Épp most olvastam Bethlen 1907-es cikkét a választójogról, mindenkinek csak ajánlani tudom, nagyon okos cikk. Kiderül belőle, hogy Bethlen miért ellenzi az általános választójogot. Mert pl. félt, hogy román kézbe kerül a hatalom, amely az ő leírása szerint nem egyszerüen a parlamenti döntéshozatalban való részvételt jelentette, hanem a vármegyei életben gyakorolt totális hatalmat, beleértve az iskoláztatást, a kinevezéseket, mindent. Nagyon őszinte cikk, nem tudom idézni, csak ajánlani. Benne van a nemrég megjelent válogatott írásai között.

Egy másik szempont. A 24 év feletti románok 2/3-a analfabéta. A vita azon folyik, hogy analfabétáknak milyen feltétel mellett adható választójog. Bethlen elmegy odáig, hogy ha az adott megyében a lakosság megadott része elér egy bizonyos iskolázottságot, akkor megadná bizonyos feltételekkel, mondván, hogy akkpr legalább hallomásból tudják, miről szavaznak. Ahol nem éri el, ott nem adná meg. Kifejezetten megemlíti, hogy aki szervezett munkás, vagy gazdakürbe jár, annak már meg lehetne adni.

Ilyen körülmények kellett dönteni a választójog terjedelméről. Én azt gondolom, hogy egy analfabéta allpr jár maga us jobban, ha nem kap választójogot, és inkább elfogadja, hogy azok szavazzanak akiknek megvan - nem az érettségijük, nem a diplomájuk - hanem a 6 elemijük. Bethlennek ebben volt igazsága, sőt én talán még szigorubb lettem volna nála. De azt kellett mérlegelni, hogy közeledett a háború, és nem várható el attól azonosulás, akinek nincsenek politikai jogai. Ezért gondolkodtak egyáltalán a választójog kiterjesztésén.