Nem írtam semmi disszonánsat még. 
A költők nevében én nem beszélnék. Amit magamról tudok az annyi, hogy vajmi kevés köze van a szándékot kifejető ÍRJA szónak a versíráshoz. A verseket nem írják, azok jönnek maguktól, a szavakból, a szavak önálló életéből fakadnak, a szavaknak saját világa van, ami a nyelvet ismerőt izgatja és asszociációkra készteti. Ahogy Rendes Kis írja a faágban már ott a szobor.
Hogy mit akart a költő? Vajmi kevés köze van ennek az akaráshoz. Viszont a vers utólag értelmezhető. A költő is értelmezi, majd esetleg belejavít.
Egyébként a népdalokra sem igaz, amit írsz sajnos. Rengeteg az áttételes utalás. Általában szexuális utalások. Lényegében a népdalok mélyrétege legtöbbször meglehetősen pornográf. Ez a tény. És ezeket a dalokat gyakran gyermekek éneklik, ami egy kicsit humoros.
