Hallgassátok az esték zümjét
„Hallgassátok az esték zümjét
S friss sóhaját a reggeleknek:
Budapest futós utcáin
S falvak csöndjén, dühök remegnek.”
(Ady: Rohanunk a forradalomba)
napelmente
most vége
munka vége
most változik
most mit is tehetünk végre
Istenem mit is
tüdőm bíbor varázshegyi közt
deltaté időre csak
a lázas Nap meg-megáll néha
az alkony tűnődő pillanata
lüktetett eleget
valaki hátba ver na mi lesz
nincs megállás könyörület
a metró szemközti ülésén hatan
kezükben a tizenkettőben mind
hazug lapok hazug eledelek
velük kell együtt velük
hát rohanunk a forradal
mi lázas alagútba
a jövőből a múltba
ments meg Isten
ments meg
minket