Új téma  Új hozzászólás

Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Kultúra   » Költészet.

Ha vissza akarsz térni az előző témához, használd a böngésződ vissza (back) gombját!
   
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Költészet.
SenKyse
  Válasz | 2009. január 23. 18:23 | Sorszám: 501
Menti a változtatásokat?
.
code:
.
.

Ad-hoc meghalok.
Rőzsém széthordásra kész.
Tüzem? Elviszem.
(jbatky: Téli bagatell)
.
.
Az ártatlan lélek ott bolyong közöttük,
eltűnik, visszatér, közelít, messze rebben,
idegen önmagának is, megfoghatatlan,
hol biztos benne, hogy még létezik, hol nem,
miközben a test van és van és van
és nincs hová mennie.
(Wislawa Szymborska/Csordás G.)
.



.
.
Először az illatok
Nyári hársfasor tenger sós illata
Azután az ízek az illatos ízek szőlő jó kenyér
Majd elvétetik a hűvös szellő is homlokomról
És a sült gesztenye- meleg simogató kezek
És távolodik a hang erdő zúgása hangja síró itt
maradóknak madaraknak
És elvétetik végül színes áradó patakja játszódó formáknak
Mint mikor kikapcsolván a gépet fáradtan
A képernyőről visszavonulnak a piros zöld kékek
A naparanyát is elnyeli mind a szürke szívszorítóan
És már látszik minden fekete fehéren
És már nem menthetek immár
Ó síró hegedű dallama illata kezeknek színeknek tenger hullámzása
Visszavétetik
De már nem menthetek
Minden kölcsön volt itt visszavétetik
S kölcsön volt mi jót tettem és jaj mit ártottam én
Már nem menthetek
Még végezetül dönthetek
Szelíd imára kulcsolt életem
Minden titkát kitárva
Hozzád szárnyalok édes Istenem


*

Időzóna: CET  

Új téma  Új hozzászólás       előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola