Én komolyan fontolgattam a disszidálást, akkor, amikor már csak Kanada meg Új-Zéland fogadott politikai menekültként. (Legalábbis ez a mendemonda tartotta magát a nyócvanas évek közepén, nemtom, igaz vót-e, nem is lényeges)
Mindkét ország szimpatikus volt...
Ma már a délvidéket favorizálnám. Dominika, vagy valami polinéz sziget...Madagaszkár....
Lényeg, hogy tenger legyen, mert, bár nem vagyok egy vízipocok, az éghajlat miatt nem tudok eltekinteni tőle.
Tengerparton a 40 fok sokkal kellemesebb, mint a Magyar Alföldön a 30.
Honvágy? Egy évig biztos nem lenne. Aztán meg megláttyuk.
|
