Izraelből Gál Meir, a Magyar Nyelvű Bevándorlókat Segítő Szervezet elnöke volt jelen a Körös-parti városban.

Plankó Erika, a magyar igazságügyi minisztérium kárpótlásokért felelős főcsoportfőnöke azokról a megbeszélésekről tájékoztatott, amelyeket egy nappal korábban a magyar fővárosban folytattak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével, valamint a Claims Conference amerikai szervezettel.

Gál Meir a Krónikának elmondta, egyelőre nem tudják, mikor kárpótolja az Egyesült Államok a túlélőket, mivel egy, az ügyben korábban már eljáró amerikai bíróságnak kell döntenie arról, elfogadja-e a feltételeket.

Az Egyesült Államokban tavaly választási kampánytémává vált az Aranyvonat ügye, miután George W. Bush megígérte, hogy újraválasztása esetén rendezni kívánja a problémát. A korábbi washingtoni vezetések sorozatosan elutasították a magyar holokauszttúlélők erre vonatkozó kéréseit. Az Egyesült Államok ugyan hivatalosan nem tartja felelősnek magát az Aranyvonaton szállított kincsek eltűnéséért, ám azt elismeri, hogy hibáztak azok az amerikai katonák, akik elfogták a Magyarországon összeállított, Németországba tartó szerelvényt, és eltulajdonították az azon szállított vagyontárgyakat.

Ugyanakkor azt is szóvá teszik, hogy nem csupán amerikai, hanem osztrák és francia katonák is megdézsmálták a szállítmányt, így az Egyesült Államok csupán a kárpótlás egy részét hajlandó kifizetni. Erre a célra 25 millió dollárt ajánlott fel, ám ennek csupán egy része szolgálná a kárpótlást, a korábbi perek ügyvédi költségei és az egyéb járulékok ugyanis hat és fél millió dollárt emésztenek fel. Az érintettek szerdán jelezték: ezt nem tartják elfogadhatónak, azt szeretnék, ha a perköltségeket is Washington fizetné. Fölmerült az is, hogy nem csupán a jelenlegi Magyarország területén vagy Izraelben élő, hanem a második világháború idején Magyarországhoz tartozó területeken élő túlélők is részesüljenek a kárpótlásból. Erről született elvi megállapodás Budapesten, és ennek az elfogadásáról kell döntenie az amerikai bíróságnak.

Gál Meir közölte, mintegy két-három hónap múlva dönt a bíróság arról, hogy elfogadja-e ebben a formában a magyar zsidók követeléseit. „Meg kell várnunk az amerikaiak döntését. Addig minden szervezetnek el kell döntenie, hogyan használja fel a kárpótlást. Az ugyanis nem készpénz, hanem szociális és egészségügyi segítség formájában jut el a rászoruló túlélőkhöz” – magyarázta Meir, majd hozzátette, emellett el kell készíteni egy felmérést is, hogy pontosan hányan jogosultak a kárpótlásra.

„A huszadik század legnagyobb rablása’’

A magyar zsidók elkobzott javait a II. világháború végén Németországba szállító úgynevezett Aranyvonatot az amerikai hadsereg 1945 májusában Ausztriában lefoglalta.

A Salzburg melletti katonai raktárból azután kézen-közön eltűnt az aranyat, ezüstöt, drágakövet, ékszert, 1200 festményt, 3000 perzsaszőnyeget és más értéktárgyakat tartalmazó rakomány, amely akkor 50–120 millió dollárt ért. A huszadik század legnagyobb rablásának is nevezett Aranyvonat-ügyben 2001 májusában indítottak pert Floridában élő magyar zsidók.