|
Téma: János és Pál
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. február 15. 06:44 | Sorszám: 183 |
|
Annyit mégiscsak bizonyít, hogy a Bibliában vannak olyan elbeszélések, amelyek nem fizikai térben és időben lejátszódó realitást rajzolnak föl, hanem lélekben lezajló (valóságos és igaz) történéseket. Nem látom be, miért ne hihetném azt, h a vízenjárás története is ezek közé tartozik.
|
|
|
|
vadnyul |
Válasz | 2005. február 14. 10:54 | Sorszám: 182 |
A kísértés története nem egészen illik ide. Egyrészt nem csoda történet, másrészt biztosan nem voltak tanúk.
A csodákkal kapcsolatban ez nem bizonyít semmit. Azokkal csak anyi az összefüggése, hogy Jézus a saját érdekében, a maga hasznára nem tett csodát.
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. február 14. 09:01 | Sorszám: 181 |
|
Tegnap a plébánosunk a prédikációban - bár kicsi mentegetőzéssel kísérve, hiszen nem gyerek-mise volt - kihangsúlyozta, hogy Jézus megkísértése NEM úgy zajlott, hogy a Sátán őt a "hóna alá vette" és oda állította a templom párkányára, hanem lélekben lejátszódó eseményeket ír le a szent szerző. (Ez azért fontos - fontos helyről érkező - megerősítés, mert ebben a vitában minduntalan védekeznem kell az "eretnekség" vádja ellen). A "színeváltozás" is lélekben játszódott le. Gromon András interpretációja: http://web.axelero.hu/remekm/EUK/Gromon-05.htm#színeváltozás
|
|
|
|
vadnyul |
Válasz | 2005. február 11. 08:11 | Sorszám: 180 |
A hagyomány jóval több, mint legendák összessége. Az evangélium pedig végképp nem legenda. "Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének." (2 Pét 1,16)
Ahogy a világról szóló tudás is a hagyomány útján gyarapszik, hasonlóan mi sem hagyhatjuk figyelmen kívül az előttünk járók gondolatait Krisztusról. Persze, semmi esm mentesít a gondolkodás felelőssége alól, de éppen ezért érdemes foglalkozni mások gondolataival is.
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. február 09. 07:22 | Sorszám: 179 |
Erről jut eszembe (amit Czakó Gábornál és Gromon Andrásnál is olvastam): A Bibliában humor is van ! 
|
|
|
|
vadnyul |
Válasz | 2005. február 08. 22:44 | Sorszám: 178 |
Kivételesn nem sárkányölő Györgyre gondoltam 
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. február 08. 16:47 | Sorszám: 177 |
|
Ne túlozz ... Nem mondtam, hogy hülyeség. Azt mondtam, hogy nem az első, hétköznapi jelentésében kell értelmezni. A mesék, legendák mind hordoznak értékes mondanivalót. Amit ki kell hámozni a csodálatos csomagolásból.
|
|
|
|
vadnyul |
Válasz | 2005. február 08. 15:40 | Sorszám: 176 |
|
Ha az ember nem úgy áll a hagyományhoz, hogy hülyeség, már tett egy lépést a dölyfös önhittség leküzdése felé.
|
|
|
|
vadnyul |
Válasz | 2005. február 08. 15:34 | Sorszám: 175 |
|
És elment Jeruzsálembe az apostolokhoz, meg ugye Damaszkuszban sem csak megkeresztelték.
|
|
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. február 08. 13:56 | Sorszám: 173 |
|
Pál apostol is "direktben" találkozott vele !
|
|
|
|
vadnyul |
Válasz | 2005. február 08. 12:20 | Sorszám: 172 |
|
Nekem viszont jó esélyem van rá, hogy számonkérjék.
|
|
|
|
vadnyul |
Válasz | 2005. február 08. 12:17 | Sorszám: 171 |
|
Honnét tudnék Jézusról, ha nem lett volna, aki elmondja?
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. február 08. 09:50 | Sorszám: 170 |
|
Halálom óráján egyesegyedül ÉN fogok odaállni a Teremtő színe elé és semmiféle hagyománnyal, tanítóhivatallal, nemzedékek erőfeszítéseivel nem takarózhatom, hanem egyesegyedül az ÉN tetteimet, gondolataimat és mulasztásaimat kérik számon rajtam. A "jó" hagyomány ebben segít, a "rossz" visszavet. Van egy hagyomány, amit itt őrzök a kezemben: a nagymamám tenyerének az érintését, a szívemben: az ő fáradhatatlan jóságát és mindent megbocsátó szeretetét, a fülemben: ahogy - még nem voltam 2 éves - megtanított a keresztvetésre: "Az Atyának, és Fiúnak, és Szentlélek Istennek nevében, Ámen." Ebből a hagyományból egy jottányit sem engedek. Ez tartott meg az Egyház hűségében (holott az elsőáldozók 80+ %-a nem jut el a bérmálkozásig). De egyúttal ez az a sziklaszilárd alap, amihez hozzámérem az Egyház gyengeségeit és tévelygéseit. ... Nota bene, én 100 %-ig liberális (= keresztény) vagyok: http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=z_get_topic&f=2&t=002541&m=000004 Abban nagyon-nagyon igazad van, hogy az ÉN, ÉN, ÉN dölyfös önhittsége rettenetesen ártalmas. De ennek a leküzdéséhez sem a hagyományra, sem a tanítóhivatalra nincs szükség ... elég Jézus példája. Amivel azonosulnunk lehet és kell ... http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=z_get_topic&f=11&t=000024&m=000063
|
|
|
|
vadnyul |
Válasz | 2005. február 08. 08:32 | Sorszám: 169 |
Ez az érvelés már-már liberális. Botor elképzelés, hogy attól, hogy elfogadok egy hagyományt, és megpróbálom védeni, nem gondolkodom. Könnyű dolgom lenne, ha leülnék a kezemben egy Bibliával (ami mellesleg nem az égből pottyant, de ezt véletlenül se vegyük figyelembe) és összeszedegetném ami arról az eszembe jut, és azt mondanám, hogy megtaláltam! Ez aztán a kitűnő individualista hit! Mit nekem Egyház, hagyomány, nemzedékek szellemi erőfeszítése! ÉN, ÉN, ÉN, az Első és Legnagyobb rájöttem, és felfedeztem azt, amit azok a sötétek képtelenek voltak.
Ha-ha-ha
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. február 07. 18:44 | Sorszám: 168 |
... Mondjuk úgy, hogy még nem vagy unitárius ! ... 
|
|
|
|
erdeimano |
Válasz | 2005. február 07. 18:00 | Sorszám: 167 |
|
Izé.. én nem vagyok unitárius. Csak érdekelnek a különböző keresztény felekezetek tanításai, ezért a legtöbbnek alaposan utánaolvastam, és amit te mondasz, az szinte szóról szóra egyezik az unitárius tanítással.
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. február 07. 17:18 | Sorszám: 166 |
|
Erre a veszélyes útra - a Reformáció útjára, 500 éves késéssel - a Katolikus Egyház is rálépett. Ennek egyik jele volt, hogy - az érintettek élénk rosszallása mellett - a sárkány-győző György lovagot törölték a szentek kalendáriomából. A meséket és legendákat nem kell (sőt, nem szabad) elfelejteni, de helyükre kell tenni őket, a mondanivalót kell kihámozni belőlük. A veszély kétoldalú: az istenség/személyiség kérdésében nem lehet a "biztonság javára" tévedni. Önbizalomból épp olyan veszélyes a túl sok, mint a túl kevés: az ember önállótlanná, szárnyaszegetté, akarattalanná, szolgalelkűvé válik ... A Tanítóhivatalok által kötelező érvénnyel kihirdetett dogmák kora 500 éve lejárt. Azóta kinek-kinek magának kell ezt a harcot a tiszta lelkiismeretért, a vállalható, vallható hitért megvívnia. ... Aztán, ha ezt a harcot megvívtuk, valószínűleg az unitárius hitnél kötünk ki !
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. február 07. 16:44 | Sorszám: 165 |
|
Ezt én a ("Nihil obstat") katolikus Bibliában, a jegyzetek között olvastam, hogy abban az időben pl. a penészt is leprának hívták, így az állatbőrből készült holmik is lehettek "leprásak". Arra is megvolt a (Bibliába ugyancsak leírt) törvény, h ezeket a bőröket milyen próbáknak kellett kitenni, h el kell-e égetni őket v sem ...
|
|
|
|
vadnyul |
Válasz | 2005. február 07. 16:42 | Sorszám: 164 |
A minden Tanítóhivatallal szembeni álláspont kitűnő kiindulási alap az önkényes Biblia értelmezéshez. Csak azt tudom mondani, hogy ez veszélyes út.
A magát istennek képzelő embernél kevés szánalmasabb és veszélyesebb van, és esetleg önmaga, mint saját napja körül kerongővé válik.
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. február 07. 16:30 | Sorszám: 163 |
|
Pedig ez csak kripto-unitáriusok hatása meg saját, szent Ágostonéhoz hasonlóan makacs gondolkozásom eredménye. Igazi unitáriust eddig csak egyet láttam/hallottam: Orbókné a rendszerváltozás környékén teret kapott néhányszor a tv-ben, de neki nem a gondolataira, hanem lenyűgözően kedves személyiségére emléxem ... Te vagy a második !
|
|
|
|
jm |
Válasz | 2005. február 07. 16:16 | Sorszám: 162 |
|
Érdekes az Evangéliumot a "tudomány mai állása szerint", biológusok szemén keresztül értelmezni. De mivel a biológusok a szomszéd padban ültek annó az egyetemen, számomra rendkívül furcsa természettudományi tudásukat alapul venni bármihez (példa: néhány évtizede azt sem tudták, hogy gének és DNS molekula léteznek a világon. Egy évtizede még kategórikusan kijelentették: az ember agysejtei felnőtt korban már csak pusztulnak, de soha nem újulnak meg. Mára kiderült: nincs így. A sort vég nélkül lehetne folytatni. A biológia - mint minden más tudomány is - rohamléptekkel fejlődik még a jelenlegi tudományos paradigmákkal is. És akkor még nem beszéltünk arról, mit tudunk majd meg a természetről, ha paradigmát váltunk, mint az többször is megtörtént már az elmúlt évszázadok során. Érdekes lesz akkor majd az Evangéliumot megint újra értelmezni. (a lepra nem lepra volt, hanem bőrelváltozás, amely bizonyos körülmények között hirtelen eltűnik, ha a pácienst ilyen és ilyen impulzusok érik. Sikerült mindezt laboratóriumban bebizonyítani, a kisérletet többször is megismételni).
|
|
|
|
erdeimano |
Válasz | 2005. február 07. 15:50 | Sorszám: 161 |
Hát #23 hozzászólásra emlékeztetve nem azért mondom, de a Vadnyúllal folytatott ezen vitádban képviselt álláspontod szinte 100%-ig unitárius. 
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. február 07. 15:37 | Sorszám: 160 |
|
Származás, születés: Az evangelisták beszámolóin ugyanúgy átüt a tanító szándék - kinek-kinek mondanivalója szerint -, mint a hatnapos teremtéstörténeten, ezért nem kérném rajtuk számon a történeti hűséget. Fogantatás: Az egyházatyáktól kezdve a Tilos-rádió bemondókig hivatásos és amatőr teológusok generációi csüggnek Mária erényein. Én amondó vagyok - bár a természetben ismeretes a szűznemződés jelensége és biológusok szerint ez embernél sem zárható ki egészen -, hogy Jézus biológiai életének kezdete semmivel több természetfölötti momentummal nem járt, mint bárki más emberé. Ismerve azt az általános élet-szabályt, hogy több lehetőség közül mindig a legrosszabb a valóságos, és tudva azt, hogy Jézus minden bántást és megaláztatást magára vállalt, gyanítom, hogy a Szentlélek Máriát egy idegen, hús-vér férfi képében látogatta meg. Jézus egész életével érvénytelenítette az Ószövetséget, ezzel is adott egy kiadós pofont a vérségi, leszármazási farizeusoknak. Istenség: Az egész kérdéskörnek nyilván Jézus istensége miatt van kulcsfontossága. Ez a kérdés 2000 év alatt véres hitviták és egyházszakadások okozója volt. Volt, aki tagadta Jézus istenségét. Én (Czakó Gáborral) a "fölfelé nivellálás" híve vagyok: minden Tanítóhivatallal szemben vallom, hogy - Jézus testvérei lévén - nekünk is többé-kevésbé részünk van az isteni lényegben. Idézet:
Hamvas azt mondja, hogy "Jézus úgy beszélt minden emberrel, mint egy másik istennel". Vagyis így kellene nekünk is viselkednünk. Úgy beszélni a másik emberrel, mint egy másik istennel. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy magunk is istenné legyünk: lelkünk alapjában éljünk.
És ha az egyik isten beszél a másikkal, akkor csakis a Szentlélek szavával szólhatnak egymáshoz.
Czakó Gábor: Titkos könyv (2004)
|
|
|
|
jm |
Válasz | 2005. február 07. 12:45 | Sorszám: 159 |
|
Szerintem ne, mert még a végén kiderül, hogy Jézus meg se halt, csak kómába esett...
|
|
|
|
