2002-tôl a hazai műtrágyagyártás kétharmad részét a Bige Holding csoport ellenôrzi. A Nagyváradról a nyolcvanas években Magyarországra költözött és Nyíregyházán megtelepedett Bige László Tibor, illetve érdekeltségei százszázalékos tulajdonában van az eddig fôként foszforalapú műtrágyákat elôállító szolnoki Tiszamenti Vegyiművek és a nitrogénműtrágyákat gyártó péti Nitrogénművek Rt. is.

„A korszerű, hatékony mezôgazdaság elképzelhetetlen műtrágyafelhasználás nélkül, hiszen a talajnak vissza kell adnunk, amit kivettünk belôle” – érvel termékei nélkülözhetetlensége mellett Bige László Tibor. Gabonatermelô gazdaságban átlagosan hektáronként évente 150-200 kg hatóanyag felhasználása szükséges, ami mai árakon 17-18 ezer forintba kerül. A ma elérhetô százezer forint körüli hektáronkénti bevételhez képest ez nagyon magas összeg, éppen ezért a mai felhasználás mindössze a kívánatos negyede, 50-60 kg hektáronként. Szakszerű műtrágya-felhasználással jelentôsen nôhetnek azonban a hektáronkénti hozamok.

Az EU-csatlakozás után a kezdetben hektáronként 40 ezer forintos földalapú támogatás a műtrágyagyártás jelentôs növekedését eredményezheti. Azt, hogy Bige László Tibor mezôgazdasági kérdésekben nem csak elméleti tájékozottsággal rendelkezik, bizonyítja, hogy cégcsoportjához több, a Nyírségben és Szabolcsban gazdálkodó, igaz, fôképp gyümölcstermesztéssel foglalkozó cég is tartozik. A műtrágyák iránti kereslet tehát minden bizonnyal növekvô, amit még sokáig a Nyugat-Európában egyre népszerűbb biogazdálkodás térnyerése sem veszélyeztethet. A gyártás versenyképességével azonban legalábbis a nitrogénalapú szegmensben egy ideig gondok voltak.

A nitrogénműtrágyák legfontosabb alapanyaga a földgáz, ami a végtermék anyagköltségek közel 80 százalékát adja. Kelet-Európában: Ukrajnában, Oroszországban, Romániában a földgáz ára jelentôsen elmarad a világpiaci szinttôl, így az ottani gyártók jóval a hazai önköltségi ár alatt tudják kínálni termékeiket záhonyi határparitáson. Az importôrök 1998-tól jelentek meg a hazai piacon, de a gázárkérdés 2001 ôszétôl lett igazán súlyos a Nitrogénművek számára, amikor az Orbán- kormány 43 százalékkal megemelte a nagyfogyasztóknak a földgáz hatósági árát. (A Nitrogénművek fôtulajdonosa a norvég Norsk Hydro mellett 59 százalékkal akkor a Mol Rt. volt, így a gázártöbblet részben a cégcsoporton belül maradt.)
Ráadásul a forint erôsödése és a dollár mélyrepülése tovább növelte az importtermékek árelônyét. A fenti okokra vezethetô vissza, hogy 2002-ben, amikor a Mol igazgatósága – ahol az OTP-vezér Csányinak meghatározó szava van – a profiltisztításra hivatkozva a Nitrogénművek értékesítése mellett döntött.

A cég az elôzô évi 2,3 milliárdossal szemben mindössze 63 millió forintos adózott eredményt ért el, miközben üzemi szinten veszteségessé vált. A 2002 elsô felében megállapított – és a Mol gyorsjelentésében nyilvánosságra hozott – 20 millió dolláros, azaz ötmilliárd forint körüli vételár talán inkább a kedvezôtlen piaci folyamatokat, mint a korábbi eredménytermelô képességet tükrözi. 2002-ben ugyanis a Nitrogénművek belföldi piaci részesedése jelentôsen csökkent, értékesítési árbevétele több mint 15 százalékkal, 3,3 milliárd forinttal visszaesett. (Igaz, a korábbi tulajdonosok az értékesítést megelôzôen 2,5 milliárdot meghaladó osztalék kifizetése mellett döntöttek.)

A Bige László Tibor és Bige Zoltán által alapított Bige Holding Invest Kft. tehát egy piacait fokozatosan elvesztô céget vett át 2002-ben. Bár a termék szezonális keresletébôl adódóan talán kisebb jelentôségű, de mindenképpen negatív hatású intézkedés volt, hogy 2002. november végén a gazdasági tárca eltörölte az ammónium-nitrát termékekre 1999-ben kivetett tonnánkénti 5200 forintos vámpótlékot is. Az ugyan sejthetô volt, hogy az EUcsatlakozást követôen az EU a keleteurópai gyártókkal szemben érvényes dömping szabályai Magyarországra is kiterjednek, és a Medgyessy-kabinet megalakulása után valószínűsíthetô volt a gyár számára a várhatóan kedvezô gázliberalizációs törvény elfogadása is. De a piacvesztés két év alatt könnyen csôd közeli helyzetet is elôidézhetett volna.

Az új tulajdonosnak azonban sikerült elérnie, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. júliustól gyakorlatilag az EU dömpingelôírásaival megegyezô mértékű, a világpiacinál olcsóbb gázár elônyeit korrigáló, tonnánként 11 ezer 600 forintos vámpótlékot vessen ki. Az intézkedés az EU-csatlakozásig hatályos és a fejlôdô országok kivételével mindenkire vonatkozik. Májustól azonban az EU-tagok, így a velünk együtt csatlakozók elôtt is megnyílik a piac, de a tagországok gyártói számára a piaci alapú gázárképzés és a szállíthatóság jelenthet piacra lépési korlátot, míg az EU-n kívüli, olcsó gázt felhasználó gyártókat az EU dömpingeljárási szabályi tarthatják távol. A piacnyitásra azonban Bige László Tibor mindkét gyárában milliárdos nagyságrendű fejlesztésekkel készül.

A Nitrogénművek akvizíció elôtt a gazdasági sajtó számára is szinte ismeretlen Bige László Tibor 1991-tôl vegyipari alapanyagokkal kereskedett, ami fôképp Romániából importált vegyi anyagok hazai terjesztését és nyugati exportját jelentette. A profitot folyamatosan visszaforgatta, annak érdekében, hogy egyszerű kereskedôcégbôl regionális vegyipari vállalkozást hozzon létre. 1994-ben egy 24 hektáros, romániai vasúti összeköttetéssel rendelkezô telephelyet vásárolt Nagykállón, 1997- ben pedig a Tiszamenti Vegyiművek privatizációs pályázatán nyert az MRP szervezettel összefogva. Ugyanebben az évben vásárolt a romániai Szatmárnémetiben is egy vegyipari üzemet és egy több telephellyel rendelkezô sütôipari vállalatot a Székelyföldön. 1998- tôl kezdett mezôgazdasági tevékenységekbe is.

A Nitrogénművek megvásárlása azonban nem a profit visszaforgatásáról szól, az akvizíciót szinte teljes egészében hitelbôl finanszírozták. Valószínűleg nem független ül a kockázatosnak ítélt piaci helyzettôl, hogy az akvizícióra alapított és a hitelt felvevô Bige Holding Invest Kft. a 2002-es mérleg lezárását követôen beolvadt a megvásárolt cégbe. A beolvadással a Nitrogénművek megvásárlására felvett hitel a megvásárolt cég tartozásává konvertálódott, miközben a Nitrogénművek mérlegében kimutatott saját tôke 7,2 milliárdról 2,3 milliárdra csökkent. (Az összeolvadással persze semmi nem változott, hiszen a hitel fedezete minden bizonynyal eredetileg is a Nitrogénművek vagyona és eredménye volt, de azt világosan megmutatja, hogy egy jó adós könnyen kaphat nagy értékű hitelt cégfelvásárlásra már Magyarországon is.) Bige László Tibor azonban bízik a Nitrogénművek profittermelô képességében, hiszen az általa elkerülhetetlennek ítélt fejlesztéseket az új salétromüzem 10-12 milliárdra becsült kialakítását szintén hitelbôl finanszírozza.

Számításai egyelôre bejöttek, tavaly nyár óta a Nitrogénművek termékeit vámpótlék védi a dömpingáron érkezô importtól, és ez a vámvédelem minden jel szerint az EU-csatlakozás után is megmarad. A Nitrogénművek a januári gázliberalizáció után kilépett a szabadpiacra, és egy külföldi szállítótól veszi a gázt, amivel jelentôs megtakarítást tud elérni a gyártási költségekben. A Nitrogénművek termékei bekerültek a Bige Holding kereskedelmi rendszerébe, így a cég már a teljes keresletet le tudja fedni a műtrágyapiacon. Ha ismét sikerül elérni a Nitrogénművek 2001-es, hárommilliárdot közelítô adózás elôtti eredményét, úgy könnyűszerrel finanszírozható a cégfelvásárlásra és fejlesztésekre felvett 15 milliárd feletti adósságállomány is. Ma a magyar gazdaságban az tud versenyképes maradni az EU-piacon is, aki jó adósnak tekinthetô. Persze az sem hátrány, ha az ember imád vadászni.