miért?
10 éves korom óta - akkor anyám nagyon beteg lett, vagy 2 hónapot nyomta az ágyat - vezetek háztartást. Nem esik nehezemre, s akár betegápolás, akár gyerkec-program ürügyén a dolog értelmet nyer, s kedvem is van hozzá. Mióta beütött a válság, azóta sajnos munkám elvétve akad házon kívűl, így időm is van, akkor most mit irigyelsz?
legföljebb azon emlékeimet tartom irigylésre méltónak, hogy az 50-es években gyerekeskedve is remek és gazdag karácsonyaink voltak, mert bár az üzletekben nem sok mindent lehetett kapni, apám bababútort készített, anyám babát, babaruhát, de megkötötte számomra mindig az éppen aktuális méretű kestyüt, sálat, sapkát, szvettert, s ha úgy adódott, ruhát, kabátot is varrt.
Ládd, így a szegénységben is gazdagok voltunk. Útravalóban valóban gazdag vagyok.
|
