Kaukázus és Kárpát-medence
Nincs és nemkívánatos semmiféle "határokon átívelő nemzetegyesítés".
Népszabadság • Bauer Tamás • 2008. augusztus 26.

Sok párhuzamot vontak a dél-oszétiai szörnyűségek szemlélői az utóbbi napokban: leginkább a krajinai és a koszovói, horvátok és szerbek, illetve szerbek és albánok közötti konfliktusokat idézték fel, melyeket mindkét esetben az államhatárok és az etnikai határok eltérései okoztak, és mindkét esetben erőszakkal akarták megszüntetni ezt az eltérést.

Valami ilyesmi történt Grúzia és Oroszország között is, és ez vezetett egy város elpusztításához, ezrek értelmetlen halálához, majd etnikai tisztogatáshoz. A sokrétű elemzés helyett, a grúz elnök elképesztő felelőtlenségének és az oroszországi kormány nagyhatalmi arroganciájának tárgyalása helyett én a konfliktus egyetlen, számunkra figyelmeztető elemére összpontosítok.

Ebben az ügyben Oroszország nemcsak most követett vérbeli hatalmi erőpolitikát, hanem már akkor, amikor a szovjet állam szétesésekor tevőlegesen támogatta Abházia és Dél-Oszétia de facto leválását Grúziáról, s "békefenntartó" katonáival garantálta azt.

Hogyan is indokolta az orosz beavatkozást Medvegyev elnök? "Megvédjük az orosz állampolgárokat, bárhol éljenek is." Merthogy Oroszország az elmúlt években orosz útlevéllel látta el, vagyis állampolgárai közé fogadta a Grúziához tartozó Dél-Oszétia lakosait.

Ugyanazt tette, amit a magyar nacionalisták követelnek a magyar államtól: adjon magyarországi állampolgárságot a szomszéd országokban élő magyaroknak, ha kérik. Első lépésként a Fidesz-kormány magyarigazolvánnyal látta el őket, demonstrálandó, hogy őket valójában Magyarországhoz, s nem a lakóhelyükül szolgáló államhoz fűzi lelki kötelék.

Ami most a Kaukázus déli lejtőin történt, bennünket igazol, akik - szemben a Magyarok Világszövetségével, a Fidesszel és az MDF-fel - elutasítottuk a kettős állampolgárság ötletét, sőt már a státustörvényt is. Más államban élőknek etnikai alapon tömegesen útlevelet, állampolgárságot felkínálni az adott állam szuverenitásának megkérdőjelezése.

Legalábbis ennek első lépése, amelyet bármikor követhet további lépés, ha megvan hozzá az erő - és Oroszországnak megvan. Magyarországnak persze nincs, akkor sem volt, amikor Orbán Viktor kormányozta -, de az effajta lépés világosan jelzi a szándékot, de legalábbis az ábrándot.

Az adott államhatárok nyílt vagy burkolt etnikai alapú megkérdőjelezése - ideértve az országlakosok állampolgári hovatartozásának megkérdőjelezését is - kiszámíthatatlan következményekkel járhat.

Ezt üzenik a Kaukázuson túl történtek - akárcsak az elmúlt évtizedek balkáni eseményei - mindenkinek, akinek fontos, hogy az emberek milliói békében, biztonságban élhessenek.

Ez az üzenet megerősít minket abban, hogy Magyarországnak le kell tennie a magyar állam és a szomszéd országokban élő magyarok közötti közjogi kötelék bármilyen formájának létrehozásáról, legyen az státustörvény, kettős állampolgárság, Magyar Állandó Értekezlet vagy Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma.

A magyar államnak, a magyarországi politikai osztálynak tudomásul kell végre vennie, amit a 2004-es népszavazás tanúsága szerint a magyarországi állampolgárok nagy többsége jól tud, és pártjaik gyakorlati politikáját - ha nem is retorikáját - tekintve a határon túli magyar politikusok is jól tudnak: a szomszéd országokban élő magyarok, miközben a nyelv, a kultúra és a történelmi tudat a magyarországi magyarokhoz fűzi őket, az ottani politikai közösség részesei, és semmilyen tekintetben sem a magyarországié.

Az uniós csatlakozás kiküszöböli a Magyarországgal, a magyarországi magyarokkal való kapcsolattartás adminisztratív akadályait, de nem változtat azon, hogy gazdasági és szociális tekintetben nem közös a sorsunk, s ennek jelentősége az unión belül is megmarad.

Magyarország felelőssége annyi, hogy mindent megtegyen kulturális létfeltételeik javításáért, azért, hogy másik állam polgáraként is magyarul beszélhessenek, tanulhassanak, előbbre juthassanak, származásuk, identitásuk miatt hátrány ne érje őket. Mindezért az eddigieknél többet kell tennie. De a közjogi kötelékeket el kell felejteni.

Nincs és nemkívánatos semmiféle "határokon átívelő nemzetegyesítés".