Sajnálom, tényleg. De egyszerűen nem tudom megkerülni azokat a kérdéseket, tényeket, amik a jobboldali politikusokkal kapcsolatban gondolkodóba ejtenek.
Kezdve a Martonyi-Pintér-Stumpf rejtélylyel. Folytatva a (korábbi) Jeszenszky-beszéd alatti kivonulással. A Liberális Internacionáléval. A Soros-ösztöndíjjal. A Pokorni-féle oktatáspolitikával. A mezőgazdasághoz való viszonnyal. Az unnyós csatlakozási tárgyalásokkal. A Mikola-féle kórházprivatizációval. A román csatlakozás feltétel nélküli megszavazásával. A Megyó-kormány idején az együttszavazásokkal. A kertévék áfa-elengedésével. Such megszavazásával. A legutóbbi két OGY-választás elbénázásával (hogy negatívabb feltételezéssel ne is éljünk.) A többi jobboldali párt nyírásával.
És ez csak, ami a fideszről hirtelen eszembe jutott.
Antallék paktuma, a rendszerváltás eladása, a számonkérés elmaradása, a komancsok büntetlensége is előjön a múlt homályából, a mai mdf-ről meg ne is beszéljünk.
A kisgazdapárt felszámolása, a vidék folyamatos szívatása.Ezekkel szemben a négy éves fideszkormányzás néhány, kétségtelenül nagyon pozitív intézkedése mindössze..... Nem, igazából nem hiszem, hogy bárki büszke lehetne a jobboldalon.
|
