Ehhez képest a tárca nélküli miniszterek száma évek óta változatlan, a politikai államtitkári kar három esztendő alatt 22-ről 27 fősre bővült, a megbízottak, tanácsadó-testületi tagok listája pedig épp Sárközy szabadsága idején gyarapodott néhány újabb névvel. Sárközy távolléte azonban nem "tüntető távollét" - állítják a Miniszterelnöki Hivatalban jártas forrásaink -, bár sokan kíváncsian várják, hogy miként reagál majd a biztos a feltartóztathatatlannak tűnő kormányzati vízfejnövekedésre.

Az Országgyűlés 198 kormánypárti képviselője közül 66-an viselnek egyben kormányzati tisztséget is; tízen miniszterek, 19-en politikai államtitkárok, a többiek miniszterelnöki, esetleg kormánymegbízottak és/ vagy tagok Gyurcsány Ferenc hat tanácsadó testületének egyikében. Az ellenzék - Révész Máriusz szavaival - úgy látja: amíg van az MSZP-nek olyan tagja, aki nem szerzett megbízotti stallumot, a kormányfőt valószínűleg nem lehet megfékezni. "Azt javasoljuk, végre nevezzék ki a látszattevékenységügyi kormánybiztost is" - fogalmazott a Fidesz szóvivője.

Gyurcsány környezetében ugyanakkor úgy látják: a politikusok bevonásával kinyílt a kormányzás; a politikai akarat végre úrrá tud lenni a lomha államigazgatáson. Illetve fordítva: a szakapparátus nehezebben tudja megbénítani a kormányzati politikát. "Medgyessy Péter vesztét részben az okozta, hogy elszakadt az MSZP-től, kiszolgáltatta magát a tárcáknak, illetőleg a kormánypárti frakciókon belüli lobbicsoportok egyikének-másikának" - mondta lapunknak egy névtelenséget kérő szocialista képviselő. Szerinte Gyurcsány szakított ezzel a gyakorlattal, inkább az "oszd meg a munkát, és uralkodj" elvet képviseli. Ráadásul - tette hozzá - a miniszterelnök európai példát utánoz; a brit munkáspárti képviselők háromnegyede kapott már valamilyen kormányzati feladatot Tony Blairtől.

Mindazonáltal Gyurcsány a kvázi-államigazgatási munkák mellett másra is használja - külön megbízotti fizetésben többnyire nem részesülő - személyes kinevezettjeit. Például párton, koalíción belüli ellensúlyképzésre vagyis a hatalomtechnikai értelemben vett "oszd meg, és uralkodj" elv kiteljesítésére. Ezt látszik igazolni, hogy miközben Göncz Kinga hosszú nevű tárcájánál (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium) Mesterházy Attila személyében politikai államtitkári rangú képviselője van az ifjúságpolitikának, Újhelyi István, az MSZP alelnöke szintén ifjúságpolitikai koordinátori-kormánymegbízotti kinevezést kapott. Újhelyi új minőségében a népesedéspolitikáért is felel, ami eddig (hol hivatalosan, hol informálisan) Szekeres Imre MSZP-elnökhelyettes témája volt. Ugyancsak az ellensúlyképzésre utal, hogy terület-, illetve vidékfejlesztéssel tizenkét különböző rendűrangú kormánypárti politikus foglalkozik, az önkormányzatokkal pedig kereken tíz (lásd Párhuzamosságok, átfedések a kabinetben című táblázatunkat).

A kormányfői sakkjátszma egyik legváratlanabb lépését, Molnár Gyula Budapest-ügyi megbízotti kinevezését sokan az MSZP-s Demszky-alternatíva felmutatásaként értelmezték - egyelőre úgy tűnik, alaptalanul. A XI. kerület első embere az Újbuda című helyi lap múlt heti számában leszögezte: "2006-ban nem kívánok indulni Budapest főpolgármesteri posztjáért. Itt, Újbudán szeretnék polgármesterjelöltként ringbe szállni." Gyurcsány ugyanakkor - Molnáron keresztül - mégiscsak jelzi, hogy lesz a kormánynak önálló Budapest-politikája, közvetve tehát leértékelte Demszky Gábor és a szabad demokraták "árfolyamát".