KOTYOLÁS
Az egyik legjellemzőbb Luca napi szokás volt, a kotyolás. Kotyolni a fiatal fiúk jártak, akik már kora hajnalban útnak indultak. Szalmát és fát vette
k a hátukra, melyre kotyolás közben le tudtak ülni. A kotyolók a legközelebbi szomszédnál kezdték dolgukat, ahol is a magukkal vitt szalmát az ajtó elé tették, majd felrikkantottak: "Lucza, Lucza, kity, koty". Ezután a házigazda vendégül látta a kotyolókat. Friss gyümölcsöt, pálinkát, kenyeret kaptak. A szalmát, amit a kotyolók az ajtóba tettek, a házigazda megtartotta, hiszen ez jelentette a sok tojást adó tyúkra az áldást. Persze voltak, akik bezárták a kotyolók elől az ajtókat, ők nem számíthattak sok tojásra, sőt gyakran még a kotyolók bosszújával is szembe kellett nézniük. Ráadásul, ha az asszony Luca napján sokat járt, tyúkjai abban az évben nem tojtak. http://www.tarrdaniel.com/documents/Vallasfilozofia/luca_napja.html
|
