AZ ÚT

Hátratett kézzel
gondolataimba merülve baktatok
a lehető legrövidebb úton a sínek között.

Mögöttem dübörögve
jön egy vonat
mely nem tud rólam semmit.

Ez a vonat - az agg Zénon legyen tanúm -
nem ér be engemet soha
mert én örökké
megelőzöm a gondolattalan dolgokat.

Ám ha ostobán
mégis elgázolna
mindig akad majd ember
aki hátratett kézzel
tépelődve
baktat előtte.

Mint most jómagam
a dermesztő
sebességgel közeledő
fekete szörnyeteg előtt
mely nem ér be engemet soha.