van olyan, ki leírja a verseket, töltőtollal, ami tetszik, ezalatt mélyebb rétegek tárulnak fel,
gyakorta meg is marad az emlékezetben,
színészek gyakran leírják egész szövegüket,
ezáltal a tudat újabb területei is
átitatódnak a sorokkal,
kis titkos füzetbe, más nem látja, ugye?
(én látom a verssorokat itt mind) 
vagy a másikba lerajzolódnak a dolgok, mik megérintik a vándorló lelket:
(az ábra illusztráció: Mikszáth jegyzetfüzete)
az neten fellelhető verseket -jó ellenőrizni, mert gyorsan készültek, nem lektorálgatták,sok a hibás:
pl a Radnóti:"nem vagy más világ" sor
'nem vagyok más világ' - lett...(nagyon más! )
itt:
Hét tenger éneke / Vas István műfordításai /Szépirodalmi kk. / 1972
Néha antikváriumban fellelhető, de én várok az összes műfordításaira.
Nagyon ment Vas Istvánnak a „gúzsbakötött táncolás”
Az Eliot versek, Rilke, Apollinaire!
A fordító köszönete c. versében így ír, 1952-ben:
„Míg Néro rémuralmát fordítottam,
Előttem müködött a mostani,”
(khm…, míg ezt mind olvassuk, most mi van, mi)
„Hazudik, aki él, nálunk csak az beszélhet,
Akiről azt hiszik, balzsamos múmia,
De titeket magyarul újraéltet
Akaratom eleven árama.
Nektek köszönhetem, hogy hű lehettem
Nemcsak hozzátok, önmagamhoz is:
Viszitek már jövendő tengerekben
Szívem búvópatak- hullámait.”
*
(jaj! túlléptem a megadott időkeretet! )
*
