Carpe diem lombsátorába csábító nap susog ragadd meg éld át a pillanatot! nézz körül! hogy zendül az élet az elmúláson diadalt ül a szép természet csontvázak ketrecében giliszták csigák vak koponyák üregéből kinéz a kíváncsiság - mi újat talál a rég kiköltözött nyugtalan halál? helyén - csontházából kinőtt egy tulipán - a mohó élet tüstént felzabál szétrág, elbont, elhord mindent a volt fogolytábor helyén a természet így teremt rendet, megcsúfolt értelmünkre, a vörös iszap rettenetére az emlékezet örökös bilincset rakott - Recsk - vádol valahol sok száz és ezer halott
|