-ky-
en arkhéhát, igen, a kezdet..
mintha nem kellene
folyton kezdenem!
hozva Logoszból igét,
kezdetemben eredetemben
a vulkán kitörő ereje,
másként, csak halott folytatás,
láva, halálhozó folyatás
igen, az út
ma árkon-bokron át,
fekszem –pirosszemű nyúl–
az árokban, kiterített tetemem…
hanyatt…milyen szép az ég…Istenem!
fönn madarak folytonos röpte, az ív,
lenn pontonként tipegés a fövenyen
ó, hát mégis…mintha élnék...tettetem
hogy legyen diszkrét szavakká
mi folytonos örökkön örök?
pillanatban kezdve…dadogás…
s hogy szárba miként szökjön,
növekedvén megteremtetve,
kivirágozva kilevelezve?
s ha mi igaz magból vettetett
és éles kövekre hull?
tüskés ág-bogakba fúl?
nem megy, érzem, holtra fulladok
némaság!– naponta fogadom
de a Szó! – naponta megszegem
Uram. Irgalmazz nekem
---------------------------------------------------------
ajánlás: Herceg! nereus! iottányi játék, hogy rám rosszaságomért soha meg ne haragudjék
an arkhé; a káoszban, rend-telen
en arkhé; kezdetem, eredetemben
tébolyult gazságba: fény, igazság,
iottányi kicsinyen múlik, mint zuhan
*