioned International Treaties but should take every possible step including formulating and enforcing Laws to protect the still diverse environment. In my opinion and according to the above mentioned facts it fails in it's duty to do so and I wish to put that on record.

Budapest, 2000. december 8.

Yours faithfully,

Sándor Cseh M.P.
Megjegyzés:
A pert a biróság 988j-2000 sorszámmal elfogadta, de a mai napig nem tüzte ki tárgyalásra.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4) VERESPATAK

Legkorábban 2006 elején nyithatják meg a Verespatakra tervezett aranybányát, miután a kanadai Gabriel Resources Ltd. bejelentette: egy év késedelmet szenved a Fehér megyei projekt végrehajtása. A társaság bejelentése szerint idén jelentõsen elhúzódott a település lakóinak áttelepítése.

Márpedig a cég márciusban jelentette be az új Verespatak építésének megkezdését, amire azért van szükség, mert a régi település alatt csak így oldható meg az évi 500 ezer uncia arany kitermelése. A bejelentésre a torontói értéktõzsdén a Gabriel részvényének árfolyama több mint 12 százalékkal, 2,05 kanadai dollárra esett.

Adrian Dascãlu, a Gold Corporation szóvivõje többek között az engedélyek beszerzésének elhúzódásával magyarázza a bányanyitás idõpontjának csúszását. A Gabriel és a román állam társulása révén létrehozott cég menedzsere lapunknak elmondta, az ércfeldolgozó üzem kialakítása másfél, két évet vesz igénybe, és mivel ehhez még hozzá sem fogtak, reális a halasztás. Értesüléseink szerint a bányanyitás dátumának elhalasztása azzal is magyarázható, hogy a Gold még nem terjesztette elõ környezetvédelmi hatástanulmányát, és az engedélyeket sem szerezte be. A román kormány ugyanakkor jelezte a 80 százalékban kanadai érdekeltségû társaságnak, hogy a választási évre tekintettel a hatóságok idén egyetlen engedélyt sem bocsátanak ki a bányaprojektre.

A Gabriel Resources - amely hat évvel ezelõtt kapta meg az államtól a ciántechnológiás alapú aranykitermelési engedélyt - egy hónappal ezelõtt jelentésben is foglalkozott a verespataki projekttel. Ebben a kanadaiak borúlátóan nyilatkoznak a bányatervrõl, és elsõ alkalommal tesznek említést azokról a kockázatokról, amelyek meghiúsíthatják tervük végrehajtását. Ezek között szerepel, hogy a cégnek nincs tapasztalata a bányaiparban, a tavalyi évet pedig közel 17 millió dolláros veszteséggel zárta, miközben jelentõs összegeket fordított a romániai projektre. Emellett a Gabriel azzal is számol, hogy mivel a verespataki lakosok egy része hevesen ellenzi a falu felszámolását, a cég nem jut valamennyi, az üzem kialakításához elengedhetetlen földterület birtokába.