Államtitoknak minősítették, milyen vizsgálatot végzett a polgári titkosszolgálat az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról. Őszintén szólva ezt eleinte meglepőnek találtam, később rájöttem, hogy tényleg erről lehet szó, habár mind ez idáig nyíltan nem beszéltek róla a hivatalos emberek. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, Balajti László viszont most fehéren-feketén közölte ezt. Szerkesztőségünk írásbeli kérdésére írásban azt válaszolta: a hivatal által végzett konkrét műveleti munka államtitok. Balajti arról nem szólt, ki a titokgazda: ki rendelte el, hogy a kiszivárogtatás vizsgálatát így minősítsék, ugyanakkor egyértelmű, hogy Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György nyilvánította hétpecsétes titoknak a hivatalos lépéseket.
Annak idején, 2006 őszén Gyurcsány miniszterelnök volt, Szilvásy pedig a Miniszterelnöki Hivatal vezetője. Akkoriban még utóbbi felügyelte a polgári titkosszolgálatokat. Amikor az őszödi beszéd szeptember 17-én elhangzott a rádióban, majd megjelent a lapok hasábjain, a kormányzat tudatta: megvizsgáltatják, ki lehetett a kiszivárogtató. Az újságokban később terjedelmes írások, s rendszeres találgatások láttak napvilágot: kinek állhatott érdekében a beszéd nyilvánosságra hozatala. Név szerint felsorolták az MSZP egyes vezetőit, Kiss Péter kancelláriaminisztertől Szili Katalin házelnökön és Szekeres Imre miniszteren át egészen Gál J. Zoltán szóvivőig. Több alkalommal úgy tippeltek, hogy a kiszivárogtató maga Gyurcsány Ferenc lehetett. Gyurcsány ugyanis sosem fért a bőrébe, szinte vágyott az országos, sőt a nemzetközi botrányokra. A kamerák előtt rendszeresen cáfolta, hogy ő állna a kiszivárogtatás mögött, ő szervezte volna meg az országot felkavaró akciót.
Mára világossá vált: abszolút közömbös, milyen érdekkülönbségek voltak az MSZP-ben. Egyedül az érdekes, mit tett Gyurcsány és Szilvásy. Miért kellett úgy rendelkezniük, hogy a kiszivárogtatás vizsgálata államtitok, sőt mi okból kellett megvizsgálniuk, ki rögzítette és hozta nyilvánosságra a beszédet. A tényleges kérdés ugyanis Őszöd ügyében az: miért gondolhatta Gyurcsány Ferenc, hogy az MSZP frissen megválasztott országgyűlési képviselői előtt, zárt frakcióülésen kell elmondania, hogy a választás előtt becsapták az országot. A kormányzás utolsó éveiben nem csináltak semmit, éjjel-nappal hazudtak és eltitkolták, milyen megszorításokra készülnek a választás után. Gyurcsány Ferenc titka miért az állam titka egyben?
Péterfalvi Attila akkori adatvédelmi biztos egy panasz nyomán már 2006 októberében azt az álláspontot foglalta el, hogy feladatkörében a miniszterelnök köteles tájékoztatni a nyilvánosságot az ország helyzetéről. Be kell számolnia a gazdaság állapotáról és a pénzügyekről. A tájékoztatásnak – Péterfalvi állásfoglalása szerint – tényszerűnek kell lennie, az adatok meghamisítása vagy eltitkolása sérti az állampolgárok alkotmányos jogait, a demokratikus követelményeket.
Gyurcsány előadásának szövegét tehát jogosan hozták nyilvánosságra. Ez így van akkor is, ha feltűnési viszketegségből vagy politikai haszonszerzés céljából netán maga a kormányfő volt a kiszivárogtató. A kiszivárogtatás titkosszolgálati vizsgálatára semmilyen alkotmányos alap nem volt. Gyurcsánynak és Szilvásynak a nemzetbiztonsági vizsgálat elrendelésével és a műveleti tevékenység államtitokká nyilvánításával csak az lehetett a célja, hogy tovább manipulálja a társadalmat. Az Őszöd előtti és az őszödi hazugságokat így a szöveg nyilvánosságra hozatala után a hazudozás, a félrevezetés újabb szakasza követte. Ennek eszköze volt a Nemzetbiztonsági Hivatal. A volt kormányfő, aki országos hazugságok árán a 2006-os parlamenti választáson legyőzte a Fideszt és Orbán Viktort, a kiszivárogtatás hatósági vizsgálatával újabb fejezetet indított el: megpróbálta takargatni korábbi böszmeségeit.
A kiszivárogtatás vizsgálatát mindezek miatt továbbra is elemezni kell, egészen addig, amíg ki nem derül: ki és miképpen döntött az elemzés elrendeléséről, és mennyi pénzt fordítottak a műveleti munkákra. A polgári titkosszolgálatokat jelenleg irányító miniszter, Juhász Gábor az Országgyűlés szakbizottságának decemberi ülésén Demeter Ervin fideszes képviselő kérdésére megerősítette: a kiszivárogtatás vizsgálata lezárult, és arról tájékoztatták a miniszterelnököt is. A kormányfő tudomásul vette, hogy az ügyben semmilyen jogsértést nem tudtak megállapítani. A nemzetbiztonsági bizottság ugyanakkor eddig még nem rendelte el az NBH ezzel kapcsolatos munkájának elemzését. Erre előbb-utóbb sort kell keríteni. Szerkesztőségünk az ügy kapcsán arról érdeklődött Juhász Gábor minisztertől és Balajti László főigazgatótól: mennyibe került a vizsgálat. A két főtisztviselő egymásnak ellentmondó válaszokat adott. Juhász megbízásából a Kormányszóvivői Iroda azt írta: az NBH-tól tudhatjuk ezt meg. A vizsgálati jelentés nincs a Miniszterelnöki Hivatal birtokában. Az NBH főigazgatója ugyanakkor azt válaszolta: a Kormányszóvivői Iroda adhat feleletet a költségekkel kapcsolatos kérdésünkre. Az ellentmondás feloldásáért a napokban megkerestük a közérdekű információk nyilvánosságáért felelős Jóri András ombudsmant. A biztos vizsgálata remélhetőleg előbbre viszi az ügyet.
Érthető egyébként, hogy a NBH megpróbál a háttérben maradni. Kellemetlen a helyzete, hiszen valószínűleg utasításra cselekedett. Akár csak a rendőrség, amely a beszéd kiszivárogtatása után, 2006 szeptemberében és októberében valóságos embervadászatot indított az elégedetlenkedő civilek ellen. A parancsnokokat számos információ szerint maga Gyurcsány irányította, látta el utasításokkal. Még ez az eset is vizsgálatra vár. Nyilván Szilvásynak is szerepe volt abban, hogy a Parlament környékét műveleti területté nyilvánították. Objektumvédelem címén kizárták a tömeget az október 23-i állami megemlékezésről is. A Nemzetbiztonsági Hivatal pedig – ugyancsak a zavargások idején – a bírói gyakorlatra hivatkozva közleményben fenyegette meg a polgárokat: bűnsegéddé válnak, ha kimennek az utcára. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa később állásfoglalásban ítélte el ezt a lépést: az NBH-nak nincs felhatalmazása az ilyen tájékoztatásra. Ráadásul a közlés nem felelt meg az ítélkezési gyakorlatnak.
A titokminiszter szerkesztőségünk decemberi írásbeli kérdéseire azt válaszolta: az őszödi beszéd kiszivárogtatását azért kellett megvizsgálnia a titkosszolgálatnak, mert így kívánták ellátni a balatonőszödi kormányüdülő objektumvédelmét. Jogi kötelezettség a kormányzati személyek védelme is. A válasz nehezen értelmezhető, hiszen a kormányzati személyek 2006. május 26-án voltak jelen az objektumban. A nyilvánosságra tartozó szöveg kiszivárogtatása után, a vizsgálat idején nem tartózkodtak ott. A vizsgálattal hogyan tudta őket megvédeni a titkosszolgálat? Nem lehetséges, hogy egy illegitim módon, hazugsággal hatalomra jutott csalárd kompánia országrontó, alkotmánysértő manővereit próbálják titkolni, védelmezni, államtitokká nyilvánítani? Hogy ne derülhessenek ki a politikai visszaéléseik.
Most ismét választások előtt állunk, már csak ezért sem tekinthetjük lezártnak az őszödi ügyet. A négy évvel ezelőtti manővereket újfent kezdi életbe léptetni a kormánypárt. Az adatok szépítése, egyes társadalmi rétegek helyzetének átmeneti javítása, a fasisztázás most is napirenden van. Nem kellene megvárni, hogy a titkosszolgálatokat is bevessék a választási küzdelembe."