(Egy definíciót csakis már definiált fogalmakra lehet alapozni, másképp ugyanúgy a levegőben lóg, mint ez.)

A polgár „nagyjából” „normális” életet él. Marha jó! Nagyjából. . .

A polgár „ha gyermek, akkor a tanulással, sporttal, saját maga külső-belső fejlesztésével foglalkozik . . .” Azannya, e mán döfi. Így született?

A polgár „ha felnőtt, akkor tisztességesen dolgozik”. Na ez remek! Ilyen emberek kellenek nekünk!

A polgár „felelősen gondolkodik”! A „polgárnak” van valami titkos gondolat-detektora? Amibe hazaérvén, az asszony belfujat? És az kimutatja, hogy azon a napon hány százalékban gondolkodtak „felelősen”? (És azt is. gondolataik hány százalékban jártak felelőtlenül, Sacika, az új kis kézbesítő lányka szoknyája alatti?

A polgár „törődik a családjával”! Nagyon szép polgári tulajdonság! (lásd fentebb!)

A polgár „tájékozódik”: „Mosdó a folyosó végén, balra”

A polgárt „nem fújja a szél ide-oda”. Ő magától megy, ide is, meg oda is!