Egy "József Attila Díj" tulajdonosának, egy ifjú titánnak a verse,aki külföldön a magyar lírát, a magyar irodalmat képviseli!

VIZELEK A KONYHÁRÓL

Kakasszóra virradásom elég,
a baksa hömpörgetése izmomm dagasztja.
Ébresszen anyám, tánti a habos
kakaót hozza. Börcsökök nyekkennek
juharom (ó, rossz jel!), fejemben macskák
zenélnek, gyógyszerem farkukra lép.
Ott alant (igen, mennyire érzem!)
gurnyog a salak; csikar, teher,
pozdorjában a cigányfúró, a schwarz.
Eldobnám szívesen, de felettünk
trónol apósom (kicsi a rakás),
a csesznekbasznaki góré - kábelfektetés
idusán. A mosókonyhában toporgok
(vak liba a deres takonyban),
horkantok, felállásom (most) csak
a sparheltre ér, onnan sasolom
a stelázsit. Pökök a csűrre, facsarok
a ménkű pusztába.
Délibáb pörcen az égre,
bólogat petrencém, és nem
a böködüllői gémeskút,
(ezt felejtsétek el),
Marhák, vissza legelni!

Írta: GRECSÓ KRISZTIÁN