MNO
Ismét negatív kritikát fogalmazott meg a magyar gazdaságról a Fitch Ratings. A fő közép-európai feltörekvő országok között idén hazánk az utolsó helyen lehet a gazdasági növekedés tekintetében, ráadásul esélye sincs arra, hogy 2010 előtt az euróövezet tagja lehessen – véli az elemző, mely szerint Magyarország jobban ki van téve a befektetői hangulat romlásának, mint a térség többi országa.

A magyar gazdaság a többi feltörekvő kelet-európai országénál jobban ki van téve a befektetői hangulat romlásának, mert a nem rezidens portfolió-tőke aránya kirívóan magas a hazai szuverén adósságban – áll a Fitch Ratings – a legnagyobb európai hitelminősítő – Londonban kiadott mai térségi felmérésében.

A helyi államadósság-piacra jellemző, igen nagy arányú nem rezidens portfolió-befektetői jelenlét fokozza Magyarország, Lengyelország és Törökország sebezhetőségét az amerikai kamatemelésektől és a befektetői kockázatkerülési hajlamtól – vélik a Fitch elemzői. Lengyelországot azonban segíti a javuló hazai makrokörnyezet, a jelentős ikerdeficittel küszködő Magyarországon ugyanakkor van bizonyos kockázata a piaci megingásoknak – áll a londoni hitelminősítő jelentésében.

A Fitch Ratings adatai szerint a piacon lévő magyar forintkötvény-állományból 13,4 milliárd dollárnak megfelelő érték van külföldi befektetők kezén. A négy fő közép-európai gazdaság szuverén minősítésének alaptényezője továbbra is az országcsoport költségvetési helyzete lesz, a költségvetési szférák reformja azonban a következő 18 hónapban esedékes választások miatt egyre inkább a politikai ciklusok függvényévé válik.

A minősítőház szerint a jelenlegi választási ciklus utáni adósosztályzatokat az fogja meghatározni, hogy az új kormányok milyen erővel, hitelességgel és elszántsággal látnak hozzá a kiadási reformoknak és az eurócsatlakozási feltételek teljesítésének. A Fitch Ratings elemzői szerint a négy ország közül jelenleg mindazonáltal csak Szlovákiának van esélye arra, hogy 2010 előtt az euróövezet tagja legyen. (Privátbankár.hu)

A fő közép-európai feltörekvő gazdaságok növekedési átlaga a tavalyi 4,7 százalékról az idén 4,0 százalékra csökken; a skála a Magyarországra jósolt 3,5 százaléktól a Szlovákiában várt 5,3 százalékig terjed. A külső finanszírozási igény a térség egészében mérsékelt, és az idei évre valószínűsített 20,6 milliárd dollárnyi új szuverén devizakötvényből 15,7 milliárd dollár – mintegy 75 százalék – május elején már a piacon volt.

Már a német befektetők is morgolódnak az áfa-vizsgálatok elhúzódása és a mezőgazdasági támogatások késése miatt.

A német vállalatok jól érzik ugyan magukat Magyarországon, de gyakran panaszkodnak hatósági önkényre - írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung Ludwig Georg Braunra, a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének elnökére hivatkozva.

Az Európai Unióba való belépés előtt bosszúságot okozott a vámhatóság, most a vállalatok az áfa körüli vizsgálódások miatt vannak felháborodva, ezeknek a vizsgálatoknak a tartama az EU-csatlakozás után ugyanis jelentősen megnőtt.

A kormány a visszatérítést esetenként öt hónappal eltolta, hogy megszépítse az államháztartási adatokat. Kisebb vállalatoknál emiatt likviditási problémák merültek fel.

Egyedül a ZF autóalkatrész beszállítónál januárban állítólag 170 órát tartott a vizsgálat – írja a lap.

Káosz uralkodik a mezőgazdasági támogatások kifizetésénél is.

MNO
Elítélte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „terrorista kiszólását" az Amnesty International. Az emberi jogvédő szervezet leszögezi: a Szaúd-Arábiába utazó Országgyűlés elnökének ugyanakkor nem kellene szó nélkül hagynia az arab ország valódi problémáit.

Az Amnesty International (AI) elítélte Gyurcsány Ferenc „terrorista kiszólását", ám egyben üdvözölte a kormányfő bocsánat kérését.
Az Amnesty International sajtóközleményében hangsúlyozta: Magyarország, illetve az országot képviselő, a tervek szerint hamarosan Szaúd-Arábiába utazó Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nem engedheti meg magának, hogy a figyelem középpontjába került arab ország valódi problémáit szó nélkül hagyja.

Mint a szervezet megjegyezte: Szaúd-Arábia egyike azoknak az államoknak, ahol „gyakran tiporják sárba az emberi jogokat".
Az AI a szaúd-arábiai emberi jogi helyzetről közölt hátterében azt írta: a kínzás és kegyetlen bánásmód gyakori jelenség; a fegyveres erők, rendőrség, valamint egyéb állami hatóságok is elkövetik az e körbe sorolható emberi jogi jogsértéseket. Lelkiismereti foglyokat börtönöztek be, és nem ritka, hogy törvényes vádemelés és bírósági tárgyalás tartása nélkül tartóztattak le és vettek őrizetbe embereket.

A jogvédő szervezet közleményében azt olvasható: az arab országban a mai napig történnek kivégzések, a halálbüntetés bevett szankció különböző bűncselekmények esetén; csak tavaly legalább 31 szaúdi halálbüntetésről tud az Amnesty International. A tárgyalások gyakran zárt ajtók mögött zajlanak, a vádlottak nem konzultálhatnak ügyvéddel és vallomásaikat esetenként kínzással csikarják ki belőlük. Az arabul nem beszélő, külföldi vádlottak még kiszolgáltatottabbak, hiszen előfordult, hogy számukra érthetetlen vallomást iratnak alá velük – írta az Amnesty International.

Nem próféta a saját hazájában a kisebbségi jogok védelméért az EU alkotmányvitájában harciasan kiálló magyar kormány, Magyarországon ugyanis még mindig nem érvényes a munkavállalók etnikai, faji megkülönböztetését tiltó uniós jogszabály. Az Országgyűlés két évvel ezelőtt megszavazta ugyan az esélyegyenlőségről szóló törvényt, csakhogy Brüsszelben nem tudják, hogy annak tartalma megfelel-e a közösségi követelményeknek. Az csak az egyik baj, hogy emiatt a magyar kormánynak esetleg pénzbüntetést kell fizetnie az EU-kasszába, a másik az, hogy azok a hazai és külföldi polgárok, akiket például etnikai diszkrimináció miatt sérelem ér Magyarországon, nehezebben érvényesíthetik uniós jogaikat.

A kisebbségekről szóló EU-jogszabály csupán az egyike annak a mintegy két tucat közösségi regulának, amelyek átültetésével Magyarország most éppen adós. A folyamatosan születő uniós törvények kisebbik része közvetlenül (a Miniszteri Tanács és az Európai Parlament közös döntésével) hatályossá válik a tagállamokban; a jogszabályok zömét viszont - azokat, amelyek bizonyos részletekben szabad kezet adnak a tagállamoknak - át kell ültetni. Ez utóbbi esetekben tehát a brüsszeli megállapodás után a kormányok feladata, hogy a közösségi előírást - rögzített határidőig - a parlamenti többség révén átvezessék a nemzeti jogrendbe. Becslések szerint az EU-tagországok nemzeti törvényhozási aktusainak mintegy a felét ma már ez a tevékenység adja. Amint az immár nemzetivé vált törvény napvilágot lát, a szöveget a kormány köteles megküldeni az Európai Bizottságnak (EB), amely ellenőrzi, hogy pontos volt-e a hazai jogrendbe illesztés. Ha egy kormány ellazsálja az átültetést, vagy hibásan hajtja végre, és Brüsszel többszöri felszólítására sem korrigál, az EB feljelentést tesz ellene az Európai Bíróságon, ahol a késéssel és az emiatt keletkezett kárral arányos pénzbüntetést róhatnak ki.

A tavaly május 1-jei bővítést követő "mézeshónapok" elteltével az EB már karácsony előtt úgy vélte, ideje az új tagállamokat is a régiekkel egyenlően kezelni, s kiküldte nekik az első adag - egyelőre bizalmas - figyelmeztetést. A Budapestnek szóló levélben az EB afelől érdeklődött, miért nem kapott értesítést a magyar kormánytól 32 olyan közösségi jogszabály átültetéséről, amelyek "átvételi" határideje tavaly november végén lejárt. Szerepel a listán például egy sor, a pénzintézetek ügyfeleinek érdekeit védő előírás, egy másik a munkaidőt szabályozza, de nem történt meg a vasútról szóló törvénycsomag, az azbesztszennyezést tiltó, a vadmadarakat védő, valamint az üvegházhatású gázokkal való uniós kereskedést szabályozó EU-jogszabály "magyarrá szabása" sem (pedig például ez utóbbi híján a magyar vállalatok csak súlyos jogbizonytalanság közepette vehetnek részt az EU-ban január 1-jétől megnyílt, környezetvédelmi célú szén-dioxid-kereskedelemben). Ha a kormány február közepéig nem pótolja a lemaradást, Brüsszel magasabb fokozatba kapcsol, és nyilvános közleményt bocsát ki. Nyárra elindítjuk az első bírósági ügyeket - jelezték a múlt héten az EB-ben. Egyes hazai szakértők szerint a legsötétebb jövő elé a magyar médiatörvény néz, amelynek az EB által jóval a csatlakozás előtt jelzett hiányosságait a kétharmados követelmény miatt egyik magyar kormány sem volt képes befoltozni.

Magyarország még így is a negyedik legpedánsabb "nebuló" a huszonötök között a közösségi jogszabályok transzponálását illetően. Az EU jogszabály-átültetési éltanulója a szintén csak tavaly belépett Lettország, a második és harmadik helyen pedig Spanyolország, illetve Hollandia áll. Lengyelország Nagy-Britanniát követve, de Franciaországot megelőzve a középmezőnyben tanyázik, míg a három sereghajtó Szlovákia, Litvánia és Csehország - az utóbbi a múlt héten nem kevesebb mint 151 jogszabállyal késett.

A magyar kormányzatnak nem igazán kenyere az uniós tagsággal járó önfegyelem sem, kivált, ha szankció sem fenyeget - világított rá egy ugyancsak múlt heti brüsszeli jelentéscsomag, amelyben szintén nem csupán Magyarországot érte elmarasztalás. Az úgynevezett gazdaságpolitikai koordináció keretében az uniós kormányok évente megállapodnak arról, kinek milyen sürgős teendője van a saját háza táján. A magyar kormány tavaly nyolc, viszonylag konkrétan megfogalmazott ajánlás teljesítését vállalta, ám az EB szerint csak tessék-lássék módon tudta le őket. Ezek sorából csupán egy az, hogy a 2004-es magyar költségvetési deficit jóval meghaladta az előirányzottat. Egy másik ajánlás az uniós mércével rendkívül alacsony, 57 százalékos foglalkoztatási szint emelését igényelte, mégpedig a munkaerő belső mobilitásának javításával. Mint az EB most megállapította, ehhez nem elég az autópálya-program, ha az alsóbbrendűút-hálózat fejlesztése elmarad; a lakáspolitika pedig csak a vásárlást ösztönzi, holott a munkaerő-mobilitás fokozása a lakásbérlés támogatását igényelné. A harmadik, csak félig teljesített tavalyi feladat a gazdaság hatékonyságjavulását meghaladó bérnövekedés fékezése volt. Tény - állapítja meg az EB -, hogy a kormányzati szektor ebben élen járt, ám a magánszférából gyakorlatilag hiányzik a szociális párbeszéd. Nem sikerült javítani az oktatás hatékonyságát sem: Magyarország az új tagállamok közül GDP-arányosan a legtöbbet költi oktatásra, de másoknál gyengébb eredményt produkál: a legrosszabbak között van az egyetemet végzettek számát tekintve, a műszaki és tudományos diplomát szerzők arányában pedig egyenesen az utolsó. Távközlési verseny csak papíron létezik Magyarországon, ezért továbbra is drágák a szolgáltatások. A belföldi telefonhívások ára az unióban a legmagasabbak közé tartozik - állapítja meg az EB-jelentés, amely viszont az üzleti környezetet javító pozitívumok között tartja számon az alacsony társaságiadó-kulcsot és az eva bevezetését. Igaz, ezekre igen nagy szükség is van: az Eurobarometer egy közelmúltbeli felmérése szerint ugyanis a 25 EU-tagállam közül Magyarországon válaszoltak a legtöbben (80 százalék) nemmel arra a kérdésre, szabad-e vállalkozásba fogni, ha fennáll a kudarc esélye. Az aggodalmaskodó magyarokkal szemben a legbátrabb íreknél csak 29 százalék fél a vállalkozási buktától.

Az Európai Bizottság 25 uniós tagország közül 14 esetében nem látja biztosítottnak, hogy az államháztartás hosszabb távon egyensúlyi állapotba kerüljön, Görögország és Magyarország pedig rövid távon is költségvetési gondok elé néz - írja a Reuters a bizottság jelentése alapján. A holnap közzéteendő jelentéshez a Reuters már ma hozzájutott.

A bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tagországok gazdaságpolitikája " vegyes" eredményt hozott, gondot elsősorban a lakosság elöregedésének következményei okoznak. A közkiadások fenntarthatósága hosszabb távon "komoly problémákat" többek között a következő tagországoknak okozhat : Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Spanyolország, Portugália, Görögország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, a Cseh Köztársaság , Magyarország és Málta.

A 15 korábbi uniós tagállam közül Németország, Franciaország és Görögország az, amelynek magas az államháztartási hiánya, de a bizottság figyelemmel kíséri azokat az új tagországokat is, amelyek deficitje meghaladja a 3 százalékos küszöböt. Ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy Görögország és Magyarország kivételével a túlzott deficiteljárás elé néző országok erőfeszítései az államháztartás rendbe tételére sikerrel kecsegtetnek.

A Credit Suisse First Boston által különböző ökonometriai változók figyelembevételével összeállított modell a feltörekvő piacok makrogazdasági alapmutatóinak várható idei változásait veti össze a nagy hitelminősítők által a vizsgált országokra érvényben tartott szuverén adósi osztályzattal.

A cég az elemzésben hangsúlyozza, hogy a modellben szigorúan csak 'mennyiségi' - vagyis a szűken vett makromutató-készletet tartalmazó - változók vannak benne, az egyes gazdaságokra jellemző 'minőségi' változók, vagyis az EU-tagság, illetve annak kilátása, a geopolitikai tényezők, az adott kormány reformelkötelezettsége, amelyek szintén súllyal szerepelnek a hitelminősítői döntésekben, nincsenek, a modell ezért önmagában nem 'névértéken veendő' hitelminősítési előrejelzés.

Ennek alapján a CSFB megállapítja, hogy a vizsgált feltörekvő piaci térségben Magyarország a Moody's és a Standard and Poor's által leginkább 'túlértékelt' szuverén adós (az előbbi 'A1', az utóbbi 'A mínusz' befektetői besorolással tartja nyilván a magyar devizaadósságot, egyaránt stabil kilátással). A CSFB grafikonja szerint mindkét cégnél a magyar adósság négy fokozatnyival túlminősített.

A CSFB szerint azonban 'nincsenek erőteljes jelzések' arra, hogy a két nagy ház a modell által valószínűsített visszaminősítéseket Magyarország és a másik jelentősen, három osztattal túlértékeltnek minősített ország, Lengyelország esetében az idén végrehajtaná. Magyarországon a befektetési csoport 2005-ben semmilyen besorolási változtatást nem vár a két nagy minősítő részéről, ugyanakkor azt jósolja, hogy a stabil kilátások a jelentős ikerdeficit, valamint a jegybank és a kormány közötti feszültség miatt 'nyomás alá kerülhetnek'.

A harmadik nagy hitelminősítő, a modellben nem szereplő Fitch Ratings azonban a ház elemzőinek véleménye szerint az idén visszaminősítheti a magyar devizaadósságot, ha a jelentős folyómérleg-hiány finanszírozása problémássá válna - áll a jelentésben.

A Fitch január 12-én a magyar forintadósságot már visszaminősítette, az addigi 'A plusz'-ról 'A'-ra, azzal az indokkal, hogy 'a jelentős és makacs költségvetési deficit növelte az államadósságot, kibillentette egyensúlyából a gazdaságot, rontotta a folyó fizetési mérleget, kikezdte a gazdaságpolitika hitelességét és késlelteti Magyarország euróövezeti csatlakozási menetrendjét'.

Az idén az állam egyetlen fillérrel sem támogatja a parlagfű elleni védekezést: a költségvetésben erre a célra csak az adófelajánlásokból remélt 1,1 milliárd forint szerepel. Tavaly tárcaközi bizottság foglalkozott a feladattal, de a testület nem állt a helyzet magaslatán, mert - bár a védekezésre eredetileg odaítélt 1,5 milliárd a költségvetési megszorítások nyomán év közben 700 millió forintra olvadt - még a szűkített keretet sem sikerült maradéktalanul felhasználni - írja a keddi Népszabadság.

Az idén a parlagfű-mentesítést a népegészségügyi programot felügyelő volt egészségügyi miniszter, Kökény Mihály irányítja. A védekezésre a 2005-ös költségvetésből egyetlen állami forint sem jut: kizárólag azzal az 1,084 milliárd forinttal lehet számolni, amit az adófelajánlásokból várnak. Tavaly tárcaközi bizottság foglalkozott a feladattal, de a testület nem állt a helyzet magaslatán, mert - bár a védekezésre eredetileg odaítélt 1,5 milliárd a költségvetési megszorítások nyomán év közben 700 millió forintra olvadt - még a szűkített keretet sem sikerült maradéktalanul felhasználni. A megmaradt 136 millió forint terhére az év utolsó napjaiban pályázatot hirdettek, a nyertesek kaszálógépek, illetve a gazos parcellák azonosítására alkalmas GPS-készülékek beszerzésére költhetik a pénzt.
Tavaly lépett működésbe a földjüket elhanyagoló gazdákat sújtó bírságolási rendszer. A növényvédelmi szolgálatok, illetve a belterületi földeket ellenőrző önkormányzatok csaknem százezer hatósági eljárást indítottak, és ezek során összesen 63 millió forintnyi bírságot szabtak ki.
Az asztmás és allergiás betegek érdekvédelmi szervezetei decemberben levélben sürgették a miniszterelnöknél a kormány ez évre vonatkozó parlagfű-mentesítési programjának mielőbbi elkészítését. Ennek határidejét egy országgyűlési határozat május 31-ben szabta meg. A levélírók attól félnek: ha az intézkedési terv csak az év közepére készül el, a rendelkezésre álló pénzt megint nem sikerül célszerűen felhasználni. A lap információi szerint az érdekvédők a napokban találkoztak Németh Imre agrárminiszterrel, akitől szintén a program mielőbbi összeállítását, illetve a bírságolások szigorítását kérték.

Szeptembertől akár fél millió forintba is kerülhet egy félév a főiskolai és egyetemi hallgatóknak. A Pénzügyminisztérium ugyanis az új tanévben takarékoskodni akar a felsőoktatáson, így az állami hozzájárulást a költségtérítéses hallgatók esetében szinte teljesen eltörölné. A felsőoktatási törvényt tavasszal tárgyalja a Parlament.

Kevesebb hallgató, rövidebb képzés, későbbi spezializáció és végül kevesebb oktató. A kormányzat szerint így kellene működnie a magyar felsőoktatásnak. Sőt a Pénzügyminisztérium javaslatából az is kiderül, hogy erre nem elég ösztönözni az intézményeket, azt ki kell kényszeríteni. A tandíj általános beveztéséről egyelőre nincs szó, a költségtérítést azonban kíméletlenül megemelnék. A ponthatárok az utóbbi években úgy kerültek megállapításra, hogy egyre többen fizetnek költségtérítést, vagyis egyre több hallgatói forintot fizetnek be az államkasszába. Szeptembertől félévenként akár 600 ezer forint is lehet a tandíj az állami intézményekben is. A oktatási minsiztérium államtitkára szerint differenciált emelésre kerül sor.
Mang Béla, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára szerint: "A költségtérítéses hallgatóknak vállalniuk kell azt a költséget és nyilvánvalóan azt a növekedést is, ami az ő képzésükre vonatkozik." Mang Béla elismerte: a költségvetési nehézségek miatt kényszerült a kormányzat erre a megszorító lépésre.

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) megállapításai rámutatnak: megalapozatlan a 2005. évi költségvetés egészségügyre vonatkozó fejezete - mondta Cser Ágnes, a kerekasztal keddi ülését követő sajtótájékoztatón.

Az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) elnöke hozzátette: az egészségügyi költségvetés nem biztosítja az intézményrendszer folyamatos működését, közvetve veszélyezteti a betegellátást, illetve a betegek egészségügyi kiadásait is növelni fogja és a várható a gyógyszer-kiadásokra sem nyújt majd kellő fedezetet.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a NEK azt szeretné, hogy ha a Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésébe és döntéseibe bevonnák a kerekasztalt, mert elfogadhatatlan, hogy a határozatait ne vegyék figyelembe. Határoztak arról is, hogy 2005-ben a NEK minden hónap utolsó csütörtökjén fog összeülni és ezzel a döntéssel párhuzamosan a kerekasztal felkérte a Magyar Orvosi Kamarát (MOK), hogy a 2004-ben hozott előterjesztéseket és határozatokat egy kötet formájában küldje meg a NEK tagjainak, az alapítók, a kormány és a parlamenti pártok számára.
Az EDDSZ elnöke elmondta, hogy a kerekasztal a jövőben folytatja munkáját és elfogadta a 2005. évi munkaterv-javaslatot.
A NEK ellenzi azt, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 65 éves korban megszünteti az ebben a státuszban dolgozó orvosok jogviszonyát - hangzott el a sajtótájékoztatón. Cser Ágnes szerint ez a szabályozás a fennálló orvoshiányt csak súlyosbítja. A járóbeteg-ellátásban az orvosok 10-15 százaléka elmúlt 65 éves - tette hozzá Éger István, a MOK elnöke.
A NEK záró dokumentuma tartalmazza, hogy a kerekasztal döntéseit február 9-én nyújtják át Mádl Ferenc államfőnek, aki mindvégig figyelemmel kísérte a NEK munkáját.

Már nem csak a kistelepüléseknek, a kisvárásoknak is gondot okoz a közalkalmazotti bérek idei kifizetése, az önkormányzatok jó része csak kölcsönökből tudja fedezni a hiányt - közölte a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke kedden Budapesten. "A gondok és a finanszírozási problémák elérték a kisvárosokat is", a települések nem képesek a közalkalmazotti béreket finanszírozni - mondta Dióssy László, aki egyébként Veszprém kormánypárti, SZDSZ-es polgármestere.

Dióssy emlékeztetett: a közalkalmazotti béreket január 1-jével 7,5, míg szeptembertől újabb 4,5 százalékkal kell megemelnie a helyhatóságoknak. A központi költségvetés ennek csak kétharmadát állja, miközben az önkormányzatok egy része képtelen előteremteni a fennmaradó egyharmad részt. Dióssy László közölte:

megbocsáthatatlan bűn, hogy az önkormányzatoknak működésre kell kölcsönt felvenniük.

Ugyancsak finanszírozási problémaként említette, hogy az önkormányzatok mellett forráshiány miatt "elsuhannak" az uniós pályázati, fejlesztési lehetőségek. Az önkormányzatok a korábbi években már megtették azokat a lépéseket - létszámleépítéseket, iskola-összevonásokat -, amelyek tartalékforrásokat szabadítottak fel - hívta fel a figyelmet.

Brüsszelben az Unió 25 tagállamának pénzügyminiszterei jóváhagyták, hogy folytassák a túlzott államháztartási hiány miatt tavaly megkezdett eljárást Görögország és Magyarország esetében - értesült a Magyar Rádió Online.

A döntés azért született, mert a közös pénzt használó ország hiánya tartósan és jelentősen meghaladja az euró stabilitását garantáló felső határt, a bruttó hazai termék 3 százalékát.

Öt másik új tagállam a múlt évben sikeresen teljesítette a bizottság hiánycsökkentő elvárásait, ezért ezek ellen megszűnt az eljárás.

Az eurózóna miniszterei és nem mellesleg a Bundesbank is elvetették Schröder német kancellár javaslatát. Eszerint csökkenteni kellene a Brüsszeli Bizottság fegyelmező szerepét a deficithatár túllépése esetén. Nemrég Németországot is szankciók fenyegették. A sors iróniája, hogy az a Németország sem tudja tartani az előírt hiány mértéket, amely a 90-es években az euró Itáliai bevezetése ellen kardoskodott mondván, a könnyelmű olaszok laza költségvetési politikája veszélybe sodorhatja az euró stabilitását.

Magyarország nem tudta teljesíteni az államháztartási deficit csökkentésére felvázolt terve időarányos részét - állapította meg az Európai Bizottság még tavaly decemberben. Ezért az ilyenkor szokásos úgynevezett deficit-eljárás megindítását javasolta.

Erőteljes lassulás várható a magyar gazdaságban és újra emelkedő alapkamat – derült ki a Merill Lynch szerdán kiadott havi közép-európai feltörekvő piaci körképéből.

2005-re a magyar gazdasági bővülés 2,6 százalékra történő csökkenését várja a Merill Lynch – derült ki szerdán Londonban kiadott havi közép-európai feltörekvő piaci körképéből. A befektetési csoport szerint a tavalyi negyedik negyedévben az éves GDP-növekedés valószínűleg még elérte a harmadik negyedévi 3,7 százalékot, gyűlnek azonban a jelek, amelyek a növekedés erőteljes lassulására utalnak – írja a Tőzsdefórum.

A Merill elemzése szerint már az éves összevetésű harmadik negyedévi növekedést is csak a mezőgazdaság tartotta 3 százalék felett; ugyanis a 38 százalékkal növekvő terméshozam, 1,8 százalékpontot adott hozzá a GDP-növekedési ütemhez. E nélkül a harmadik negyedévi növekedés csak 1,9 százalék lett volna az egy évvel korábbihoz képest. Lassult ugyanis az összes többi szektor: az ipar teljesítménye az első félévi 6,7 százalékos éves átlag után 3,2 százalékkal, az építőiparé 8 százalék helyett 3,8 százalékkal, a szolgáltatási szféráé 2,6 százalék után 2,4 százalékkal nőtt.

2005-re ugyanakkor az infláció kapcsán is visszaesést jósolnak, vagyis az első három hónapban még 4-4,5 százalék várható. A folyó fizetési mérleget illetően megemlítik a több mint egymilliárd eurós vámraktárban lévő importtételt, mely által a 2004-es egész évi GDP-arányos folyó hiány 9,5, a 2005-ös 10,3 százalékra módosulhat.

Idézet:

---

A Fitch 2004-re GDP-arányosan 5,3%-os államháztartási hiánnyal számol,

---

A Fitch hitelminősítő intézet bejelentette, hogy A+-ról A-ra minősítette le a hazai adósságot. A devizaadósság besorolása továbbra is A- maradt.

A Fitch a forintra vonatkozó hosszú távú minősítését "A+"-ról "A"-ra rontotta, a magyar devizára vonatkozó kilátását pedig negatívról stabilra változtatta. A mostani leminősítés előzményeként a Fitch 2003 júliusában tette A+ negatív kilátásra a hazai adósságot.

A leminősítés indoklásában a Fitch az ismert makrogazdasági egyensúlytalanságokra hivatkozik. Első helyen említi a hitelminősítő az államháztartás és a folyó fizetési mérleg jelentős hiányát, és emellett említést tesz a gazdaságpolitika hitelességének romlásáról is. Az indoklást azt is hangsúlyozza, hogy az egyensúlytalanságok következtében Magyarország eurózónához való csatlakozásának időpontja az elmúlt időszakban 2008-ról 2010-re tolódott, és a jelenlegi helyzetben a 2010-es céldátum ugyan reális, a kockázatok a további csúszás irányába mutatnak.

A leminősítést elsősorban a jelentős méretű és tartósan magas államháztartási hiány magyarázza. A költségvetési hiány a folyó fizetési mérleg deficitjét is növelte. A Fitch 2004-re GDP-arányosan 5,3%-os államháztartási hiánnyal számol, ami bár a tavalyi 6,2%-hoz képest javulás, azonban messze elmarad az év elején még 3,8%-os, év közben pedig 4,6%-ra növelt céltól. A tavalyi év így a harmadik olyan egymást követő esztendő volt, amikor a kormányzat nem tudta tartani az eredetileg meghirdetett számokat. Az államháztartás szempontjából a 2006-os választások további kockázatot jelentenek. A folyó fizetési mérleg hiánya hitelminősítő szerint 2004-ben 9% lehet, 2005-ben is csak minimális, 0,5%-os javulás várható, ami azt jelenti, hogy a finanszírozásban a külföldi portfolió-befektetésektől való függőség erősödik.

Pozitívumként emeli ki a Fitch, hogy a gazdasági növekedés szerkezete - az export és a beruházások előretörésével - egészségesebbé vált. Az infláció és a bérnövekedés üteme is csökken, ami az MNB számára lehetővé tette a kamatcsökkentéseket.

Off

2001-ben biztosan nem volt szufficites a költségvetés, Magyarországon iylen még nem fordult elő.

Az MKIK szerint a vállalkozói terhek újabb emelését jelenti, hogy a telefonhasználatra jutó áfa teljes körű visszaigénylési tilalmát kívánják bevezetni, és ez a lassan meginduló fellendülést veszélyezteti.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tiltakozik az újabb terhelés, a vállalkozások szabályozási környezetének évközi változtatása ellen, egyben határozottan fellép a szabályozás kiszámíthatatlanságával szemben.

Az intézkedés - a pénzügyminiszter közlése szerint - 17 milliárd forinttal növelné a költségvetési bevételeket, ugyanilyen mértékben szűkítve a gazdaság erőforrásait - emlékeztet a kamara. Rámutat azonban: a vállalkozók terhelése már a 2004. évi adó- és járulékmódosítások következményeként jelentősen, mintegy 90-95 milliárd forinttal emelkedett. A 185 milliárd forintos takarékossági intézkedések pedig a vállalkozásokat érintő célelőirányzatokat több mint 20 milliárd forinttal csökkentették.

Az Európai Néppárt (EPP), amely az Európai Parlament (EP) legnagyobb frakcióját adja, antidemokratikus ötletként kereken elutasította Medgyessy Péter miniszterelnöknek az európai parlamenti választások magyarországi lebonyolítására tett javaslatát.

Az EPP csütörtökön Athénban tartotta kibővített vezetői ülését, amelyen az elnökség tagjain kívül részt vettek a parlamenti frakció vezetői és a tagpártok képviseletében hat miniszterelnök. A résztvevők önálló napirendi pontként beható eszmecserét folytattak a magyar kormányfő ama javaslatáról, hogy az Országgyűlésben képviselt pártok közös listával induljanak az Európai Parlament magyar csoportjának júniusi megválasztásán. Az értekezlet részt vevői megbízták Wilfried Martenst, az Európai Néppárt belga elnökét, hogy sajtónyilatkozatban hozza nyilvánosságra a EPP vezetőinek álláspontját.
Martens az MTI-nek telefonon nyilatkozva kijelentette:

Teljesen antidemokratikus, és ellenkezik az Európai Unió szerződéseivel

- Értekezletünk kereken elutasította a magyar miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy (a pártok) egy közös lista felállításával osszák el egymás közt a Magyarországnak jutó európai parlamenti helyeket. Ez a javaslat megítélésünk szerint teljesen antidemokratikus, és ellenkezik az Európai Unió szerződéseivel, amelyek 1979 óta előírták az Európai Parlament közvetlen megválasztását. A mandátumok elosztása a pártok között tehát teljesen ki van zárva, a mandátumokat csak választások révén lehet elnyerni. Nagyon meg vagyunk lepve e javaslat hallatán, és elutasítjuk mint európai szinten antidemokratikus gondolatot, amely ellenkezik az EU szerződés alapelveivel.
Martens rámutatott: a magyar kormányfői javaslat az EU történetében példátlan kezdeményezés.

Nem akartak hinni a fülüknek

- Az athéni értekezleten részt vevő kormányfők és pártelnökök nem akartak hinni a fülüknek, amikor hallották, számukra teljesen érthetetlen a dolog - így az EPP-elnök.
A pártvezetők értekezletén ugyanazt a három fő témát tekintették át szélesebb körben, amit előző napon az elnökség: a francia-német-brit csúcstalálkozó jelentőségét, az alkotmányozás folyamatát és az európai parlamenti választások magyarországi megrendezésére tett kormányjavaslatot. Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke, az EPP alelnöke az MTI-nek elmondta: arra a közös véleményre jutottak, hogy nem szerencsés, ha olyan látszat alakul ki az EU-ban, hogy bizonyos nagyobb súlyt képviselő országok egyes kérdésekben hamarabb jutnak dűlőre egymással, mint ha nyilvános viták folytak volna. Az EPP vezetői nem vitatják el egyetlen ország jogát sem arra, hogy bármely más országgal bármilyen csoportban tárgyaljon, mégis arra kérik az európai miniszterelnököket, jobban fontolják meg az ilyen találkozók megszervezését. Hans-Gert Pöttering, az EPP parlamenti frakciójának elnöke tartalmilag is keményen bírálta a három kormányfő javaslatait.
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök Athénban a sajtó előtt kijelentette, hogy Európa 25 ország uniója, ezért nem lehet elfogadni olyan javaslatokat, amelyek a berlinihez hasonló találkozóról származnak, hanem "együtt kell előrehaladnunk".

Az EPP elnöksége Athénban Medgyessy Péter közös listára vonatkozó ötlete kapcsán azt tudakolta Orbán Viktortól, vajon megőrzik-e a magyarok józanságukat, és az ötletet mielőbb visszavonva elfogadják-e Európa fejlődési irányát. "A gunyorosság és a szarkazmus határán mozgó megjegyzésekkel azt tanácsolják nekünk, hogy tanulmányozzuk az EU történetét" - mondta Orbán Viktor az MTI-nek.

Mint Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki az Európai Néppárt (EPP) elnöksége athéni ülésén alelnökeként vett részt a megbeszélésen, az MTI-nek elmondta: az elnökség ülésén szerdán este három téma állt a megbeszélés középpontjában: a Berlinben rendezett német-francia-brit csúcs, az európai alkotmányozás, és a magyar kormányfő javaslata, hogy az Országgyűlésben képviselt magyar pártok induljanak közös listával a júniusi európai parlamenti választásokon.
Medgyessy Péter miniszterelnök európai választási javaslata, a közös lista is visszhangot vert az EPP elnökségi ülésén - mondta a Fidesz elnöke. Az elnökség nem kíván beavatkozni magyar belügyekbe, de azt tudakolta Orbán Viktortól, vajon megőrzik-e a magyarok a józanságukat és az ötletet mielőbb visszavonva elfogadják-e Európa fejlődési irányát. "A gunyorosság és a szarkazmus határán mozgó megjegyzésekkel azt tanácsolják nekünk, hogy tanulmányozzuk az EU történetét, mert abból látható, hogy 1979-ig az EP úgy működött, illetve állt össze, ahogy azt a magyar miniszterelnök javasolta, de azóta teljesen más irányba fejlődött az unió. Az olaszok, németek, franciák és mások is, ha szükséges, pártfrakciókon áthajolva képviselnek nemzeti érdekeket, de ennek nem az a módja, hogy visszafordítjuk az európai fejlődés utóbbi 25 éves irányát."
Orbán az MTI-nek kifejtette, hogy megítélése szerint egy ilyen választási ötletet a kormányfőnek először a közvéleménnyel kellene behatóbban ismertetnie, s csak utána egyeztetni a pártelnökökkel. Itt tudniillik az emberek választási szabadságának drasztikus korlátozásáról van szó, ami alkotmányos kérdéseket is felvet.
Az elnökség - amint ezt Orbán Viktor elmondta - úgy értékelte a berlini hármas csúcsot, mint annak a jelét, hogy az Európai Unió (EU) szigorúan szabályozott rendjén belül egy jogi normákat nem sértő, nem hivatalos jellegű új hatalmi központ alakulgat, ami nyugtalanító következményekkel járhat az EU jövőjére nézve. Az európai közvéleményt izgatja, hogy hosszabb távon létrejöhet egy új nagyhatalmi tengely Európában, és az is, hogy annak milyen hatása lehet a kisebb országok, így Magyarország érdekeire nézve.
Az elnökség a megrekedt európai alkotmányozás kérdésében megerősítette, hogy mindent meg kell tenni az első európai alkotmány mielőbbi megszületéséért, lehetőleg még ebben a félévben. ,,Ez a magyaroknak is érdekük - mutatott rá Orbán Viktor, - mert ha ez nem történik meg, olyan belső átalakulások indulhatnak meg az EU-ban, amelyek nem kedvezőek az ország számára. A kétsebességes Európa rossz ötlete újra előtérbe kerülhet, márpedig Magyarország egyelőre még nem az első fokozatba való bekerülés feltételeivel küzd, hanem a meglevő jogi lehetőségek teljes kihasználásával.
Athénban délután az EPP-hez tartozó miniszterelnökök bevonásával vezetői értekezletet tartanak, amelyen várhatólag ismét felvetődik a magyar kormányfő választási javaslata.

Csodálkozással és megrökönyödéssel fogadtuk Medgyessy Péter miniszterelnök 2004. február 16-án az országgyűlésben elhangzott értelmetlen, antidemokratikus és populista indítványát, amelyben a magyar parlamenti pártok közös európai parlamenti választási listájának felállítására tett javaslatot - írja nyilatkozatában az Magyarországi Európa Társaság. A Társaság tagjai értelmiségiek, újságírók, uniós országok nagykövetségeinek, valamint a Külügyminisztérium munkatársai.

A kormányfő elképzelése értelmetlen, hiszen az Európai Parlament huszonnégy első magyar tagja nem közös csapatban fogja képviselni a nemzetet. A tagállamok sajátos érdekeinek védelmére alapvetően nem is ez az európai intézmény szolgál. A magyar euróképviselők az európai pártcsaládok nemzeti határokon átnyúló egyes parlamenti csoportjaihoz pártállásuknak megfelelően csatlakoznak majd.
A magyar miniszterelnök felvetése antidemokratikus, mivel az eltérő ideológiájú politikai szervezetek közötti verseny és a politikai pluralizmus kiiktatása a liberális demokrácia lényegének mondana ellent. Magyarország 2004. május elsejei európai uniós belépésével a magyar - ekkor már egyben uniós - állampolgárok alapvető és elvitathatatlan jogává válik, hogy maguk válasszák meg európai parlamenti képviselőiket.
Medgyessy Péter ötlete populista, mert pártellenes. Az Európai Parlament egyre növekvő befolyása az európai intézményrendszeren belül valójában az európai szintű pártpolitizálás jelentőségét is fokozza. Márpedig a pártok európai uniós tevékenysége és versengése segíti a politikai döntéshozatal átláthatóságát és megkönnyíti a döntéshozók elszámoltathatóságát. Mindez az Európai Unió polgárainak alapvető érdekében áll.
A Magyarországi Európa Társaság félrevezető és kivitelezhetetlen PR-ötletek piacra dobása helyett olyan választási kampányt kíván az országnak, amelynek nyomán a magyar állampolgárok végre valós képet kapnának az európai intézmények, különösen az Európai Parlament szerepéről és működéséről. A magyar belpolitikai és közéleti viták színvonalát, stílusát pedig leginkább úgy lehetne javítani, ha az európai parlamenti képviselőségre pályázó jelöltek minél több fontos, a kontinens összes nemzetét és lakóját érintő európai kérdés megbeszélését kezdeményeznék - beleértve annak végiggondolását, hogy Magyarország mivel járulhatna hozzá az európai egységfolyamat sikeréhez.

Budapest, 2004. február 18-19.

Magyarországgal is foglalkozott az Európai Parlament külügyi bizottsága, amely szokásos monitoring jelentésében vázolta fel értékelését. A brüsszeli külügyi bizottságban megszavazott monitoring jelentés a magyar mezőgazdaságban mutatkozó számos hiányosság fölszámolását, illetve enyhítését sürgeti nyomatékkal, még az uniós csatlakozás előtt. A dokumentum aláhúzza a közpénzek hűtlen kezelésének, a korrupciónak a súlyosságát Magyarországon.

Megállapítja továbbá az európai parlamenti jelentés, hogy korábban, a csatlakozási folyamat idején még az élmezőnybe tartozó magyar gazdaság teljesítménye romlott az elmúlt évben. Aggasztónak tartja a jelentés a magyar államháztartási és folyó fizetési mérleghiányt, ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a deficit mérséklésére megszorító intézkedések terve készült el.

Az Európai Parlament továbbá felhívja a magyar hatóságokat, biztosítsák a bírák egységes és világos elvek szerinti kiválasztásának pénzügyi feltételeit, és ezáltal segítsék a magyar bírói kar építéséhez elengedhetetlen átláthatóságot. A jelentés megállapítja továbbá, hogy Magyarországon javult a jogalkotás. Különösen, ami a szervezett bűnözés illetve a pénzmosás elleni küzdelmet illeti.

Ugyanakkor az európai parlamenti dokumentum aláhúzza a közpénzek hűtlen kezelésének, a korrupciónak a súlyosságát Magyarországon. Az Európai Parlament monitoring jelentése Magyarország integrációs beilleszkedéséből kiemeli a kedvezménytörvény módosítását, és további párbeszédre bátorítja az érintett feleket.

Idézet:

---

Az elmúlt három évben átláthatatlan, kiszámíthatatlan és versenyképtelen adórendszer jött létre. szögezi le egyfelől.

---

A hazai adórendszer jelenlegi bonyolultsága nem az elmúlt 3 évben jött létre, hanem az elmúlt 15 év terméke.

Idézet:

---

A magyar monetáris politika e nemzet és egy szakma tragédiája. A jegybank elnökének, a Monetáris Tanácsnak és az MNB apparátusának egyszer majd meg kell magyaráznia nekünk, hogyan tehették mindazt szakmai és emberi lelkiismerettel, amit tettek. Hibás döntéseik sorozatával sokszorosát vették el tőlünk, magyar adófizetőktől, mint amennyivel most a kormány megszorítani készül… A jegybanknak sajnos sikerült önmagát és az országot olyan zsákutcába vezetnie, hogy ma már alig van pozitív mozgástere.

---

Több mint egy évtizeddel az államszocializmus összeomlása után "a legtöbb kelet- és közép-európai ország a nepotizmus, a megvesztegetés, a mutyizás mocsarába" süpped - írja hétfőn megjelent friss számában a Der Spiegel. "Mindenekelőtt ott, ahol pálfordulást végrehajtó marxisták kormányoznak, mint például Lengyelországban, Romániában vagy Magyarországon, az államgépezet ugyanúgy működik, mint a régi időkben".

A német hírmagazin szerint a korrupcióban kimondottan azok az országok állnak az élen, amelyek négy és fél hónap múlva az Európai Unió tagjai lesznek, köztük Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, valamint a balti államok. A lap összeállításában megemlíti a budapesti brókerbotrányt, "amelynek hullámai elérnek a szociáldemokrata Medgyessy Péter kormányáig".
A német szerzők úgy ítélik meg, hogy ezekben az országokban ismét kommunista pártok hódították meg a hatalmat, korszerűsítették programjaikat, s szociáldemokratáknak adják ki magukat. A csúcspolitikusok, például Leszek Miller lengyel kormányfő és Medgyessy Péter, pragmatikusok.

A Der Spiegel cikkírója szerint a politikai ellenzék helyzete a fiatal demokráciákban gyenge, gyakori a széthúzás a soraikban.

Az egykori ellenzéki mozgalmak sohasem érték el posztkommunista ellenlábasaik szervezettségi fokát. Ráadásul saját "ügyeikkel" hozzájárultak ahhoz, hogy elparentálják az erkölcsi megújulást, amely mellett a kilencvenes évek elején kiálltak.

MNO
Úgy tűnik, a kormány minden megnyilvánulására erős bizalomvesztéssel reagálnak a pénzpiacok és a befektetők. László Csaba felelőtlen londoni nyilatkozata után ma, Gál J Zoltán tájékoztatóját követően is gyengült a forint - hangsúlyozza mai közleményében a Fidesz.

Felesleges az ellenzéket riogatással vádolni, miután bebizonyosodott, hogy maguk a gazdasági élet szereplői sem bíznak László Csabában - teszik hozzá.

Lengyel bírálat a K&H-botrány és a PSZÁF-törvényjavaslat kapcsán
2003. november 19. 15:44

MNO-összefoglaló
Részletes cikk jelent meg a Gazeta Wyborcza szerdai számában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jogállását szabályozó törvény tervezett módosításáról, a K&H Bank brókercégének botrányáról, illetve az ezekkel kapcsolatos nemzetközi aggodalmakról - jelenti a
FigyelőNet és az MTI-Eco.

A liberális lengyel napilap szerint a magyar Országgyűléshez benyújtott törvénymódosítással Medgyessy Péter szocialista többségű kormánya fel akarja számolni a PSZÁF függetlenségét, és maga alá akarja rendelni ezt az intézményt. Ezzel sikerülne eltávolítania a PSZÁF éléről az oda még az előző, jobboldali kormány által kinevezett Szász Károlyt. A magyar szocialisták tervei már kiváltották a magyar jegybank bírálatát és az Európai Bizottság képviselőinek aggodalmát. Ezekhez a hangokhoz csatlakozik hamarosan kritikus véleményével a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely a jövő héten készül közzétenni vonatkozó jelentését - olvasható az aláírás nélküli cikkben.

A szerző idézte a Reuters hírét, mely szerint az OECD jelentésében olyan megállapításra jut, hogy a magyar kormány átszervezési tervei a pénzügyi felügyelet eredményességének gyengülésével fenyegetnek, és ha a parlament elfogadja a javaslatot, Magyarország ezen a téren jelentősen el fog térni a nemzetközi gyakorlattól.

MTI
Törvénysértő volt a személyes adatok vonatkozásában a 2002-es kormányváltást követően László Csaba által elrendelt adatmentés, illetve továbbítás - szögezte le az esetet vizsgáló parlamenti bizottság keddi ülésén Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.

A pénzügyminiszter utasítást adott az APEH-nek, az Államháztartási Hivatalnak, a Magyar Államkincstár Rt.-nek, a Szerencsejáték Felügyeletnek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a VPOP-nak az általuk kezelt adatok mentésére és a tárcához továbbítására. A PSZÁF nem teljesítette a kérést, az APEH pedig csak a mentést végezte el, azután a titkos ügykezelés szabályai szerint őrizte a másolt adatokat, de nem továbbította a Pénzügyminisztériumnak - mondta el Péterfalvi Attila.

Az OECD várhatóan arra figyelmezteti Magyarországot, hogy a reformok "határozott aggodalmakat keltenek" a pénzügyi ellenőrzés függetlensége tekintetében. A jelentés várhatóan azt tartalmazza majd: "miközben világos, hogy szükség van a szabályozó hatóságok beszámoltatására és auditálására, a miniszteri ellenőrzés visszaállítása, ahogy azt most tervezik, nem a kívánatos hatást érné el, mivel a felügyelet hatékonysága gyengülését kockáztatná".

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának kormánytöbbsége szerdán általános vitára alkalmasnak találta a PSZÁF-törvény módosítását.

A Reuters azt közölte, hogy a módosítás lényege a PSZÁF-vezetés szerkezetének a reformja, ami minden bizonnyal a szervezet elnökének, Szász Károlynak az elmozdításával is jár. A hírügynökségnek nyilatkozó forrás szerint az OECD arra fog figyelmeztetni: "ha ezeket a javaslatokat elfogadják, Magyarország hozzáállása a pénzügyi felügyelethez lényegesen eltérne a nemzetközi gyakorlattól". A magyar parlamentben kedden kezdődik a PSZÁF-törvény módosításával kapcsolatos vita.

2003. okt. 07., 17:35

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya szeptember végéig 809.4 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 97.3%‑a. Az államháztartás bevételei szeptember végéig az előirányzat 73%-ára teljesültek. Az államháztartás jóváhagyott kiadásaiból 75.4% került elköltésre.

Szeptemberben az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 107.2 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 5.6 milliárd forintos többlettel zárt. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 0.2 milliárd forintos deficitet mutat. Összességében az államháztartás szeptemberi egyenlege 101.8 milliárd forintos hiánnyal zárt. A deficit kb. 30 mrd Ft-tal haladta meg a piaci várakozásokat.

London,(MTI/MTI-ECO) - Meglehetősen széles - egy százalékpontot meghaladó - sávban szóródtak a londoni feltörekvő piaci befektetési elemzők által adott idei és jövő évi magyarországi növekedési jóslatok a második negyedévi GDP-adat szerdai közzététele után, abban azonban a többség egyetértett, hogy lassú növekedési időszakban nehéz erőteljes költségvetési deficitcsökkentő programot végrehajtani.

Ralph Sueppel, a Merrill Lynch befektetési bank londoni irodájának térségi elemzője az MTI-nek azt mondta, hogy 'nagyon kedvezőtlen' a szerdai GDP-jelentés, amely szerinte a magyar gazdaság versenyképességének meredek romlását jelzi. Sueppel szerint a mostani adatsorban szereplő nettóexport-teljesítmény a legrosszabb azóta, hogy Magyarország 1996-ban elkezdte a negyedévi GDP-jelentések rendszeres közzétételét.

A húzóerő az állami és a magánfogyasztás, de az e mögött lévő költségvetési ösztönzés nem fenntartható a továbbiakban - mondta az elemző. A Merrill Lynch szakértője szerint az adatsor azt mutatja, hogy nemcsak a növekedés üteme gyengül, de 'minősége' is romlik.

Sueppel 'meglehetősen komornak' nevezte a következő 18 hónap növekedési kilátásait. Az elemző az idei éves ütemet 2,2 százalékra, a jövő évit 2,0-2,5 százalék közöttire jósolta.

A költségvetési deficitcsökkentés kilátásairól a londoni befektetési elemző azt mondta, hogy a magyar gazdaságban jelenleg a lassuló növekedés és a szigorodó költségvetési politika 'egészségtelen elegye' van jelen. A kettő 'általában nem fér meg jól egymással', mivel minél feszesebb a költségvetési politika, annál jobban fojtogatja a növekedést, az alacsonyabb növekedés viszont kevesebb adóbevétellel jár.

Sueppel szerint a magyar költségvetési célok mindig 'derűlátók', vagyis 'van esély a csalódásra'. A Merrill Lynch elemzője az idei államháztartási hiányt a GDP-érték 6 százalékánál valamivel alacsonyabbra, a jövő évit 5 százalék körülire tette.

Giancarlo Perasso, a WestLB befektetési bankcsoport londoni irodájának feltörekvő piaci elemzője szerint a magyar GDP-növekedés irányzata 'jóval inkább külső, semmint belső történet'. Németország, a fő piac, egyáltalán nem növekszik, és ennek ismeretében a 2,4 százalékos második negyedévi magyar GDP-növekedés jónak tekinthető - mondta.

A stagnáló külső környezetben a belső fogyasztás a növekedés fő húzóereje, a költségvetési kiigazítás miatt azonban ebben is visszaesés várható - mondta. Perasso az esetleges német recesszió hatását is beleszámolva az idei évre 2,8 százalékos, jövőre 3,3 százalékos növekedést jósolt.

Az elemző az elindult költségvetési konszolidációt jó irányú fejleménynek nevezte, azzal együtt is, hogy - mint mondta - a piac ugyan nagyobb lépéseket szeretne látni, a tényleges potenciáltól elmaradó növekedésű, jelenlegi ciklusban azonban nehéz agresszív konszolidációt végrehajtani.

Jeff Gable, a Deutsche Bank londoni befektetési irodájának alelnöke az export és az import közötti növekedési ütemkülönbség meredek romlását emelte ki. Ez azt jelenti, hogy még a DB által jósolt idei 2,7 százalékos GDP-növekedés eléréséhez is a nettó export javulása lesz szükséges, különösen azért, mert a belső fogyasztás várhatóan lassul a harmadik és a negyedik negyedévben - mondta.

Gable szerint az export javulására van remény, mert a Deutsche Bank az euróövezet második negyedévi importigényének jelentős növekedését jósolja.

Tárgyalásra alkalmatlan az OM anyaga
Kis Papp szerint jön a diplomás adó
2003. augusztus 13. 14:15

Bákonyi Ádám
Társadalmi vitára alkalmatlan - ez a véleménye a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) az Oktatási Minisztérium (OM) felsőoktatási reform-tervezetéről, amely az intézmények magánosítását, a dolgozók közalkalmazotti státusból való kiszervezését és a tandíj bevezetését vetíti előre. A szakma szerint elfogadhatatlan, összesen száztizenkilenc oldalas tervezetre hatvanöt millió, azaz oldalanként ötszáznegyvenezer forintot fizetett a szaktárca.

A felsőoktatás tervezett reformjának koncepciója társadalmi vitára alkalmatlan - jelentette ki az OM honlapján elérhető szakmai anyagról Kis Papp László. Az FDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy bár a dokumentum egységes felsőoktatási térség kialakítását célzó fejezetét támogatják - ez ugyanis része az úgynevezett bolognai folyamatnak - azt azonban nem tudják elfogadni, "hogy ezzel egy időben sor kerüljön a magyar felsőoktatási rendszer struktúrájának teljes átalakítására".

- Az anyagból ugyanis az intézmények magánosítása, a dolgozók közalkalmazotti státuszának megszüntetése és "burkoltan" a tandíj bevezetése olvasható ki, amit nyugodtan nevezhetünk diplomás adónak - jelentette ki érdekvédő. Az FDSZ elfogadhatatlannak tartja azokat a kormányzati érveléseket, hogy az oktatók versenyszférába való kiszervezésével válik elérhetővé számukra a "sztárgázsi". - A közalkalmazotti bértábla az illetmények minimumát határozza meg, így politikai akarattal ezen belül is el lehetne érni a sztárgázsit - fogalmazott Kis Papp László. "Kulisszák mögötti" információkra hivatkozva az érdekvédő rendkívül nehéz jövő évet jósolt a felsőoktatásnak, ahonnan már idén 3,4 milliárd forintot vont el a kormány.

Világgazdaság
Többfrontos háború kialakulására is számítanak kormánykörökben. A reformintézkedések kapcsán előre kalkulált feszültségek mellett ugyanis a vártnál rosszabb gazdasági helyzetből adódó nehézségekkel is szembe kell néznie a koalíciónak, most, illetve az ősszel.

Bérpolitikai feszültségek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, agrárszervezetek tiltakozása az alacsonynak mondott aszálykár-támogatás miatt, vagy éppen a héten kulmináló feszültség a gyógyszerár-támogatás miatt – csak néhány kiemelés az elmúlt napok címlapos sajtóhíreiből, melyekben rendre a kormány a negatív „főszereplő”.

A VG-nek kormányzati körökben több politikus is úgy fogalmazott, „túl sok” háborúba sodródik egyszerre a kabinet, aminek az ősszel nyilvánvaló népszerűségvesztés lesz az ára. A helyzet súlyosabbnak tűnik, mint azt korábban vélték, pedig az ügyek egy részével előre kalkulált a koalíció, s a miniszterelnök is több ízben nyilatkozott arról, hogy az elodázhatatlannak tartott reformokban a kabinet a várható ellenállás esetén sem hátrál meg.

Míg tavaly „örömköltségvetés” született, az idén hosszú évek óta nem látott viharok kísérik a büdzsé összeállításának előkészületeit. Egyelőre a kormány sem tudta felmérni, melyik fronton mire is számíthat, és meddig is tarthatnak az ütközetek. A helyzetet nehezíti, hogy az ügyek több csoportra bonthatók: miközben a kormány kénytelen álláspontját védeni a szakszervezetekkel, a lakossággal, az ágazati érdekképviseletekkel, s persze az ellenzékkel szemben, addig a koalíción, illetve az MSZP-n belül sincs béke. A szocialisták által vártnál lényegesen „masszívabb” az SZDSZ ellenállása az szja-tábla ügyében.

Kormánykörökben azzal végképp nem számoltak, hogy a honvédelmi reformmal összefüggő laktanyabezárások ellen szocialista polgármesterek és parlamenti képviselők tiltakoznak majd nyilvánosan a miniszternél. Egyelőre csak „érik” a hasonló belső, igaz, legalább várt ellenállás a közigazgatási reformmal kapcsolatban: amint az elvek kimunkálása után a konkrét döntések időszaka következik a régiók, a kistérségek határairól, s hatásköreiről, beindulhat a status quót féltők ellenlobbija.

Ami a „külső konfliktusokat” illeti, a nyugdíjasokat kipipálta a kormány – vélekednek a szerdai kabinetülésen megszületett döntést követően a koalícióban, hiszen még az idén sor kerül az 53. heti nyugdíjak kifizetésére. A „negatív ügyek” listája azonban még így is tetemes, és kérdés az, meddig sikerül azokat tárcaszinten tartani. Az ugyanis jól látható, hogy jelenleg az egyes ügyekben az illetékes szakminiszterek személyesen „tartják a hátukat”. Így volt ez már az oktatási reformmal kapcsolatos bírálatok idején Magyar Bálinttal, a kórháztörvény vitája idején Csehák Judittal, és egyelőre az OÉT-üléseken is „csak” a pénzügyminiszter áll ki, miközben többen Medgyessy Péter miniszterelnököt hiányolták. Alighanem ennek is köszönhető, hogy miközben az egyes tárcák vezetőinek népszerűsége csökkent, vagy maradt az alacsonyabb régióban, a veszteség eleddig nem hullott vissza érdemben a kormányfőre, illetve a koalíciós pártok megítélésére.

Medgyessy Péter tegnapi televíziós beszédét zavar és felkészületlenség jellemezte - jelentette ki Pokorni Zoltán Fónagy Jánossal közösen tartott sajtótájékoztatóján. A Fidesz alelnöke kijelentette: a miniszterelnök egy év elteltével észlelte, hogy kormányozni nehéz, ugyanis az egy hónapos franciaországi nyaralása után elhangzott szerda esti és csütörtök reggeli nyilatkozatai a kormányzati tehetetlenség világos képét jelezték.

Pokorni Zoltán emlékeztetett: a miniszterelnök a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak adott nyilatkozataiban arról beszélt, hogy nincs válság, ugyanakkor arról nem szólt, hogy a magyar gazdaság szinte valamennyi mutatója drámaian romlott. Az alelnök rámutatott arra is, hogy a tervezettnél sokkal alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés, emelkedik az infláció, hazánk pedig tőkeexportőrré vált. Elképesztőnek nevezte, hogy a kormányfő ennek ellenére próbálkozik megnyugtatni az embereket úgy, hogy takarékosságra szólítja fel őket, miközben apparátusa fizetését duplájára emeli, és milliárdokat költ luxus autókra valamint mobiltelefonra. "Mindenki felelős, csak a kormány gazdaságpolitikája nem" - mondta Pokorni Zoltán, hozzátéve, hogy a gazdaságpolitikát Magyarország valamennyi gazdasági szereplője, jobboldalról és baloldalról egyaránt bírálja. Felhívta a figyelmet: "e közben a miniszterelnök nyaral, majd hazajön és azt mondja: mindenki hibás a teremtésben csak ő nem". A Fidesz alelnöke elmondta: a miniszterelnök tévéinterjújában a legemlékezetesebb mondat az volt: mindenki nyertesnek érezheti magát, aki megőrizheti az állását. Hozzátette: legutóbb a Bokros-csomag idején lehetett a reálbérek stagnálását eredménynek elkönyvelni. Az 53. heti nyugdíj idei bevezetése kapcsán a Fidesz alelnöke emlékeztetett: ezt egy törvény rendeli el, tehát a miniszterelnök bejelentése azt jelenti, hogy hajlandó betartani a törvényt.
Pokorni Zoltán megjegyezte: a lakástámogatási adókedvezményeket - a tervezett változtatások után - a rászorultak nem tudják majd igénybe venni, a változás csupán "a pályakezdő bankároknak" kedvez. A fideszes politikus értékelésében kiemelte: Medgyessy Péter ismét támadást indított a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke ellen, és a kormányfő "brutális őszinteséggel azt mondta: Szász Károlynak mennie kell". Tehát a kormányfő "világosan megüzente a parlament által megválasztott Szász Károlynak, hogy amennyiben a vizsgálódásait és a munkáját abban az irányban folytatja tovább, amit az elmúlt hetekben elindított, akkor újból kísérletet tesz az elmozdítására."
"Medgyessy Péter úgy ítéli meg, hogy annak a pénzügyi felügyeletnek, amely felderítette ezt az ügyet és amelyik irányítja a vizsgálatot, az elnökét most indokolt felmenteni" - tette hozzá. A Fidesz alelnöke megjegyezte: a PSZÁF vizsgálata most jutott el oda, hogy a K and H Bank brókercégénél feltételezett pénzmosásban részt vevők az Inter-Európa Banktól - amelyet tavaly áprilisig Medgyessy Péter vezetett - vettek fel készpénzben hatmilliárd forintot.
Fónagy János fideszes képviselő az autópálya-építésekkel kapcsolatos "számháborút" hozta szóba. Rámutatott, hogy a 0-ás kilométerkőtől számolva jelenleg 471 kilométer autópálya van nyilvántartva. Az előző kormány közlekedési minisztere felidézte a kormány korábbi autópálya-építési ígéreteit, majd megjegyezte: az elmúlt másfél évben csupán néhány 10 kilométernyi útszakasz építése kezdődött meg. Mint mondta, egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány hátralévő idejében fizikailag nem lehet megépíteni annyi autópályát, amennyit ígértek.

MNO
A gyártók, a kereskedők és a patikusok tiltakoznak az új támogatási rendszer ellen - írja az uno.hu.

A gyógyszergyártók, a gyógyszerészek és a nagykereskedők is úgy gondolják, hogy az új támogatási rendszer alkotmányellenes, súlyos ellátási gondokat okozhat, szembeáll a piacgazdasággal, elriasztja a befektetőket és lehetetlen helyzetbe hozza a vállalkozókat.

2003. aug. 06., 14:59

A történelmi Szociáldemokrata Párt úgy látja: az ország gazdasági helyzete megérett arra, hogy akár pártokon és ideológiákon felülemelkedve fogjanak össze a nemzetért aggódó politikusok. Szűrös Mátyás szerint a renszerváltás óta nem volt erre példa, hogy egy kormány ilyen mélypontra vigye az országot.

Szűrös Mátyás szerint a szociáldemokrata párt saját értékrendje alapján elítéli a szocialista és liberális kormány hiteltelen ígérgetéseit. A történelmi szociáldemokraták elnöke úgy látja, hogy a választásokon - kijelentése szerint - manipulációval szerzett szavazatokért cserébe a választók nem kaptak semmit.

Szűrös Mátyás, elnök, SZDP: "Nézzük meg mi mindent ígértek és ha a valóságot ezzel egybevetjük akkor láthatjuk, hogy ennek a kormánynak a szavahihetősége is kétségbevonható. Őszinte- e egyáltalán a néphez, a munkásemberekhez és a bérből- fizetésből élőkhöz? Már a miniszterelnök kormánybalépésdének idején látszott a morális veszély amikor letagadta ügynöki múltját. A nép iránti alázat, tisztelet és megbecsülés nem érvényesülhet így."

Rendkívül kemény hangvételű cikk jelent meg a Bloombergen ma reggel a „top sztorik” között: ’A magyar kormány összeomolhat (collapse) az adócsökkentésről szóló viták következtében’ címmel. A Bloomberg a külföldi intézményi befektetők és elemzők által egyik leginkább olvasott pénzügyi hírforrás, ezért a cikk befolyásolthatja a bankközi devizapiacot, állampapírpiacot, de akár a részvénypiacot is. Bár a cikk tartalma negatív hangvételű volt, úgy tűnik a befektetők egyelőre nem reagáltak rá. A forint ma reggel tovább erősödött.
Több kelet európai szakértőt idézve a cikk megállapítja, hogy a régió politikai szempontból bizonytalanabbá vált, így az elmúlt hónapokban kialakult csehországi és lengyelországi kormányválságok után hasonló helyzet alakulhat ki Magyarországon is az adócsökkentés körül kialakult viták következtében. Idézve a kisebbik koalicíós partner elnökét a cikk megállapítja, hogy az SZDSZ kiáll korábbi álláspontja mellett, és nem hajlandó megszavazni a korábban elfogadott adócsökkentésekről szóló törvény módosítását. Ezt a nagyobbik kormánypárt nem támogatja, mert elsődleges célként a büdzsé egyensúlyra hozását jelölték meg, ami nem teszi lehetővé a bevételi források ilyen mértékű megnyírbálását.

A Heather Grabbe londoni székhelyű Center For European Reform helyettes vezetője szerint a kormányra több oldalról is nyomás nehezedik, hiszen az euróövezethez történő csatlakozás kritériumát egyrészről teljesíteni kell, másrészt az európai úniós csatlakozás plusz terheket fog róni a költségvetésre. A Medgyessy-kormány egyidőben akar 820 milliárddal többet költeni autópálya-beruházásokra a következő években, és teljesíteni az EU-tagsággal járó követelményeket. Emellett a kormányzat 4,8%-ra akarja csökkenteni a költségvetés deficitjét a 2002-es 9,4%-os rekordszintről, melyet a következő évben további százalékponttal kíván mérsékelni. A költségvetési hiánynak is 3%-nál kevesebbnek kell lennie az euróövezeti csatlakozást megelőző két évben.

A kötvényhozamok 10 hónapos csúcsra emelkedtek az elmúlt időszakban, a forint pedig 5%-ot gyengült május óta. Az irányadó kamatláb is 3%-os növekedést mutatott az elmúlt 3 hónap alatt. A hozam a benchmarknak számító 2008-as kötvénynél 210 bázispontot emelkedett május óta, jelenleg 8,36%-on áll.

Már csak egy kérdésem van: lesz-e költségvetés jövőre?

-Vagy tartják a tervezett hiányt, akkor országos botrány lesz

-vagy elengedik a költségvetést, akkor elég szép válság lesz. (plusz: IMF, pénzpiaci, elemzői stb, felháborodás, euró csúszás, a gazdasági szereplők előtt is - ha eddig nem - hiteltelenné váló kormány)

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) olyan kiszámítható gyógyszerpolitika megalkotását tartja szükségesnek, amely tudomásul veszi a medicinákra fordítható keret korlátait, kiszámíthatóbb és a lakosság számára is elfogadható.

A Magyosz "július közepe óta tárgyal az egészségügyi kormányzattal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) arról, miként lehet megoldani a kormány által a második félévre havi bontásban meghatározott gyógyszer-támogatási összeg betartását, és túllépés esetén a támogatási többletet hogyan kellene a piaci szereplőknek befizetniük" a gyógyszerkasszába - olvasható a szervezet állásfoglalásában.

A kormány 22 milliárd forinttal 239 milliárdra emelte nemrég a gyógyszerek támogatására fordítható összeget. A szakminiszter július elején jelentette be, hogy a kassza tarthatósága érdekében az év végéig meghatározzák a havonta elkölthető keretet.

A keretösszeget a nyári hónapokban 18,5 milliárd forintban, utána havi 21 milliárd forintban határozták meg. A gyártók és forgalmazók azonban csak akkor kapják meg a készítmények után járó támogatást, ha a havi keretet nem lépik túl.

A közlés szerint "bár a gyógyszer-költségvetés túllépésének ilyen kezelését és a hivatkozási alapokat jogszerűtlennek és kollektív büntetésnek tekintik a magyarországi gyártók", a probléma megoldása érdekében az eredeti elgondolásnál "egyszerűbb és méltányosabb" támogatás-befizetési rendszer létrehozására tettek javaslatot.

"Augusztus elejére világossá vált, az OEP szinte naponta változó elképzelései miatt a gyártók számára lehetetlenné vált annak eldöntése, hogy aláírjanak-e egy megállapodást a biztosítóval a támogatási többlet kifizetéséről" - olvasható az állásfoglalásban.

A Magyosz úgy véli: a gyógyszerüzlet évek óta "a kormányzat állandó kísérletezésének tárgya". Szerintük ennek eredményeként a rendszer átláthatatlanná és tervezhetetlenné vált. Az OEP azt közölte, hogy a gyógyszer-támogatási rendszerrel kapcsolatos kérdésekről szerdán tartanak tájékoztatót.

2003. aug. 05., 17:11

A szakszervezetek szerint a kormánynak nincs gazdaságpolitikája. Az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén élesen támadták a kormány középtávú programját. A szociális partnerek szerint az nem más mint egy vádirat a munkavállalók ellen. Véleményük szerint a kormány teljesíthetetlen ígéreteket tett az elmúlt egy évben.

Milyen jövőt szán a kormány a munkavállalóknak? Erre a kérdésre vártak ma választ a szakszervezetek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Az ülés fö napirendje az euró bevezetésének stratégiája és a kormány középtávú gazdaságpolitikai programja volt. László Csaba elmondta: a kormány stratégiájának középpontjában a versenyképesség javítása és a költségvetési hiány, és az infláció csökkentése áll. Ugyanakkor ezek mellett óvatos jövedelempolitikára van szükség.

László Csaba kijelentette: Az eurozónához való csatlakozás lehető leggyorsabban kell, hogy megvalósuljon, mert kimaradás versenyhátrányt jelent a lakosság számára. Demján Sándor szerint az Euro bevezetésének ígérete a kormány politikai taktikájának része.

Az a szociális partnerek támogatták az euró bevezetésének tervét, a középtávú programot viszont a szakszervezetek határozottan elutasították.

Palkovics Imre munkavállalói oldal: "Ez az anyag tulajdonképpen a munkavállalók olvasatában nem más mint egy vádirat a munkavállalók ellen. Nagyon kevés mondat kezdődik úgy, hogy a nem munkavállalók irdatlanul magas bére felelős a a gazdaság összes problémájáért."

Borsik János szerint a a kormány előterjesztése nem szól másról mint növekvő adóterhekről, központosításról ugyanakkor a tervezetben semmiféle garancia nincs a reálbérek szintentartására.

Borsik János munkavállalói oldal: "Az elmúlt hetekben napvilágot látott kormányzati intézkedési tervek olyan mértékben súlytják a munkavállalókat, ami ellen mi tiltakozunk... Medgyessy Péter miniszterelnök jelenjen meg a tanács előtt."

A munkavállalói oldal véleménye az, hogy ezen az ülésen abban volt egyetértés, hogy nincs egyetértés. A szakszervezetek ugyanakkor nem fognak lemondani a bérek felzárkóztatásáról: sőt, jövőre a GDP növekedésének megfelelő reálbér-emelkedést követelnek.

2003. aug. 05., 18:23

Huszonegy környezetvédõ civil szervezet tiltakozó levelet küldött Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszternek, mert a miniszter nyolc hónappal az EU csatlakozás elõtt megszüntette a Környezetpolitikai és EU Integrációs helyettes államtitkárságot, és helyette Közgazdasági Hivatalt hozott létre.

Az MSZP megosztja a nyugdíjasok érdekvédelmének legmagasabb fórumát, az Idősügyi Tanácsot - vélekedett több szervezet vezetője azután, hogy a szocialista frakció pénteken csak a párthoz közel állókkal egyeztetett a korosztályt érintő fontos kérdésekről.

Felháborodva fogadta Aszódi Pál, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke, az Idősügyi Tanács (IT) tagja, hogy nem hívták össze a legmagasabb érdekvédelmi fórumot, amikor olyan horderejű kérdésekben volt szükség egyeztetésre, mint például az 53. heti nyugdíjak kifizetésének időpontja. Nem érti, hogy az MSZP milyen alapon tesz különbséget a tanács tagjai között. Leszögezte: választ vár Medgyessy Péter miniszterelnöktől - aki az IT elnöki posztját is betölti - az ügyben, hogy szükségét látja-e fenntartani az egységes érdekképviseleti rendszert.
A megbeszélésre csak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének nyugdíjas platformját, valamint a vezetőségében MSZP-s országgyűlési képviselőt is felvonultató magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségét hívták meg. értetlenségét fejezte ki emiatt Mihalovits Ervin. a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke is. Mint mondta: nem szabadna megosztani az érdekképviseleti szervezeteket, különös tekintettel akkor nem, amikor egységes fellépésre van szüksége a korosztálynak.

MTI
Medgyessy Péter miniszterelnökhöz fordult az Európai Lapkiadók Szövetsége (ENPA), levélben fejezve ki aggodalmát a magyar kormány lapkiadással kapcsolatos új adópolitikája miatt – tájékoztatta a Magyar Lapkiadók Egyesülete kedden az MTI-t.

„Az Európai Bizottság 2003 júliusában irányelv-javaslatot adott ki a csökkentett általános forgalmi adóról. Ennek ismeretében meglepődve értesültünk arról, hogy Önök a lapokra az áfa-kulcs 15 százalékra történő felemelését tervezik” – írta a jelenleg 21 európai ország 3.200 lapjának érdekeit képviselő ENPA.

Mint az MTI-hez kedden eljuttatott levélben olvasható, a bizottság a dokumentumban akcióprogramot javasolt a jelenlegi áfarendszer konkrét és jelentős javítására. Addig nem tervezik a kulcsok megváltoztatását, amíg az új stratégiát meg nem valósítják.

„A bizottság megerősíti, hogy a tagországok továbbra is kérhetik a csökkentett 5-14 százalékos kulcsot az újságpiacra” – mutatott rá az európai szövetség.

Az ENPA közlése szerint a lapokra kivetendő 15 százalékos általános forgalmi adóval Magyarország – az Európai Unió rendszere alapján – a normál áfakategóriába kerülne. A tagországok közül ugyanakkor – Írország kivételével – jelenleg egyetlen országban sincsenek a lapok e kategóriában.

Írországban a lapokra 13,5 százalék az általános forgalmi adó, amely a többi tagországban 10 százalék alatt van. Az Európai Unió tizenöt tagországból tízben a lapokra vonatkozó áfa 5 százalék vagy az alatti – írta a július 30-i keltezésű levélben Dietmar Wolff, az ENPA igazgatója.

Az Európai Lapkiadók Szövetsége kitér arra is, hogy a rövidesen csatlakozó országokban a helyzet teljesen megegyezik az EU-ban jelenleg újságokra érvényes áfaszinttel: a Cseh Köztársaságban 5 százalék, Lengyelországban 7 százalék, Észtországban 0 százalék (előfizetés esetén).

„Magyarországon az olvasásnak hagyománya van, az országot úgy ismerik, hogy ott mindig sokat olvastak. Sajnálatos, sőt szégyenletes lenne, ha Magyarország e pozitív imázsát azzal veszélyeztetné, hogy a magasabb áfakulcs miatt emelkednének a költségek mind a kiadók, mind az olvasók számára” – fogalmazott az ENPA.

A szervezet „nyomatékosan javasolja” Medgyessy Péternek, hogy vegyék figyelembe az általános európai helyzetet és ennek megfelelően vizsgálják felül az újságokra alkalmazandó áfa-emelés tervét.

„A más országokkal való összehasonlításnak a jelenlegi áfaszint csökkentésére kell ösztönöznie” – zárta levelét az Európai Lapkiadók Szövetsége.

Az ENPA levele teljes mértékben alátámasztja a lapkiadói szakma álláspontját – közölte a Magyar Lapkiadók Egyesülete kedden az MTI-vel.

„Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi 12 százalékos áfa is magas” – mondta a szervezet főtitkára, utalva arra, hogy nemrégiben a magyar egyesület is a miniszterelnökhöz fordult az áfakulcsok miatt.

Pető János rámutatott arra, hogy a könyv- és a lapkiadás általános forgalmi adója a legtöbb országban azonos, hozzátéve: nem lát logikát abban, hogy Magyarországon különböző áfa-kulcsokat vezessenek be.

Ennek kapcsán felidézte: Hiller István kulturális miniszter július végén bejelentette, hogy a kormány szándéka szerint 2004. január 1-jétől 12 százalékról 5 százalékra csökkenne a könyvkiadás általános forgalmi adója.

Magyar Nemzet
Milyen jövőt szán a kormány a munkavállalóknak? – erre a kérdésre várnak ma választ a szakszervezetek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Az érdekvédők szerint a 2004-es adókról nincs értelme tárgyalni, mivel azok csökkentését már törvény rögzíti.

Ma kezdődnek a tárgyalások a kormány középtávú gazdasági stratégiájáról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). A középtávú gazdasági stratégiára vonatkozó kormányzati előterjesztés tucatnyiszor rögzíti, hogy idén túl nagy volt a bérkiáramlás, egy dolgot viszont nem tartalmaz: a kormány gazdasági stratégiáját – jelentette ki a kabinet vonatkozó előterjesztéséről tegnapi sajtótájékoztatóján Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy az ország gazdasági helyzetét a kabinet egyedül a túlzott bérkiáramlással magyarázza. – A kormánynak tudnia kellett, hogy a közalkalmazotti béremelésnek milyen következményei lesznek – fogalmazott az érdekvédő. Borsik szerint a már bejelentett költségvetési elképzelések – az adók és az áfakulcsok növelése – megnehezítik az őszi bértárgyalásokat. Az ASZSZ elnöke azonban úgy véli, hogy a 2004-es adókról nincs értelme tárgyalni, mivel azok csökkentését már törvény rögzíti. Emlékeztetett, hogy az idei bérajánlást ennek függvényében fogadták el tavaly a szakszervezetek. A Magyar Nemzet kérdésére Borsik elmondta, hogy jövőre a GDP növekedésének megfelelő reálbér-emelkedést követel az ASZSZ. – A jövő évi minimálbérről, a bérajánlásról, az adó- és járulékterhekről egyszerre kell tárgyalni, és egy csomagban kell megállapodni – jelentette ki Borsik. A konföderáció ragaszkodik ahhoz is, hogy – a személyi alapbér csökkentése nélkül – a munka törvénykönyve rögzítse: 2006. január 1-jétől harmincnyolc órára csökken a heti munkaidő.

Milyen jövőt szán a kormány a munkavállalóknak? – teszi fel a kérdést az OÉT-ben a szakszervezetek megbízásából Palkovics Imre. A munkavállalói oldal soros elnöke lapunknak elmondta: mára a baloldali kötődésű szakszervezetek is tarthatatlannak tartják a kabinet már ismertté vált, „kijózanító” terveit. – A kormány előterjesztése vádirat a munkavállalók ellen, és semmi másra nem szolgál, csak hogy erkölcsi alapot teremtsen a következő évek megszorításaira – vélekedett Palkovics Imre.

Júliusban a másféléves mélypontot jelentő 47 százaléra zuhant az Ecostat által számított, Top-100 nagyvállalati konjunktúraindex. A megkérdezettek pesszimisták mind az ország, mind pedig saját gazdasági kilátásaikat illetően, viszont az inflációs várakozások javultak
Júliusban a megelőző havihoz képest 6 százalékponttal 47-re esett az Ecostat Top-100 konjunktúraindexe. Ilyen alacsony értékre 2001 decembere óta nem volt példa, vagyis úgy tűnik, hogy a nagyvállalati kör egy időre elveszítette korábbi optimizmusát és bizalmát a közeli fellendülésben.

A legnagyobb vállalkozások a magyar gazdaság rövidtávú kilátásait és ezen keresztül saját lehetőségeit összességében kedvezőtlenebbnek értékelik, mint az elmúlt másfél évben bármikor. A kiviteltől nagymértékben függő vállalatokat főként a legfontosabb exportpiacokat jellemző alacsony növekedési ütem készteti borúlátásra.

Az év második felét tekintve a belföldi kereslet élénkülésével számol a cégek 29 százaléka, szinten maradásával 59 százalékuk, míg a nagyvállalatok 40 százaléka a külföldi kereslet növekedését, 51 százalékuk stabil fennmaradását feltételezi.

A gazdasági környezetet a júniusinál jóval kritikusabban ítélik meg. A cégek 43 százaléka szerint a gazdasági környezet fél éven belül stabil marad; 16 százalékuk szerint a kiszámíthatóság erősödni fog. A korábbi 33 százalékkal szemben júliusban 41 százalékra bővült a bizonytalanság fokozódását megjelölő vállalatok aránya.

Magyar Nemzet
Lapunk információi szerint rossz hangulatban zajlott le a nagyköveti értekezlet a hét elején. A misszióvezetők sokkal inkább a folyosón mondták el egymásnak véleményüket, mint a nyilvánosság előtt. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a nagykövetek elégedetlenek a magyar külpolitika túlzott Washington-irányultságával, valamint a Külügyminisztérium (KM) irányításával, belső szervezettségével.

Számos nagykövet szerint csupán az elmúlt hónapokban került összhangba egymással a brüsszeli és a washingtoni magyar megfelelés. Nagy az aggodalom azonban azzal kapcsolatban, hogy az amerikai vonal bármikor ismét vezérfonal lehet, s az Egyesült Államok újra nagyobb súllyal esik latba, mint az EU.

A nagykövetek többsége szóvá tette, hogy a tárca képtelen felkészülni az EU-tagsággal járó követelmények teljesítésére. Még mindig nem készült el a brüsszeli új misszió, a munkatársak kiküldetése is akadozik. A KM vezetése nem tudta felkészíteni a missziókat arra, hogy EU-tanácskozások színhelyei legyenek. A legtöbb misszión nincs olyan asztal, amely körül huszonöt misszióvezető elférne, de a legtöbb helyen a huszonöt egyforma szék is beszerzési gondot okoz. A KM gazdálkodása mindennel foglalkozik, csak azzal nem, hogy a missziók szerte a világban megfeleljenek az EU-kívánalmaknak. A nagyköveteket nehéz helyzet elé állítják a költségvetési megszorítások: nincs pénz kulturális és egyéb rendezvények megtartására. A külügyi tárca vezetői jelezték, hogy 2004-ben a misszióknak kemény megszorításokkal kell szembenézniük, holott a magyar érdekérvényesítés szemszögéből a 2004. év hosszú időre meghatározó lesz.

A KM folyosóin olyan hírek járnak, hogy a minisztérium helyettes államtitkárai minél előbb külszolgálatra kívánnak menni: nem kívánják bevárni Budapesten a 2006. évi választásokat. Legkorábban Bródi Gábor távozik, aki Brüsszelben lesz NATO nagykövet. 2004-ben Szentiványi Gábor Stockholmba, Gecse Attila pedig Lisszabonba kerül. Udvardi Iván politikai igazgató karrierje Kovács Lászlóhoz kötődik, akiről még nem lehet tudni, hogy EU-biztos kíván-e lenni vagy köztársasági elnök. A minisztériumban azonban leginkább Hajdú András közigazgatási államtitkár távozását várják. A szocialisták számos fontos külügyi személyisége szerint Hajdú András rossz választása volt Kovács Lászlónak, mivel Hajdú közigazgatási államtitkárként sokkal inkább politikai ügyekkel kívánna foglalkozni, mint közigazgatásiakkal. Irányítása alatt a külügyi tárca döntéshozatali mechanizmusa lelassult, sőt sok esetben működésképtelenné vált.

A tegnapi napon végleg világossá vált, hogy a király meztelen. Miközben Medgyessy Péter elégedett mosollyal jelentette be, hogy tervei szerint öt év múlva Magyarországon is bevezetik az eurót, pénzügyminisztere lesunyt fejjel rebegte el, hogy jövőre megszűnnek az adókedvezmények, hogy emelkednek a gyógyszerek és az ingyenesnek ígért tankönyvek árai, nő az ÁFA, és nem utolsó sorban, hogy a személyi jövedelemadó csökkenését garantáló törvényt visszavonják - olvasható a Fidesz-frakció elnökségének közleményében.

A tegnapi napon végleg világossá vált, hogy a király meztelen. Miközben Medgyessy Péter elégedett mosollyal jelentette be, hogy tervei szerint öt év múlva Magyarországon is bevezetik az eurót, pénzügyminisztere lesunyt fejjel rebegte el, hogy jövőre megszűnnek az adókedvezmények, hogy emelkednek a gyógyszerek és az ingyenesnek ígért tankönyvek árai, nő az ÁFA, és nem utolsó sorban, hogy a személyi jövedelemadó csökkenését garantáló törvényt visszavonják. Az emberek azonban már tudják, mit jelent, ha Medgyessy Péter tervez. Az elmúlt egy évben kiderült, hogy nagyjából semmit, semmi jót. Amikor pedig a kormányfő nagy ritkán a nyilvánosság elé merészkedik új ruhájában, az emberek nem értik, miért tervezget egyre hosszabb és hosszabb távon, amikor egy évre vállalt ígéreteit sem teljesíti, sőt, amit nagy nehezen odaadott, azt is visszaveszi.
A nyári szabadságolások idején, az euró tervezett bevezetésének bejelentése árnyékában talán azt gondolja Medgyessy Péter, hogy a drasztikus adó- és áremelések, valamint kedvezményeltörlések híre nem fog eljutni az emberekhez. Medgyessy Péter téved.
Magyarország polgárai már rég tudják, hogy minden erőlködése ellenére a kormányfő tehetetlenül szemléli a magyar gazdaság helyzetét, s hogy ahelyett, hogy a magyar gazdaság helyzetét erősítő programokat dolgozna ki, csak megszorítóintézkedéseket tud hozni.
Csak remélni tudjuk, hogy nagyívű tervei között nem szerepel a 2006 utáni politikai szerepvállalás lehetősége, s hogy addigra talán tanácsadói is rájönnek, hogy a király meztelen.

Budapest, 2003. július 17.

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Frakció Elnökség

Bizalmatlanul fogadta a piac az euró bevezetési menetrendjét
Megszületett a céldátum: 2008
[2003-07-17]

A kormány és a jegybank 2008-ban tervezi bevezetni az eurót Magyarországon. A tervet visszafogott ütemű költségvetési konszolidációval, inflációkövető bérekkel, viszonylag alacsony forintárfolyam és korai ERM–II.-csatlakozás mellett készül megvalósítani a kormányzat. A kormány döntött a 2004-re meghirdetett szja-csökkentés visszavonásáról, az áfakulcsok módosításáról, adókedvezmények eltörléséről, az ápolásbiztosítási járulék bevezetéséről és a cégautóadó megduplázásáról is.

....

A bejelentéseket meglehetősen hűvösen fogadta a piac. „Sok újat és biztatót nem hallottunk” – fogalmazott Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője, aki szerint pozitívumnak csupán a közös állásfoglalás és a jelenlegi makrogazdasági paraméterek mellett már gyorsnak tekinthető csatlakozási terv nevezhető. A szakértő véleménye szerint a januári és a júniusi devizapiaci fejlemények tapasztalatai késztették a gazdaságpolitika szereplőit a korai GMU-csatlakozás melletti elkötelezettségre. A felpuhított költségvetési tervek teljesülésével kapcsolatban is pesszimista Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője, aki szerint sem az idei, sem a jövő évre előirányzott deficitek nem teljesülnek. Mindkét elemző kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e ilyen korán belépni az ERM–II. árfolyamrezsimbe. A közgazdászok szerint ennek nem lenne sok haszna, és értelmesebb lenne csupán a kötelezően előírt két évet eltölteni.

Ha a kormányfő beszél, esik a forint
03.7.17 10:04

A kormány tegnapi bejelentései nem hoztak megnyugvást a bankközi devizapiacra sőt, ha lehet, tovább fokozták a bizonytalanságot. A forint újra lejtőre került.

A kormány csütörtökön bejelentett intézkedései, illetve makrogazdasági célszámai nem nyugtatták meg a bankközi devizapiacot sőt, a bizonytalanság tovább erősödött. A helyzetet jól jellemzi, hogy tegnap, mikor Medgyessy Péter miniszterelnök hozzáfogott a lépések ismertetéséhez, az euró jegyzése azonnal 70 fillérrel került feljebb - tájékoztatott az ING Bank üzletkötője. A szakember szerint a piac alapvetően arra kíváncsi, hogy a felvázolt makroszámokat a kormány milyen intézkedésekkel érné el. Amíg nem látnak napvilágot a konkrét tervek, addig nem is várható, hogy megnyugszik a piac - tette hozzá.

Az euró ma a tegnapi zárószintnél 70-80 fillérrel magasabban nyitott a bankközin, a 263,50-es kezdést követően 264,50-ig szaladt fel. A forint a sávközéptől számított 7 százalékon zárt szerdán, ma pedig a 6,7 százalékos nyitás után 6,3 százalékig esett.

Az ING üzletkötője úgy látja, hogy a 261-262-es szinten rövid euró/forint pozíciót nyitó szereplők stop-loss-megbízásai 264 felett életbe lépnek, s mivel egyelőre nem akar visszatérni a jegyzés 261-262 köré, további forintgyengülés várható. A szakember a nap folyamán 263-266 forintos eurósávot vár, ami felveti a kérdést: közbelép-e a jegybank, s ha igen, melyik eszközt választja.

Az amerikai fizetőeszköz jegyzése délelőtt a tegnapi, 235-ös szint közelében mozog, a dollár euróval szembeni kisebb gyengülését a forint euróhoz viszonyított esése kompenzálja.

Magyar Nemzet
A magyar gazdaság kilátásait és a saját jövőjüket is egyre rosszabbnak ítélik a hazánkban működő vállalatok. Hasonló pesszimista képet fest kilátásairól a lakosság: eltűnőben van a választások idején tapasztalható derűlátás.

A magyar gazdaság kilátásait és a saját jövőjüket is egyre rosszabbnak ítélik a hazánkban működő vállalatok. Hasonló pesszimista képet fest kilátásairól a lakosság: eltűnőben van a választások idején tapasztalható derűlátás.

A borús hangulatot jól tükrözi, hogy júniusban érezhetően romlott a GKI Gazdaságkutató Rt. konjunktúraindexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke, amely idén márciusban, azt megelőzően pedig csak négy éve volt a jelenlegihez hasonló alacsony szinten.

A hazánkban tevékenykedő német vállalatok megítélése szerint Magyarországon romlott a gazdasági környezet, a cégek helyzete. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tagvállalatai hiányolják a jogbiztonságot, a gazdasági stabilitást, kritizálják az adó- és vámügyek bürokratikus intézését, továbbá az infrastruktúra helyzetét és a szakképzést.

MNO - MTI
Negatívra rontotta Magyarország hiteleinek kilátásait az eddigi stabilról a brit Fitch hitelminősítő. Az indoklás szerint a gazdaságpolitika következetlensége miatt döntött így a londoni cég – írja a Napi Online.

A Fitchnél az MTI-nek Londonban az intézkedés után azt mondták: ha az év végéig nem lesz fordulat, a cég komolyan megfontolja a magyar besorolás tényleges rontását. A kedden bejelentett intézkedés az "A-" minősítésű hosszútávú küladósságra, illetve az "A+" osztályzatú, hosszú lejáratú szuverén forintadósságra vonatkozik.

A Standard and Poor's hitelminősító intézet a költségvetési kiadások visszafogásának szükségességére hívta fel a figyelmet Magyarország esetében. Ha nem történik meg a szükséges fiskális konszolidáció, akkor az S&P felülvizsgálja az ország hitelbesorolását.

A hitelminősítő megítélése szerint a besorolás megállapításánál az egyik legfontosabb szempont a költségvetési gazdálkodás jellege illetve az adósság alakulása.

Az S&P szerint a kormány által az idei évre kitűzött célok a hiány alakulásával kapcsolatosan nem fognak teljesülni (4.5%-os GDP arányos deficit). Ezzel párhuzamosan egyre inkább felértékelődik a külföldi forrásbevonás szerepe. A folyó fizetési mérleg hiánya dinamikusan bővül, a működőtőke beáramlás sebessége lelassult.

Nem kizárt a 270-280-as euróárfolyam sem (részletes)
03.7.4 11:31

Külföldi elemzők szerint akár 270-280-ig is felszökhet az euró jegyzése, ám ennek ellenkezője is megtörténhet. A PM szerint főként egyszeri hatások dobták meg az áht-hiányt. A kormány beismerte, hogy rosszul kommunikált a sáveltoláskor, s egy hárompontos tervvel állítaná vissza a bizalmat.

Az év hátralévő részében a részében a 270-280 forintos euróárfolyam éppúgy elképzelhető, mint ahogy az is, hogy a forint ismét visszatér a sáv erős széléhez - vélekedtek külföldi elemzők a WestLB mai konferenciáján.

A rendezvényen Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára főként egyszeri hatásokkal magyarázta az igen magas, a várakozásokat jóval meghaladó féléves államháztartási hiányt.
Az államtitkár három okot említett az áht hiánya kapcsán. Sokat rontott, hogy a jövedéki adó befizetések egy része átcsúszott júliusra, és a köztisztviselői nap miatt a fizetéseket is előrehozták a közszférában. Ezek önmagukban is több tízmilliárd forintot jelentettek. Ráadásul a 76 milliárd forintos megtakarítási csomagnak a 20 milliárd forintos, az el nem költött források befagyasztására vonatkozó része is csak július elsejétől lép életbe, így a minisztériumok az utolsó pillanatban még megpróbáltak költeni.

Veres szerint mindentől függetlenül tartható az éves előirányzat, a forint árfolyama pedig néhány héten belül beállhat egy viszonylag szűk sávba,
Hasonló véleményt fogalmazott meg Riecke Werner, az MNB alelnöke is. A szakember a sáveltolásról úgy nyilatkozott, hogy a törvények szerint az MNB-nek támogatni kell a kormány gazdaságpolitikáját, amennyiben az nem veszélyezteti az inflációs célt. Mint mondta, a jegybank a törvényi kötelezettségnek tett eleget. A kamatkülönbséget viszont túl nagynak tartja a hozamgörbe rövid oldalán, véleménye szerint a helyzet hamarosan itt is normalizálódni fog.

A konferencián külföldi elemzők is felszólaltak. Christian Schiweck, a Deka Bank térségünkért felelős munkatársa, aki egyébként a külföldi befektetők hazai állampapír-állományának 13-14 százalékát kezeli, értetlenül állt a sáveltolás előtt. Mint mondta, a német recesszió miatt nem valószínű, hogy a mostani helyzetben bármifajta javulást el lehetne érni az export területén. Véleménye szerint el kellene dönteni, hogy Magyarország Kínával vagy inkább Spanyolországgal, Olaszországgal kíván-e versenyezni.
Giancarlo Perasso, a WestLB elemzője szerint mostani bizalomvesztés után elsődleges feladat a hihető fiskális politika. A kormány részéről pedig ígéretek helyett kemény kiigazító lépésekre van szükség.

Veres János elismerte, hogy a kormány rosszul mérte fel a devizapiaci trendeket, mikor a sáveltolás mellett döntött, ám szerinte a bizonytalanságot határozott és gyors kormányzati intézkedésekkel meg lehet szüntetni. Az államtitkár szavaiból kiderült: bár az árfolyamsáv eltolásának célja az volt, hogy az exportőröket megóvják a forint túlzott erősödésétől, azaz a 240 alatti euróárfolyamtól, de mivel már korábban elkezdett esni a hazai fizetőeszköz, s ennek súlyát a döntés előkészítése során rosszul ítélték meg, a piac félreértette az intézkedést.

Tudjuk, megtette érte a magáét - mindenekelőtt azzal, hogy késlekedett beavatkozni a romló folyamatokba. Amelyeket azonban 2001-től kezdve az Orbán-kormány generált.

Milyen romló folyamatokat generált az Orbán-kormány? Mivel generálta?

Tény, hogy 2001-től kezdett lassulni a gazdsaág, de ez annak a következménye, hogy valóban kis, nyitott ország vagyunk, amit a cikk is megjegyez helyesen. A világgazdaságban pedig nagyjából akkor kezdődött a dekunjunktúra. Az Orbán-kormány ezt felismerve nagyon helyesen egy anticiklikus gazdaságpolitikát indított el, amit a Széchenyi, későb a Széchenyi Plusz tervvel kívántak volna megvalósítani. Arról nem ők tehetnek, hogy a program épphogy elindult, egy kormányváltás után máris leállították.
A világgazdasági ciklusok ellen ők sem mehettek, viszont a hazai vállalkozók felkarolásával, beruházástámogatással tenni akartak azért, hogy a hazai vállalkozók megerősödjenek, joban legyenek védve esetleges negatív külső hatásoktól. Most ez nincs meg.

Mégpedig épp olyan eszközökkel, amelyeknek alkalmazásával most nagy hangon vádolja Medgyessyéket.

Ez hülyeség. Az előbb fejtettem ki, hogy más eszközöket használtak

"A szocialisták elmúlt egyéves tevékenységének eredményeként a magyar gazdaság válságba került". Ami vaskos hazugság.

Egyáltalán nem hazugság. Igaz, hogy még növekedés van, tehát a szó szoros értelmében nem beszélhetünk válságról, legfeljebb néhány szektor, ágazat csődjéről. Azonban a jelenlegi növekedés szerkezete fenntarthatatlan, ami már a száznapos osztogatás egyértelmű következménye, a költségvetés olyan szinten túlfeszített, hogy a kormánynak gyakorlatilag semmi mozgástere nincs (ezt felismerve tolatták el a sávot az MNB-vel), se a költségvetésben, se a gazdaságban nincsenek tartalékok, a beruházások minuszban vannak, az EU-s és főként a német gazdaság talpraállására még várhatunk, a folyó fizetési mérleget az év elején még finanszírozták az állampapírpiacra érkező külföldi pénzek, de most már az sem (jelenleg semmi nem finanszírozza!)

A válság - ha egyáltalán helyénvaló ez a sarkos kifejezés - tudvalevően a Matolcsy-féle "magyar gazdasági modell" bevezetésétől származtatható. Ez ugyanis költségvetési és belső fogyasztás által vezérelt növekedési pályára próbált erőszakolni egy kicsi és nyitott, következésképp a világtól elszigetelhetetlen nemzetgazdaságot.

Itt csak a második mondat második része igaz, egyébként tömény hülyeség.
Egyrészt nem kellene függenünk kizárólag a világgazdasági ciklusoktól. Ha a jövedelmek elérnek egy magasabb szintet, a növekedés egyik motorja lehet a belső fogyasztás is.
Másrészt a Matolcsy-féle modell nem csupán a belső fogyasztásra épült, mint a mostani, hanem a beruházásokra is. Igaz, hogy ez utóbbi szintén a belső felhasználás része, azonban további munkahelyeket teremt, az infrastruktúra építésével további beruházásokat vonzhat, a vállalkozók támogatásával versenyképesebbé, erősebbekké, a külső hatásoktól ellenállóbbakká tehetők.
Harmadrészt milyen gazdaságpolitika az, amely elfogadja, hogy kis, nyitott nemzetgazdaság vagyunk, most éppen nemeztközi válság van, ergo tegyük fel a kezünket, és húzzuk ki, amig joban nem megy?

Amikor a Fidesz most a "gazdasági szereplők elbizonytalanításáról" és az "állami vagyon kiárusításáról" szónokol, jobbára a saját művét igyekszik a mai kormánynak tulajdonítani.

Tudod mi bizonytalanította el a gazdasági szereplőket? A forint eltolása. Tudod kinek a műve? Lászlóéké.

Holott amit a gazdaságban - ráadásul konjunktúra idején! - el lehetett rontani, azt még Orbánék elrontották, és kampányuk utolsó hónapjaiban szétosztották a szét nem oszthatót is.

Égbe szökött az áht-hiány, gyengül a forint
03.7.3 17:13

Az államháztartás hiánya június hónapban 192 milliárd forintra rúgott, ami legborúlátóbb elemzői várakozásokat is messze felülmúlja. Éves szinten elértük az előirányzat csaknem háromnegyedét.

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya június végéig 601,1 milliárd forintot ért el; ez az éves előirányzat 72,2 százalékát teszi ki. Az államháztartás bevételei június végéig az előirányzat 48,1 százalékára teljesültek. Az államháztartás jóváhagyott kiadásaiból 50,5 százalék került elköltésre.

A Pénzügyminisztérium június végére eredetileg 534 milliárd forintos deficitet becsült. Az egyenleg kedvezőtlenebb alakulásában két tényező játszott szerepet: egyfelől, hogy a jövedéki adó június végi fizetési határideje következtében a befizetésből mintegy 30 milliárd forintnyi áthúzódott júliusra, másfelől, hogy a tervezettnél magasabb összegre rúgtak a központi költségvetési szervek kiadásai. Ezek mintegy 60 százalékkal haladták meg az előző év hasonló időszakában mért szintet.

A Pénzügyminisztérium becslése szerint július hónapban az államháztartás egyenlege nullszaldó körül alakulhat. Júniusban az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 205,7 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 11,5 milliárd forintos többlettel zárt. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 1,8 milliárd forintos szufficitet mutat. Összességében az államháztartás júniusi egyenlege 192,4 milliárd forintos hiányt mutatott fel.

MNO-összeállítás
Észtország vezet a jövőre EU-taggá váló közép- és kelet-európai országok között a Deka-Banknak az Európai Unióhoz való közeledést jelző konvergencia-táblázatán. Míg Magyarország korábban Észtországgal, Szlovéniával és Csehországgal együtt alkotta az élbolyt, a legfrissebb értékelés szerint Magyarország elbúcsúzott az élcsoporttól - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

A Deka-Bank rendszeresen vizsgálja a közép- és kelet-európai reformállamok közeledését az Európai Unióhoz, az általa alkotott modell, jelzőszámegyüttes, a DCEI (Deka Convergence Economic Indicator) azt mutatja, hogy a vizsgált országok a reálgazdaság, az intézményi, a monetáris, valamint a fiskális politika terén az adott pillanatban mennyiben konvergálnak az Európai Unióval.

A sokáig stabil élcsoport - Észtország, Szlovénia, Csehország és Magyarország - felbomlott - írta ismertetésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Észtország elsősége elvitathatatlan, ő az első EU-tagjelölt, amely több mint 80 pontot kapott, s ezzel az eredménnyel az EU-tag Görögország szintjén mozog. Észtország megugrását a monetáris, valamint a reálgazdaságban felmutatott teljesítményének köszönheti. A DCEI kimondottan rossz fejleményeket dokumentál Magyarország szempontjából. Miközben Észtország felfelé tört, Magyarország az elmúlt fél évben elbúcsúzott az élcsoporttól. A törés a fiskális helyzet rosszabbodására vezethető vissza, a jelek már az év elején mutatkoztak. A DCEI-értékelésben Magyarország már csak kevéssel van Lettország és Lengyelország előtt - írta a német lap.

MNO
A JP Morgan felmérése szerint a nemzetközi befektetési alapkezelők az elmúlt hetekben jelentősen leértékelték a magyar kötvények súlyát befektetési döntéseik meghozatalakor. A folyamat a hazai pénzpiaccal szembeni bizalom tartós visszaesésére utal. A jegybank feladata elemzők szerint a hitelesség helyreállítása.

A nemzetközi alapkezelők sorra vesznek vissza az általuk kezelt portfóliók esetében a magyar állampapíroknak a többi ország adósságleveleihez mért súlyából – derül ki a JP Morgan hétfőn közzétett havi felméréséből. Az amerikai befektetési bank által megkérdezett 187 alapkezelő több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az általa kezelt eszközök között a magyar kötvények súlya nem éri el a piaci benchmark szerepét betöltő eszközkosárnak megfelelő értéket.

Az okok között az elemzők hazánk eurózóna-csatlakozásának lehetséges elhúzódását, illetve az azzal együtt járó gazdaságpolitikai kihívások nagyságát említik, melyek a hazai befektetési eszközök árfolyamára az elmúlt két hétben jelentős nyomást gyakoroltak.
A JP Morgan összefoglalója szerint a befektetési alapok Románia és Ukrajna kötvénypiacát részesítik előnyben, az alapkezelők többségénél ezek túlsúlyban vannak a benchmarkértékekhez képest. A külföldi befektetők idegenkedésének az elmúlt hetekben számos jele volt. A kezükben lévő hazai kötvénymennyiség – ami a 2800 milliárd forint feletti teljes állomány közel 70 százalékát teszi ki – a közelmúltban 100 milliárd forintot meghaladóan csökkent, az így felszabaduló pénz jelentős részét pedig ki is vonták az országból. Mindez nagyban hozzájárul a forint gyengüléséhez is.

Több hónapos mellébeszélés és pökhendi sumákolás után kiderült az igazság. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) előzetes tájékoztatásából ugyanis egyértelműen kiderült, hogy Európa második legsúlyosabb kategóriájú nukleáris üzemzavara kapcsán a szocialista kormány által kinevezett paksi vezetők súlyos hibákat vétettek - fogalmaz közleményében csütörtökön Koltai Tamás fideszes országgyűlési képviselő, a Szövetség Tolna megyei elnöke.

KÖZLEMÉNY

Több hónapos mellébeszélés és pökhendi sumákolás után kiderült az igazság. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) előzetes tájékoztatásából ugyanis egyértelműen kiderült, hogy Európa második legsúlyosabb kategóriájú nukleáris üzemzavara kapcsán a szocialista kormány által kinevezett paksi vezetők súlyos hibákat vétettek.
Felháborító, hogy miközben a mai napig nem hagyta az igazság feltérképezését és pökhendiségében a mai napig nem válaszolt tucatnyi parlamenti képviselő nyílt levelére, a szocialista kormányzati arrogancia még mindig a felelősök mentegetésével foglalkozik.
Ezért felszólítjuk a kormányt, hogy azonnal hagyjon fel a menthetetlen mentegetésével, a sumákolással és a hazudozással, továbbá haladéktalanul tegyen meg mindent az emberek biztonságát garantáló feltételek megteremtéséért. Amíg még nem késő

2003. június 26.

Koltai Tamás

országgyűlési képviselő
Fidesz Magyar Polgári Szövetség
Tolna megyei elnök