ki kell adni már haragunkat,
hogy népünk újra élni kezdjen –
emlékeznek a megcsúfoltak,
kit eladtak egy lopott eben -

a vörös zsoldosok nyomában,
fekete jaj lapul a földön -
jöttek kitépni szíveinket,
hangjuk koppan a sírgödörből -

nem zengünk nekik ostobán,
csupán a halálra volt joguk -
nem alkuszunk hóhérainkkal,
hisz emberségünkért harcolunk.

szaturnusz tombol elvakultan,
mélyben a pokol tornáca vár,
így élünk mi csontig kifosztva -
hazánkat* gyalázva – ős Budán.

szennyes hazugság áradatban,
mind itt tolong - a sisere had:
mohó keze kincseket keres,
hazánk lázbeteg teste alatt.

ki kell már adni haragunkat
visszaszerezve most a jogot,
mit hamis pénzzel bitoroltak,
az elbitangolt évszázadok -