Nem arról van szó, hogy az irodalmat depolitizáljuk, ez a magyar irodalomban különösen lehetetlen. Mindössze azt szeretnénk (szeretném ), hogy másfajta élményeink is megjelenhessenek a fórumon, hogy ezeket is megosszuk egymással, a nyilvánossággal. Odaát a közéletben éppen elég sárdagasztás folyik, itt jó lenne egy kicsit kikapcsolódni, egy kicsit "kispolgárnak" lenni, másfajta életérzéseknek is teret adni. Érdekes az is, hogy esetleg ugyanazok a könyvek, művek milyen jelentőséggel bírnak egyikünk gondolkodásában, milyet a másikéban.

Kiss Benedek valóban nagyon régóta nemzeti költő, mindig is az volt. Valaha egy házban laktunk, néha össze is jártunk, így jó lélekkel merem állítani, amit állítottam. Mezey Katalinnal szemben azonban nem hiszek egy ilyenfajta elrendelésben. Nem hiszek földrészek hivatásában, nem hiszek nemzetek hivatásában: a "hivatás" elvakíthat. Hiszek viszont abban, hogy a civilizációnak meg kell találnia azokat a módokat, azokat az eszközöket, hogy az embereknek meg kell találniuk azokat a viszonyulásokat egymáshoz, az őket körülvevő élő és élettelen világhoz, amelyek révén a legkevesebbet ártanak. Szeretném hinni, hogy egyre többen leszünk, akik ebben hisznek, bíznak. És akkor Magyarország sem siralomház lesz .