- A közelmúltban beszélt arról a tíz plusz egy ügyről, amelyet a Fidesz kormányra kerülve felülvizsgálna...

- Ehhez hadd tegyek egy kiegészítést: nagy szerencséje lenne az országnak, ha csak ezek a felülvizsgálandó esetek léteznének. A jelek azonban azt mutatják, hogy ennél sokkal több gyanús ügy van. A listán csupán tizenegy szimbolikus területet gyűjtöttünk össze.

- Mit tehet egy kormány annak érdekében, hogy ezek az ügyek nyilvánosságra kerüljenek, a törvénysértések elkövetői pedig bíróság elé álljanak?

- Szögezzük le, hiszen halljuk azokat a hamis vádakat, amelyek koncepciós perekről hallucinálnak: nekünk nem azokkal a szavazókkal van bajunk, akiknek a voksaival a szocialisták kormányra kerültek. A gond azokkal van, akik hatalomra kerülve visszaéltek a közbizalommal, a közérdek helyett saját és társaik magánérdekéért tevékenykedtek. Azoknak kell elszámolniuk, akik szétlopták az országot s akik miatt a nemzeti vagyon egy jó része magánzsebekbe vándorolt. Szó sincs arról, hogy bárkinek, akinek nem volt köze törvénysértésekhez, bántódása esne. Nem leszámolást szeretnénk, hanem a törvények, az Alkotmány szellemében történő elszámoltatást. Fontos felderítenünk, hogy mindaz, ami történt, mennyire volt szervezett, maffiaszerű. Feltűnő ugyanis, hogy rengeteg a hasonló eset, akár a nagy állami cégek korrupciógyanús ügyeit, akár az ingatlaneladásokat, akár az offshore cégek szerepét nézzük.

- Miért tartják fontosnak a feltárást?

- Nagyon sokakban felmerül a kérdés, eltűnhetnek-e milliárdok, szét lehet-e lopni egy országot úgy, hogy ennek nincs semmilyen következménye. A jövő nem kezdődhet el anélkül, hogy erre ne válaszolnánk és ne mutatnánk meg: a törvények mindenkire vonatkoznak, s aki visszaél választott tisztségével és az emberek bizalmával, fokozott és kiemelt felelősséggel tartozik. Hogyan várhatnánk el az állampolgártól, a kis- és középvállalkozótól a nagyobb adózási fegyelmet, ha eközben azt látják, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke offshore cégeken keresztül mos át nyolcszázmillió forintot, s minden az offshore cégekről szól, aminek pedig az adóelkerülés és az adócsalás a lényege. A jövőben a közélet színpadára nem kerülhetnek offshore-os tanácsadók, pitiáner ügyeskedők.

- Milyen lépésekre készülnek?

- Egy kormányzatnak nemcsak joga ellenőrizni az adófizetők forintjainak elköltését, hanem kötelessége is. Ez nem azt jelenti, hogy nyomást akarunk gyakorolni a bíróságokra vagy az ügyészségre. Ha elnyerjük a választópolgárok bizalmát, sokkal nagyobb átláthatóságra lesz szükség. A kormányzati döntések önellenőrzése 2002-ig jól működött. Ma már ez nincs így. Jellemző, hogy ebből a tíz plusz egy ügyből egyetlen olyan sem volt, ahol a kormányzat fedezett volna fel törvénysértés gyanúját felvető eseteket. A kormány a szervezetei által elkövetett visszaélések kapcsán egyetlen feljelentést nem tett. Éppen ezért fontos az ellenőrzésben illetékes szervek, így a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy az Állami Számvevőszék szerepének megerősítése. Sürgősen megkezdődik az elmúlt nyolc év gyanús ügyeinek felülvizsgálata, amelyekről egyelőre nem tudjuk, hogy csak tíz plusz egy, vagy száztíz plusz egy lesz végül. Minden ezzel kapcsolatos adatot, tényt nyilvánosságra kell hozni, meg kell tenni a feljelentést, és ahol törvénysértés történt, ott nincs üzleti vagy államtitok.

- Van-e sejtésük arról, hogy például a tíz plusz egy ügyben hány forint tűnhetett el?

- Megbecsülni is nehéz, de mindenképpen százmilliárd forint feletti összegről beszélünk. Ami eddig a BKV-nál kiderült, az csak a jéghegy csúcsa. Mindannyian tapasztaljuk, mennyire csekély a politikusok megbecsültsége, milyen nagy a kiábrándultság. Ennek egyszerű a magyarázata: az emberek az elmúlt években úgy érezték, hogy miközben őket megszorításokkal sújtották, eközben a politikusok törvények felettinek gondolják magukat. Ennek véget kell vetni! Miközben a kisvállalkozót akkor is megbüntetik, ha néhány tízezer forintot téved az adóbevallásban, a jegybankelnöknek offshore cégei vannak.

- Fontos a közbiztonság kérdése is. Itt mi a teendő?

- Valóban lényeges terület, és van összefüggés azzal, amiről eddig beszéltünk. Ha ugyanis az ország irányítói lopnak, akkor mások is úgy érezhetik: nekik is szabad. A rendteremtésben is fontos szerepe van az elszámoltatásnak. Természetesen olyan törvényekre is szükség van, amelyek előreviszik az országot. Talán közhelynek tűnik, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány idején olyan elvtelen büntető törvénykönyv-enyhítésről döntöttek, amellyel nem a becsületes polgárokat, nem a bűncselekmények áldozatait védték, hanem az elkövetőket. Nem véletlen, hogy 2002-ben még tizenhétezer embert tartottak fogva büntetés-végrehajtási intézetekben, ma tizennégyezret. Nem engedhető meg, hogy a megélhetési bűnözés fogalma mögé bújva egyesek rendszeresen bűncselekményekből egészítsék ki szociális segélyüket. A mi rendről alkotott elképzeléseink szerint nem létezhet olyan, hogy megélhetési bűnözés. Lopás és lopás között nincs különbség.

Szükség van a rendőrség megújítására is. Olyan rendőrség kell az országnak, amelyik nem uralkodik, hanem szolgál. Szimbolikus, hogy a tíz plusz egy pontban a 2006. október 23-án történtek feltárása is szerepel. Azért fizetünk adót, hogy a rendőrség megvédjen bennünket, s nem azért, hogy rettegésben tartson. Az állam egyik alapvető feladata a közegészségügy vagy a közoktatás fenntartása mellett az is, hogy mindent megtegyen a közbiztonság garantálásáért és javításáért. Ma ezeken a területeken súlyos gondok vannak. Nem csupán a gazdaság helyzete tragikus, de az összeomlás szélén áll az egészségügy, válság van az oktatásban, pénz- és létszámhiánnyal küzd a rendőrség, szétverték a honvédséget. Az állam tehát az elmúlt nyolc évben alapvető feladatait rosszul látta el. Magyarország felszámolta önmagát. Mi végre rendet akarunk tenni az országban.

- Nem lesz könnyű építkezni úgy, hogy üres a kassza. Bár az is igaz, polgármesterként van tapasztalata abban, hogyan kell kevés pénzből előre jutni.

- 2003 óta valóban egyre szorosabbra húzták a nadrágszíjat. Mindeközben még azt a hamis propagandát is végig kellett hallgatnunk, hogy sokba kerülnek az önkormányzatok. Szeretném leszögezni: nem az önkormányzatok kerültek sokba, hanem azok az alulfinanszírozott, de kötelező állami feladatok, amelyeket nekünk kell ellátunk, így az egészségügy, az oktatás vagy az ivóvízellátás biztosítása. Az állam beszedi az adót, de a feladatot kiadja az önkormányzatoknak, csak éppen ehhez nem biztosít megfelelő forrást. Emiatt küzd sok önkormányzat komoly likviditási problémákkal. Ebben a helyzetben figyelemre méltó, hogy Hódmezővásárhely az elmúlt nyolc évben százmillió eurót költött fejlesztésre és felújításra. Sikeres és jól működő, fiatal és tehetséges köztisztviselői csapatot alkalmazunk az önkormányzatban, ennek alapvető szerepe volt abban, hogy ellenszélben is tudtunk sikereket elérni, élhető közösséget kialakítani Hódmezővásárhelyen. Jó érzéssel tölt el az is, hogy ha körbenézünk az országban, megnézzük a fideszes vezetésű önkormányzatokat, akkor sok hasonló pozitív példát látunk. Még valami: az Állami Számvevőszék az elmúlt nyolc évben kétszer vizsgálta Hódmezővásárhely működését és mindkétszer célszerűnek, törvényesnek és hatékonynak minősítette a közpénzek kezelését. Olyan kormányra van végre szükség, amelyik nem botrányokat, hanem hasonló értékelést tud felmutatni.

A 10+1 ügy