Téma: A söpredék. 1919 március 21.
|
kaleb |
2005. június 12. 22:07 | Sorszám: 545 |
Én azt hittem, kitették a netre. Ez volt a terv egy szakaszban.
|
|
kaleb |
2005. június 12. 20:15 | Sorszám: 543 |
Ha érdekel, deritsd ki, és mond el. Neten át gondolom nem nehéz kideríteni. Nemzetközi szervezet volt, angol nevét nem tudom. A google 236 találatot ad ki rá. Röviditése: MOPR. Ha megtudsz róla valamit, mond el.
|
|
kaleb |
2005. június 12. 11:42 | Sorszám: 541 |
Szép vers... "Létezik még a "vörössegély"?(" Nem hiszem. De kiváncsi lennék, mikor szüntették meg. Egyébként a teljes Komintern archivum fenn vann a neten állítólag, csak sajnos németül. Mert a Moszkvában székelő Komintern hivatalos nyelve a német volt...
|
|
kaleb |
2005. június 08. 22:03 | Sorszám: 536 |
"És ez a pénz honnan származott? " Mintha említettem volna, hogy nem tudom. (Feltételezéseket én is hallottam, de tényeket nem.) Ha tudod, oszd meg velem a választ.
|
|
kaleb |
2005. június 01. 20:05 | Sorszám: 522 |
"Nem emlékszem, hogy a vörösök anyagi hátteréről írtál e ? Mán csak, hogy miből éltek. " Ez engem is érdekelne. Ha megosztod velem, megköszönöm. (17 után egyszerübb a helyzet, Komintern pénzből éltek. De 17 előtt? Én nem tudom, pedig kiváncsi lennék rá.)
|
|
kaleb |
2005. június 01. 20:02 | Sorszám: 521 |
"csak azt hittem a kommunista kiáltvány nyerfogalmazványát olvasgatod " Miután a Kommunista Kiáltvány 1848-ban jelent meg, elég furcsa lenne, ha előkerülne egy 1868-as nyersfogalmazványa. Egyébként egy református atyafi írását olvastam az 1868-as oktatási törvényről. Izgalmas volt.
|
|
kaleb |
2005. május 22. 17:28 | Sorszám: 512 |
Ez meg mi? Miféle kiáltványról beszélsz?
|
|
kaleb |
2005. május 21. 23:15 | Sorszám: 510 |
kellemes 1868-as röpiratokat
|
|
kaleb |
2005. május 21. 23:14 | Sorszám: 509 |
"Kaleb eltünt !" Persze, mert unom a topikot. Inkább kelleme 1868-as rüpiratokat olvasgatok - he nem haragszol érte. "Pedig én várok egy válaszra !" Bocs, már nem emlékszem, mit kérdeztél. Ha megmondod a hozzászólásod számát, megnézem.
|
|
kaleb |
2005. május 21. 23:12 | Sorszám: 508 |
Kösz.
|
|
kaleb |
2005. május 08. 21:19 | Sorszám: 478 |
Tök jó. Te ismered Aklihegyet? Csak nem onnan származol, vagy ott élsz? Mesélj róla.
|
|
kaleb |
2005. május 08. 20:33 | Sorszám: 476 |
Én 1955-ben születtem. És Te? "szeretsz tudományoskodni" Olvasni szeretek. Teljesen véletlen, hogy amit olvastam, annak az egyik fejezete épp Magyarországról szólt, érintette témánkat, így tudtam idézni. Az előző fejezetek Csehországról, Szlovákiáról, Ausztriáról szóltak, azok is érdekesek voltak, de szóba se hoztam, mert nem tartozik ide. De ha épp a vörösterror a téma, érdekes látni, hogy ez mekkora volt számarányát tekintve a fehérterrorhoz és a nyilasterrorhoz képest. Ez persze senkit nem ment. Aki egyetlen egy embert is jogos ok nélkül megöl, az gyilkos. Akkor is, ha van más, aki meg 10-szr vagy százszor annyit öl meg. Ezért én nem akarom elvenni senki kedvét, hogy boncolgassa a 19-es vörösterrort, csak épp jó ha tudja az arányokat. Ezért indokolt némi visszafogottság, mert ha minden indulatot kiöntünk a vörösterrorra, akkor mit mondunk majd a 10-szer vagy 100-szor nagyobb méretü, és adott esetben még kevésbé szelektiv, ha lehet még értelmetlenebb egyéb terrorhullámokra? "ahogy felhasználod, tendenciózusan" Mi ebben a tendencia? Ezek számok. Ha mutatnak valamit, arról nem én tehetek. "én a magyar forrásokat mégis fontosabbnak tartom." Ők is magyar forrásokból dolgoznak. Nekem történetesen ez volt most a kezem ögyében, de az 5-6000-es számra a fehérterror kapcsán magyar forrásból is emlékszem. Azt ne várd most tőlem, hogy minden számnak utánajárok, itthonról, ez kb. 4-5 könyv forrásait jelentené. De fogadd el, hogy ezek elég komoly könyvek, egyetemi kiadóktól, hivatásos történészektől, és megnézték, mit használtak fel. De ha van jobb forrásod a számokra, vagy másnak van, kiváncsian várom. Gosztonyinak van egy könyve a magyar golgotákról, abban talán vannak jobb számok. Nekem nincs kedvem s időm, most elolvasni, ha valaki ismeri, idézze be. "Ezeket Te elutasítod." Ne viccelj. Mit utasítok én el? A magyar történelmi szakmunkákat? Honnan veszed? Miből gondolod, hogy én nyelv alapján szelektálok? A te forrásodat is komolyan venném, csak tudnám, miről van szó. Helyből semmilyen forrást nem szoktam elutasítani. Előbb utóbb rájövök, miből idézel, épp csak egyszerúsítenéd a dolgom, ha megmondanád. Tippjeim nyilván vannak, de össze kéne vetni a szövegeket. Van olyan könyv, ami megvan nekem, van amiért azonban könyvtárba kéne mennem, ami idő. De jó játék, szóval ha nincs kedved elmondani, az se baj. Csak addig ne számits rá, hogy hozzászólok, mert nálam ez első három kérdés: ki írta, milyen szempontból írta, és ennek alapján mennyire lehet hiteles. -------------------------------- AKLIHEGY - ez ki? -------------------------------- Macartney (ha jól írom nevét). Te mondhatod, hogy nem hiteles, de te nem olvastad. Én igen. Ráadásul a kortársak és a korszak kutatói, mint emltettem, a kommunistákat és nyilasokat is beleértve sokra tartják. Gondolom azért, mert a tényeinek pontosságát, gazdagságát és elfogulatlanságát senki nem vonja kétségbe. Én nem tudtam rájönni, milyen irányultságu a szerző. Talán az ajánlás jelenthet valamit, annak az embernek ajánlotta a könyvét, aki megakadályozta a Horthy kiugrás sikerét, és akit nem egy olvtárs hazaárulónak tart ezért. De ez magánügy. A lényeg, hogy a könyve nem torz ettől. ----------------------------------------
|
|
kaleb |
2005. május 08. 18:11 | Sorszám: 474 |
"ha) van egy Kemál Atatürk-szerű hadvezéri tehetségekkel is megáldott vezetője az országnak" Ezen én is gondolkoztam már. De nem biztos, hogy a vezér hiányzott. Végül is hadvezérek mégcsak akadta, Kemál sem biztos hogy nagyobb katonai elme mint Stromfeld vagy még 20 másik. Meg kéne egyszer nézni, milyen is volt Törökország geopolitikai, katonapolitikai helyzete a háború végén. Lehet, hogy ebben van a különbség. Lehet, hogy máshol van, más erejü hadsereggel végezte a háborút, más nemzetközi érdekek füzödtek az ilyen vagy olyan határaihoz, mint nálunk, sőt lehet, hogy egyszerüen nem volt annyira kivérezve. Meg még lehet sok más tényező. Ha nem a tehetségben lenne a különbség, nem lenne muszáj pálcát se törni a mi hadvezéreink/politikusaink felett. --------------------- Lehár, Horthy nem volt elég tehetséges, lehet. De Prónayéknak sikerült Sopront visszaszerezni. Hogy nekik is csak ennyit, az azért jelent valamit. És az is, hogy 1938 után is csak a töredéket sikerült visszaszerezni. Ez mutatja, hogy etnikai alapon azért volt valami igazság is Trianonban. (Bár szerintem kb. a 40-s állapot lett volna az elfogadható, de ehhez egy-két dolgot másképp kellett volna tenni. De lehet, hogy még így se ment volna.) Mindenesetre okosabb most azon gondolkodni, mit lehet ma tenni. ---------------------------------------- "A Román Királyság is szépen kapott igéreteket, jóllehet a franciák - ellentétben a mi közfelfogásunkkal - nagyon elnézték őket. " Ezt kifejtenéd?
|
|
kaleb |
2005. május 08. 18:02 | Sorszám: 473 |
"Kaleb, Te most is a múltszázadi nemzetpusztítást akarod igazolni!" Nem akarok én semmit sem igazolni. Csak megismerni szeretném, mert azt gondolom, hogy ez egy hasznos tevékenység, és a megismerési folyamat során kialakult készségek még jól jöhetnek. Én nem hiszem, hogy a történelem bárkinek tanítómestere, abban az értelemben, hogy bármi tanulsággal jár. De azt hiszem, hogy a történelemmel való foglalkozás jó készségfejlesztő.
|
|
kaleb |
2005. május 08. 17:57 | Sorszám: 472 |
Kedves Bihari, Hány éves vagy, elárulnád? Csak azért kérdem, hogy tudjam, mit éltél meg személyesen. --------------------------------------- "Történészeket, tudósokat sorolsz" Bűn ez? Senkinek nincs tiltva, hogy tudományos módszereket alkalmazzon. Nézzen körül a levéltárban, a könyvtárakban, gyüjtsön tényeket, rendszerezze, elemezze, végezzen összehasonlításokat, gondolkodjon rajtuk. Vegye végig az ismert tényállításokat, vegye őket nagyító alá, döntse el, melyik hiteles, melyik nem. Ne szelektáljon előre. Én is tudom, hogy nem minden könyv követi ezt az utat, de azért jónéhány igen. Ezekben is lehet téveddés, amit a következő könyv majd kiigazít, de legalább van esélyük az igazságra. Egyébként pl. Macartney, aki a kedvencem, azért speciális, mert Ránki Györgytől Fiala Ferencig mindenki elfogadja. De ha elolvasod, magad is látod, hogy milyen egy lelkiismeretes szerző. Én nem kérek többet, csak hogy fogadd el a játékszabályokat. Ténnyel szembe állits tényt, érvelj, de mond meg, mire alapozod. Mi a forrásod, miért gondolod úgy, ahogy. Nem kell egyetértenünk, de így hasznos lehet a vita. "a tudományosság álarcát öltöd, angol szavakat vetsz be." Ez tetszik. Mintha 1952-ben lennénk. Méghogy én vagyok kommunista? Az angol szavakat mindenhol lefordítottam, ahol jelentősége volt. Ha valahol mégsem, szólj és megteszem. ----------------------------------------- Három állítást teszel, mindhárommal vitatkoznék, ha nem is egyenlő mértékben. 1. "Károlyi-Kunbéla-Szamuelly likvidálta hazánkat a legkritikusabb időben" Nem így van. Az antant likvidálta, szomszédaink segítségével. Bár nem használnám a likvidálás szót. Egyharmada megmaradt határaink között, ezt is meg kell becsülni. A kétharmada is megvan, ha idegen uralom alatt is. Szerencsére nem történt meg a "likvidálás". Tudnék példát mondani likvidálásra, amikor egy területen egy népcsoportnak jószerént hirmondója sem maradt. De Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján a magyarság vonatkozásában szerencsére nem ez a helyzet. Bár igazad van, Magyarország az 1918 előtti formában megszünt létezni. Ami elég nagy baj, de lehet rajta azért - ha részben is - segíteni. 2. " A kommunista kollaboránsok teljesen kiszolgáltatták az országot a pánszláv megszállóknak 1945 után" Bocs, de nem kellett kiszolgáltatni. Elfoglalták, és kinevezték akit akartak. 45 és 48 után van igazság ebben a "kiszolgálásban". De 62 után ez azért fokozatosan megváltozott, mint te is tudod. 3. "1956 után a kádárista hóhérok újra tort ültek a magyarság felett orosz-kisantant ügynökként szolgálva" Ezzel van a legkevesebb vitám. Legfeljebb annyi, hogy nem mondanám ennyire egyértelmüen, hogy az egyik oldalon állt a magyarság, a másikon az oroszok. Magyarok álltak azért ott is, és vannak ott is árnyalatok. Voltak Biszkuk, voltak Kádár Jánosok, és voltak Pozsgaik, Nyersek is. (Ez legalább három szín.)
|
|
kaleb |
2005. május 07. 21:56 | Sorszám: 464 |
források
|
|
kaleb |
2005. május 07. 21:55 | Sorszám: 463 |
"a tisztelt vörösöknek köszönhetően elvesztettük az ország kétharmadát " Ez tévedés. Éppen ellenkezőleg, a "tisztelt vörösök" elkeseredett és hősies kisérletet tettek a területi veszteség megakadályozására. Visszafoglalták pl. a Felvidék 2/3-át. Miközben Horthyék ott hűsöltek a franciák védelma alatt Szegeden. (És a rossznyelvek szerint szállították az infokat a franciáknak és rajtuk át a románoknak.) Budapestet románok foglalták el, Horthy tőlük kapta meg. Hogy a vörösök nem tehettek többet, nem az ő bűnük. Ők voltak az egyetlenek, akik legalább megpróbálták megakadályozni az országcsonkítást. (Ez nem utólagos "rizsa", ez a Horthy korszak hivatalos hadtürténeteiben, már amiket én láttam, pontosan így szerepel. A történészek is így tudják, pl. az idézett Sorensen Koppenhágában pontosan tudja. Ezért is visszás, ha Magyarországon van, aki nem értesült minderről. Persze a különbség az, hogy Sorensen komoly történelmi szakmunkákból dolgozik, itthon pedig sokan a szóbeszéd és néhány újságíró után mennek, akik nem a legmegbízhatóbb forrás. )
|
|
kaleb |
2005. május 07. 21:46 | Sorszám: 462 |
... és persze Budapesten. (Ami akkor még csak 14 kerületből állott.)
|
|
kaleb |
2005. május 07. 21:45 | Sorszám: 461 |
csak ebben a 7 városban
|
|
kaleb |
2005. május 07. 21:44 | Sorszám: 460 |
Amit a terminológiáról írsz, egyetértek. Igyekszem elkerülni magam is az elkoptatott, homályos értelmüvé vált kifejezéseket. A fehérterror szót szerintem nem használjuk eltérő értelemben, én is a 19-21 között, döntően (tiszti) különítményes, illetve a nemzeti hadsereg, és az állami elnyomó hatalom megtorlásait értem rajta, aminek a bethleni konszolidáció vetett véget. Ami a zsidókat illeti, helyzetüket jól írod le. De egy fontos dologról nem írsz, hogy a városi iparosság, munkásság körében is elég jól reprezentálva voltak, ezért nem csoda, hogy a szociáldemokrata pártban és szakszervezetekben is kiemelkedő szerepet játszottak. Persze emellett voltak zsidó gyárosok, bankárok, bérlők, tiszttartók, kereskedők, értelmiségiek is bőven, jól mondod: "a zsidóság szélesen oszlott meg a társadalomban." Amit a 20-as Nemzetgyülésről írsz, az is pontos. Mi az oka? Az, hogy soha azelőtt olyan széles választójog nem volt, mint ekkor. Amikor 5% szavazhatott, ezek a rétegek nem kerültek be. 1920-ban azonban bekerültek. Egy baj volt: a szociáldemokraták ezt a választást bojkottálták - pontosabban bojkotálni voltak kénytelenek a fehérterror miatt. Ezért őket nem találjuk a parlamentben. 1922-re megváltozott a választási rendszer, Csak Bdapesten és 7 nagyvárosban maradt titkos a szavazás, a szocdemek csak itt indultak. Borsányi György szerint(Ld. alább idézett könyv) 1935-ig soha nem esett e helyeken szavazati arányuk 25% alá, és 122-ben 35-60% között szóródott. (Ezt mondjuk kis kétkedéssel fogadom, de ha lesz időm, megnézem a választási eredményekről kiadott albumban.) Ami biztos: 1922-ben 24-25 szociáldemokrata képviselő került be a parlamentbe, miközben csak ebben a városban tudtak elindulni, az ország nagy részén nem.
|
|
kaleb |
2005. május 07. 21:27 | Sorszám: 458 |
"Összemosod a kommunista gyilkosokat a becsületes emberekkel. Prónayék akciója jogos válasz volt a bolsi söpredék tobzódására." Ezt írod. Megtehetném, hogy megfordítom a mondatot, és máshová teszem a "söpredék", máshová a "jogos válasz" jelzőt, de nem teszem, pedig ez sem lenne nagyobb tévedés, mint a tiéd. De nem az a célom, hogy kisebb tévedéseket írjak, hanem hogy segítsem a korszak megismerését. Ezért megosztanám veled - és a többiekkel - egy hétvégi olvasmányomat. A szerző: Lene Bogh Sorensen, a koppenhágai egyetem tanára. A cikk: "Did Hungary Become Fascist?" egy 2002-es tanulmánykötetben jelent meg az Aarhus University Pressnél. (Fascism, Liberalism and Social Democracy in Central Europe: Past and Present.) A cikk jónéhány a korszakkal foglalkozó történelmi monográfia alapján rekonstruálja az 1918-1945 időszak hazai folyamatait. Többek között Macartney, Andrew Janos, Jörg Hoensch vagy épp Tőkés Rudolf könyvei alapján - de forrásait 2 oldalon át sorolja. Foglalkozik a vörösterrorral, a fehérterrorral és a nyilasterrorral is. Azt mondja, hogy míg a vörösterror áldozatainak száma 370 és 587 közé tehető (itt Janosra hivatkozik, 263. oldal), addig a fehérterrornak 5-6000 áldozata volt (265. oldal), a nyilasuralomnak pedig kb. 100.000 áldozata volt. Ebből 85.000 volt zsidó és többtízezer (több mint tízezer? -"tens of thousands") "politikai ellenfél". (280. oldal.) Janos szerint a Tanácsköztársaság és a Szálasi rendszer egyformán rossz volt. Sorensen ezt abszurdnak (incredible) mondja. Szerinte a Szálasi rendszer "rettenetes, rendkivül kegyetlen terrorrezsim" volt, és a két rendszer egy lapon sem említhető. ("The two regimes can simply not be compared" - 289. oldal.)
|
|
kaleb |
2005. május 06. 22:09 | Sorszám: 452 |
"Csak azt kell eldönteni, hogy melyik volt a véresebb kezű, a nagyobb rabló" Tényleg ennnyi lenne? Két harcos közt az a különbség, hogy melyik öl meg többet, hogy miért teszi, az már nem is számít? Nem így gondolom. "a nagyobb magyarirtó" Szokatlan szóhasználat. Horthyt is, Prónayt is a magyarírtók közé számítod? Igazság szerint se Szamuelly, se Prónay nem ölt meg senkit azért, mert az illető magyar volt. Ugyanakkor mindketten és társaik mind, magyarokat öltek. Akkor most mi van? Kifejezi-e ezt az, hogy "magyarírtók"? Nem kéne pontosabban fogalmazni?
|
|
kaleb |
2005. május 06. 22:04 | Sorszám: 451 |
"Milyen szándékok ??? " Tudod, emberekről van szó. Valami motiválja őket. Től gyakran esett meg a XX. században, hogy egyesek ilyen eszközöket alkalmaztak, ahhoz, hogy ezen könnydén túltegyük magunkat. Vannak pacifisták, akik szerint az ilyesmi bűn, és ezzel vége az elemzésnek. Rendben. De az érdekes, hogy a legtöbbször nem erről van szó. A maga részéről messzemenően terrorpárti szélsőjobb radikalizmus hívei azok, akik felemlegetik a vörösterrort, hogy a maguk aljasságai számárai igazolást keressenek. Gyakran ki is lóg a lóláb. Nem az a bajuk, hogy egyesek akasztanak, hanem, hogy holmi Szamuellyk akasztanak, pedig hogy jönnek ehhez, amikor ez a jog csak báró Prónayaknak dukál. Nézd meg a szövegeiket, és észre fogod venni ezt a szemléletet. Amit bihari olvtárs itt tesz, az pontosan az a módszer, amit a nyilasok alkalmaztak propagandacélból 1934-ben és 39-ben, a 15. és 20. évforduló körül. Ln nagy híve vagyok a források tanulmányozásának, de különbséget teszek a források kutatása és a nyilas - vagy neonyilas -propaganda között. Mit gondolsz, mi az oka, hogy minden történész első dolga a forrás megjelölése, de bihari ovtársat sehogy sem lehet erre rávenni?
|
|
kaleb |
2005. május 06. 21:54 | Sorszám: 450 |
Az, hogy a fehérterrorban milyen motívumok játszottak szerepet, az megállapítható pl. a résztvevők emlékirataiból. Elég őszinték voltak. Meg kéne Prónay emlékiratát nézni, meg még mindent, ami van. Az alaphelyzetet szerintem nem szabad elfelejteni. A Puszták népében leírt társadalmat, a bejáratott csendőrterrort, ami már jóval korábban működött. Ld. Szegénylegények film, vagy Bánffy féle terror. Az alávetettség. A Tanácsköztársaság ezt kérdőjelezte meg, ezért kellet végigakasztani és végigpofozni a fél országot, hogy megtanulja a nép - a cseléd, a zsellér, a munkás, a zsidó - hogy "hol a helye". Ennek még az én gyerekkoromban is volt nyoma, pedig 1955-ben születtem. A fehér és a vörösterror, meg a csendőrterror, meg a Ráday Gedeon féle és a Bánffy Dezső féle terror fontos része a magyar történelemnek. Jancsó több filmje beszél róla, de ma nagyon keveset emlegetjük. Pedig enélkül pl. a szocialista párt mai támogatottsága sem érthető meg. (Amit meg sem érdemelnek, de ez más kérdés. Az emberek vérében van, sok okból.) Én azt szeretném, ha őszontén és konkrétan lehetne ezekről a dolgokról beszélni, függetlenül attól, hogy ma melyik pártnak mi tetszik és mi nem, miből vél profitálni és miből nem.
|
|
kaleb |
2005. május 06. 20:12 | Sorszám: 447 |
"ha a vörös terror alapvető tényeit semmisnek tekintjük, nem kapunk valós eredményt" Egyetértek. ---------------- De: Gondold meg, a fehér terror kik ellen irányult. Nem a vörösterror elkövetői ellen, hanem a direktóriumi tagok ellen, meg a munkáások, agrárproletárok ellen. Célja a rendteremtés volt, az úri rend helyreállítása volt - ki is mondták, hogy erről van szó - nem a vörösterror megtorlása. Utóbbira is volt példa, de ez a fehérterrornak csak kis része. Mintahogy a fehérterror is több volt a kivégzéseknél, bár az volt a csúcs. De nagyon sok embert megvertek, megkínoztak, börtönbe vetettek, internáltak ezen felül is.
|
|
kaleb |
2005. május 06. 16:51 | Sorszám: 444 |
"mint a fehérterrort megvitatni az azt megelőző vörösterror nélkül." Amit írsz, azzal nagyrészt egyetértek. Kivéve ezt. Számomra nyitott kérdés, hogy a fehérterror a vörösterrorra adott válasz volt-e, vagy nem.
|
|
kaleb |
2005. május 06. 16:48 | Sorszám: 443 |
"valahogy ennél a témánál (fehér és vörös terror) egyszerűen nem lehet hatni rá. " Nem látok tisztán. Sokkal többet kellene tudnom a dologról, a mindkét oldali szándékokról, ideológiákról, tettekről, benne a terrorról. Többet tudni lehet, tanulás kell hozzá. Ami ebben segít, szívesen veszem. Szélsőjobb propagandára azonban nincs szükségem. Ismerem milyen, eleget láttam, hallottam. Majd ha érdekel, foglalkozom vele. De a vörös terrorról nem ebből szeretnék tájékozódni, ez max. az egyik forrás lehet. A fehérterror elfogult apológiára sem vagyok kiváncsi. Megértem, ha Prónay Pál unokaöccse így látja, el is fogadom, de azért ennél egy kicsit szélesebb perspektívájú képre vágyom, több szempontú megközelítésre.
|
|
kaleb |
2005. május 06. 16:41 | Sorszám: 442 |
"Mikor tanulod meg, hogy vannak politikailag korrekt és inkorrekt Dunába lövések? " Ezt légyszíves gondold át, azzal együtt, hogy mire írtad válaszul. Engem nagyon bánt. Nem fogom elmagyarázni, hogy miért, szereném, ha magadtól rájönnél.
|
|
kaleb |
2005. május 05. 21:56 | Sorszám: 431 |
Mi ezzel a bajod? Mineden háboruban hasonló parancsokat adnak ki. Legutóbb Szombathelyen a múzeumban láttam hasonló szövegeket, 1848/49-ből.
|
|
kaleb |
2005. május 05. 21:53 | Sorszám: 430 |
tudnák - tudnék
|
|
kaleb |
2005. május 05. 21:52 | Sorszám: 429 |
"egy eseményt a múltban, mellyen szívesen résztvennél" Nem tudom, zavarba hozol. Nem tudnák ilyet mondani, nem így jár az agyam. Meg mindennek látom talán a másik oldalát is. A mai kor sem rosszabb egyébként a többinél, és pl. a netet nagyon nélkülözném, ha nem lenne. Ebben, hogy nincs hiányérzetem és nosztalgiám, biztos az is belejátszik, hogy vallási okokból rendszeresen átélek múltbéli történéseket, amivel azok maiakká válnak. Ez nyilván sajátos időszemléletet eredményez. Nem maradtam le semmiről, az idő egyszerre halad is, meg nem is. Nem tudom, világos-e ez, hogy miként működik, ha nem, majd megpróbálom világosabban is megfogalmazni.
|
|
kaleb |
2005. május 05. 21:45 | Sorszám: 428 |
1. Kösz, megnézem. Bár Jászit nem szeretem, de az életrajza érdekes lehet. 2. Svábozunk? Miért ne tennénk? Van ebben valami rossz? Szerintem valakit elintézni azzalm hogy sváb, nem fair, de ha nagyon magyarkodik, akkor észrevenni, hogy ez bizony érdekes, ezzel mi baj? Macartney szerint pl. a magyar fejlődésben nemcsak a zsidók, hanem a svábok és a szlovákok is sajátos szerepet játszottak, közelebbről az a részük, akik tisztviselői, egyházi szerepet vállaltak. Miért nem lehet erről beszélni? Vagy a nemesi mentalitásról és készségekről, vagy a gazda, cseléd, béres mentalitásról, vagy a munkás, iparos mentalitásról? Vagy a katolikus és református szemlélet eltérését vizsgálni? Szerintem lehet.
|
|
kaleb |
2005. május 04. 20:35 | Sorszám: 421 |
Nem tudom. De nem róla van szó, hanem a "nagy nacionalistákról". Azzal semmi ba, ha valaki sváb. De ha svábként ilyeneket ír, az elárulja a nagy titkot, hogy a nacionalizmus nem a nép lelkéből sarjadzott valami, ami alulról terjed felfelé, hanem pont ellenkezőleg, az állam "lelkéből" sarjadzott valami, ami felülről terjed lefelé. És ha bizonyos törtlnelmi okokból a szlovákok és svábok foglalják el a legjobb helyeket az állami adminisztrációban, az egyházakban és bizonyos kulturális területeken, akkor előáll az a szórakoztató helyzet, amit látunk. Egyébként a "30 millió magyar" kiötlője, kora nagy nacionalistája, Rákosi Jenő sem éppen Árpád véréből származott...
|
|
kaleb |
2005. május 04. 20:11 | Sorszám: 417 |
Most Runaway a neve. Ha bármelyik nicken rákeresel, megtalálod a hozzászólásai között a Pronayról szóló részt (Rövid o-val). De ha további kérdésed van, írhatsz is neki.
|
|
kaleb |
2005. május 04. 20:07 | Sorszám: 416 |
Egyik kedves olvtársunk nagybátyja volt. Ő írta, hogy a budai kitörés során, fegyverrel a kezében esett el. (Korábban Ritter néven írt, most nem jut eszembe a nickje, de mindennap itt jár.)
|
|
kaleb |
2005. május 04. 19:34 | Sorszám: 414 |
Herczeg Ferenc sváb volt, bánáti sváb. Ez a szöveg szép példája annak, amit azóta is ezerszer látunk. Persze, tudom, ezt mondják, nem számít. De amikor minden nagy magyar vezetékneve szlovák vagy német, akkor az már kezd feltünő lenni. Na, mindegy. Ennek is megvan a maga oka, ha valakit érdekel, egyszer elmondom. Más: Nem látom Friedrich nevét. Talán nem véletlenül. Más: Olvas még szerintetek bárki is Herczeg Ferencet?
|
|
kaleb |
2005. május 01. 10:56 | Sorszám: 404 |
Továbbá ott a szaglás, hitelesnek látszik-e. Ha olyan könyvből származna, ami elfogultalanul foglalkozik az egész korszakkal, mindkét oldallal, akkor komolyabban lehetne venni. Ha ad előzményt, kontextust, mérlegel, akkor is.
|
|
kaleb |
2005. május 01. 10:54 | Sorszám: 403 |
"Szerinted melyik eset nem hiteles? " Ez forráskritikát igényelne, esetről esetre. Nem mondtam egyikről sem, hogy nem hiteles, mert nem vizsgáltam őket meg. Bizonyos források helyből hitelesebbek, mint mások, ezért fontos a forrásmegjelölés. Egy ujságcikk ritkán hiteles, egy legfőbb ügyészi jelentés már általában az, legalábbis adataiban. Az értékelés, válogatás más kérdés. Ha valamit Fiala ír, az ritkán igaz, mert nem is ez volt vele a célja, hogy az igazságot írja, hanem hogy hatása legyen. De ellenőrzés után kiderülhet, hogy igaz. A levéltári forrásközlésekre már inkább lehet támaszkodni, persze a szokásos forráskritikával, elsősorban összevetve az ellentétes érdekü emberektől származó forrásokat. Ha valaki maga érdeke ellen ír, az is hiteles szokott lenni. (Bár óvatosság sosem árt.)
|
|
kaleb |
2005. május 01. 10:47 | Sorszám: 402 |
"meg vagy elégedve a forrással " Továbbra sem látom a forrásmegjelölést. Magyarán, hogy honnan származik az idézet, melyik weblapról, ki írta. Csak hogy értsd. Megígértem, hogy névtelen forrásokkal nem foglalkozom, és ehhez szeretném tartani magam. ---------------------- Ha esetleg lesz érkezésed beszámolni azon "magyar vér folyásáról és a fejek levágásáról", amelyek a Horthy-Prónay-Héjjas-Ostenburg csapatnak köszönhetők, szólj, és majd odanézek. Egyébként meg nincs kedvem az ezzel kapcsolatos emlékeket másolgatni, mert lehet, hogy nincsenek meg a neten, vagy lehet, hogy csak én nem tudok róluk, hogy hol vannak. Begéelni meg nem fogom, nem látom értelmét. Könyvtárban bárki megtalálja, és érettségizett embereknél nem kérdés, hogy hallaniuk kellett a fehérterrorról (is). Engem egyébként kielégített Váry Albert vörösterror ügyben, ha hiányérzetem lesz, jeleztem, merre olvasok utána. Mások is nyilván ezt teszik. Azt jeleztem, hogy a vörösterror egy részét indokoltnak tartom, hogy pontosan melyik részét, az további vizsgálatot igényelne, és nem is kutatási, hanem bírói feladat. De erre mai bíróságok nem fognak válalkozni. Ha túl leszek mostani témáimon, előveszem a fehérterrorról szóló könyveket, de ez arrébb van. Addig ne számíts rám. Remélem másoknak több ideje lesz, és hamarabb leállnak veled vitázni.
|
|
kaleb |
2005. április 30. 22:48 | Sorszám: 397 |
Németül azt hiszem igen. Én utalást találtam rá a Szögyén emlékiratokban. Utána kellene nézni. Valószínüleg nagyon érdekes. Tanácsok, hogy miként kell Magyarországgal bánni. Az 50-es évekből, Metternichtől. Egyébként is vicc, hogy Kissinger könyvet írt Metternichről, de itthon senkit sem érdekel.
|
|
kaleb |
2005. április 30. 18:54 | Sorszám: 394 |
"honnan veszed őket" Mármint a részeket. Tudod, én ha másolok, mindig adok forrást, és ezt másoktól is elvárom.
|
|
kaleb |
2005. április 30. 18:53 | Sorszám: 393 |
"Mit szólnátok, ha a holocaustot negligálnánk éppúgy, mint Ti a 1919-es, az 1945 utáni és az 56 utáni gyilkosságaitokkal teszitek?" Én speciel eléggé negligálom a Holokausztot, és sokakat bíztatok hasonlóra, némi eredménnyel Azok a zsidó barátaim, akikkel én rendszeresen érintkezem, ebben egyet szoktak velem érteni. "mint Ti a 1919-es, az 1945 utáni és az 56 utáni gyilkosságaitokkal teszitek" 1. 19-et pl. nem szoktam negligálni, és ha sokat piszkálsz, még egy Szamuelly életrajzot is kész vagyok elolvasni. Meg néhány visszaemlékezést, a legfontosabbakat. De ha megengeded, sorozatod nem tartozik közéjük. Még amit tanulhatnék belőle, azt is megakadályozod azzal, hogy nem mondod meg honnan veszed őket, és így nem adod meg az esélyt, hogy leüljek, és magam elolvassam őket, összevethessem más forrásokkal, és kialakíthassam a magam véleményét róluk. 2. Kedves, hogy ennyi gyilkosságot tulajdonítasz nekem. De miért állsz itt meg? 19 előttről nem tudnál néhányról beszámolni? Tudod két kutmérgezés köztt azért volt időm néhány dinasztikus háborőra is és tulajdonképpen a napoleni háborukra is. Meg ugye Maratnak is én sugtam, személyesen és kollektíven. Ha te vagy Napoleon, akkor persze elnézést.
|
|
kaleb |
2005. április 30. 18:44 | Sorszám: 392 |
"Szekfű is és Németh László is sokkal autonómabb és komolyabb ember volt annál, hogy mondjuk a nyilasok eszméinek népszerűsítésével lehetne őket megvádolni." Egyetértek. Azzal együtt, hogy nevezetteknek vannak olyan írásaik, pl. maga a Három nemzedék, vagy a Kisebbségben, ami egy hajszállal nem kedvesebb nekem, mint a nyilasok írásai. "Lehár könyve nincs meg magyarul..." Hiba. Nem lehetne ezen segíteni? Metternich Magyarországgal kapcsolatos írása az 50-es évekből sincs meg tudtommal magyarul. Ami nem jó. Elhiszem, hogy 1945-ig mindenki tudott németül, aki ilyet egyáltalán olvasott, de ma már ez nincs így. "Hitler és Sztálin is szövetkezett" Ez is cifra történet, és született is rá ideológia mindkét oldalon. Amit aztán nem lobogtattak, így feledésbe merült. Ettől függetlenül ez pragmatikus szövetség volt. De a nemzetiszocializmusnak volt egy európai kisugárzása (ahogy a kommunizmusnak is), és szerintem nem kapunk pontos képet, ha elvonatkoztatunk attól, hogy a különböző országok nemzetiszocialistái azonos - vagy legalábbis rokon - koreszmék követőinek tudták magukat. Lehet igazad abban, hogy nem redukálhatók erre, de azért ez benne volt az önképükben. Vagy ez sem biztos? Mndenesetre jó kutatási kérdés, amire a korabeli lapok, könyvek, források tanulmányozásával választ lehetne adni.
|
|
kaleb |
2005. április 27. 20:56 | Sorszám: 381 |
Nem emlékszem ilyenre. Nehéz elképzelni is, nem volt egy képzeletet megindító ember, egy lehetetlen korban csetlett botlott, tette, amit tehetett, nem meggyőző eredménnyel. Mit lehet rá mondani? Másrészról érdekes alak. De szerintem nem 1918 októbere után, hanem az előtt. Miért kérdezed? Te tudsz ilyen versről? Melyik politikusról írt komoly költő verset?
|
|
kaleb |
2005. április 27. 20:21 | Sorszám: 379 |
1. "Kicsit olyan, mintha nem akarnád érteni." Nézd, több érvet nem tudok. Elég sok statisztikát tanultam, ilyen szakon végeztem, sokszor volt erre szükségem, irritálnak a hibásan interpretált adatok. Azt talán érv lehet, hogy olvasd el. Pl. Köves-Párniczky Statisztika tankönyvének demográfiai fejezetét, az talán meggyőz. Vagy bármely demográfiai, vagy jobb statisztika könyvet. Ha nem győz meg, kimerültek eszközeim. 2. "A demokratikus Csehszlovákiában is előfordult, hogy egy városka teljes német lakosságát, ha jól emlékszem, 1 vagy 2 fő kivételével kiirtották." Tudsz városnevet mondani? 3. "Köszönöm, mert gondolom ez valahol udvaariassági gesztus volt felém" Lehetett volna az is, de nem annak szántam.Ez egy bonyolult kérdés, nehéz egy mondatba összefoglalni. Van egy olyan oldala is, ami az emberi természeten alapszik, hogy egyszerre egyén és egy tipus példánya. (Ezt ha jól emlékszem, M. Mendelsohn fejtette ki.) De hétköznapi példát véve, vegyünk egy halálesetet. Ha valaki odamegy egy halotti menethez, és at mondja, nem naqy ügy, természetetes dolog, maradt épp elég ember, akkor az egy bugris, vagy még rosszabb. De ha egy orvos úgy tekinti, mint egy őjabb példáját az adott betegség következtében bekövetkezett haláleseteknek, és az ilyen esetekből következtetéseket von le, esetleg összehasonlítja egy másik halálesettel, akkor az teljesen rendben van. A zsidó holokausztnak voltak sajátosságai, mint ahogy az örmény holokausztnak is voltak. De azért mindkettő holokauszt volt. Ha ahhoz van kedved, hogy egyedi jelenségként vizsgáld, rendben van. Ha ahhoz, hogy összehasonlits, az is rendben van. Ha ahhoz, hogy egyikkel bagatelizáld a másikat, az nincs rendben. Mint ahogy az sincs, hogy az egyiket abszolutizálod, és azt mondod, hogy ehhez még hasonló sem történhetett -valamilyen elvi okból - senki mással, mert ez metafizikailag egyedi. Ebben az utóbbi értelemben tagadom a Holokauszt egyediségét, egyuttal persze tagadom relativizálását is.
|
|
kaleb |
2005. április 27. 20:08 | Sorszám: 378 |
1. "Ha valaki nem tartotta be a kommün gazdasági rendelkezéseit, mehetett az akasztófára - ezt még az egyik tanárom mesélte." Nocsak, ebben miért nem kételkedsz? Váry Albert főügyész tételesen dokumentált minden egyes halálesetet, ami a legtávolabbi módon összefüggött a Tanácsköztársaság müködésével. Én végignéztem, 500 valahány eset. Nem állítom, hogy mindegyikre emlékszem, de ez azt hiszem, feltünt volna. 2. "Egyetértésével, de nem felhatalmazásával. Ha láttál ilyen hadparamncsot, akkor kérlek nyomozz utána, mivel még a kommunista történészek sem említették ennek létezését." Zavarba hozol. Szemem előtt van a parancs képe, még azt is tudom, hogy egy könyvben baloldalt volt. Siófokon adták ki a parancsot, és az is mutatja hitelét, hogy Tanácsköztársasági papírra írták. Ha valaki hamísíani akar, ilyen nem jut eszébe. De ha megölsz, sem tudok visszaemlékezni, melyik könyvben volt. Azt megteszem, hogy itthon körülnézek, és ha megvan, megírom. De ha könyvtári volt a könyv, azért nem fogok újra kivenni minden könyvet, ami szóba jöhet. 3. "a részletek elsikkadnak az emlékezetben. " Láttad a filmet? Nem részlet, ha az ember barátaira rágyujtanak egy házat, ezt nem felejti el senki. De te dolgod, minek adsz hitelt.
|
|
kaleb |
2005. április 26. 22:59 | Sorszám: 371 |
Kösz, majd megnézem. Van egy amerikai könyvem erről, ha lesz időm és megtalálom, összevetem adataikat.
|
|
kaleb |
2005. április 26. 22:58 | Sorszám: 370 |
Barátomm, annál a 2-3-nál, amit olvastam, jeleztem is ezt. A többit tényleg nem olvasom, a jelzett okból. Bocs, ha ezzel bánatot okozok neked. Vigasztalódj azzal, hogy más talán olvassa. Kérdezd esetleg meg dalethet vagy szalonnát. Bár azt sejtem, ők is jobb összeállításokból tájékozódnak.
|
|
kaleb |
2005. április 26. 22:55 | Sorszám: 369 |
Nem értelek. Miért nem adod meg a forrást? Ki írja pl. ezt? Ki idézi? Egyébként én nem látok benne ujdonságot, és érdekesnek sem találom. Talán ha az egészet együtt olvasnám. Sértegetéseidet szimplán érthetetlennek tartom. Miért mondanék véleményt olyan szövegekről, amiket nem olvastam? Miért foglalkoznék, olyan szövegekkel, aminek a forrását sem tudom? Van más dolgom, jobbnál jobb könyvek várnak rám. Daleth és Szalonna miatt be-be nézek, mert velük jó vitatkozni, tanulságos, de ha csak ilyen szövegek lennének itt, be nem tenném a lábam. Kiadtak valaha egy Vörös könyv nevü napról napra való összeállítást a TK-ról, azt hiszem Lezsákék, meg ott van annak a nagyasszonynak, valamilyen Cecile-nek a naplói, ott van a Kozma napló, ott van számos jó feldolgozás a szocializmus időszakából, ha időm és kedvem lesz, majd ezeket olvasgatom. Miért olvasnám a bemásolásaidat? Egyáltalán nem tönnek olyannak, mint amelyek sokoldaluan bemutatnák a kort és a helyzetekt, és nem győzöm hangsúlyozni, még forrásuk sincs, vagy ha van, akkor olyan, amit te magad is szégyelsz elárulni.
|
|
kaleb |
2005. április 26. 22:45 | Sorszám: 363 |
Nézd, valami alapja van ezeknek. Az inkerik tragédiájáról nem hallottam. Ők finnek? A többiről igen. A számokhoz nem tudok hozzászólni, meg kéne néznem.
|
|
kaleb |
2005. április 26. 22:19 | Sorszám: 359 |
Kedves bihari, én nem olvasom bemásolásaidat. Majd olvasom, ha beírod a forrását. Vagy ha majd kiderítem, honnan van, jó játék. Nem szeretem, és nem szoktam elolvasni a névtelen leveleket sem. ------------------------ De ha már megszólítottál, ezzel az eggyel kivételt tettem. És meglepve vettem észre, hogy Szamuelly felhatalmazása mennyire hasonlít a különítményeseknek a Horthy-féle siófoki fővezérség általi 19 őszi felhatalmazására. ---------------------- Más: Nincs kedved beszélgetni ezekről? Nem bánom, ha másolsz, mégha rejtvényt is feladsz mellé. De jobban örülnék, ha nyiltan vitatkoznál.
|
|
kaleb |
2005. április 26. 22:05 | Sorszám: 357 |
1. "kultúrális és politikai szempontból képzetlen emberek naív, mitomán gondolatainak tűnt majdnem minden, amit tőlük olvastam" Részben egyetértek. Pl. Padányi nekem is olvashatatlan. De Málnási Ödön számottevő történész volt, Matolcsy Mátyás jeles közgazdász, Oláh György kiváló publicista. (Tőle származik a 3 millió koldus megfogalmazás.) Hubay Kálmán is tehetséges ember, Meskó Zoltán is. Sőt, a nem nyilas, de szélsőségesen antiszemita Bosnyák Zoltán vagy Kolozsvári Borcsa Mihály egészen jó könyveket írt (illetve állított össze) a zsidóságról, ha nem is baráti szellemben. Szálasi se logikátlan, bár elsőre annak látszik. De ha elolvasod a Gede könyvhez írt bevezető tanulmányt, világos lesz, miről van szó. Ezekkel az eszmékkel nem az a baj, hogy nem okos emberek képviselték őket, volt hogy okos emberek, volt hogy nem okos emberek. Ettől függetlenül ezek ordas eszmék. Egyébként akkor sem szeretem ezeket az eszméket, ha Németh László vagy Szekfű Gyula kolportálja őket, adott esetben egyáltalán nem szinvonaltalanul. 2. "A nyilasok rokonsága Gandhival már gondolom neked is szemet szúrt, hát nem biztos, hogy a többi rokonítás ennél jogosabb..." Ezek az "ősnyilasok", 1931-39 között. További elemzést igényelne ennek a gondolatnak a követése. De jól érzed, a Gandhi hivatkozás engem kiütütt, és Kemál Atatürknél is meglepődtem. De azt hiszem, se Meskónál se Szálasinál nem lehet elvitatni, hogy komolyan gondolták, amit mondtak. Akkor is, amikor kvázi elfogadható dolgokat mondtak, és akkor is, amikor rettenetes dolgokat mondtak. (Én pl. a mai divattal szemben egyáltalán nem gondolom, hogy Szálasi aszemitizmusa enyhébb dolog, mint az antiszemitizmus. Éppen ellenkezőleg, gyakorlatilag a Holokausztot helyezi kilátásba.) 3. "Lehár tábornok önéletrajza igen ironikusan emlékezik meg" Létezik ez magyarul? Elolvasnám, de csak németül találtam nyomát. 4. "De ez nemigen jelenti, hogy érdekeit is megegyeztek vagy hogy tényleges szövetségekbe is kezdtek volna." Ilyen szövetségek három alkalommal is köttettek. 1939-ben több párt beolvadt a NYKP-ba, 41-42-ben létrejött a MMP-Nemzetiszocialista Pártszövetség, és 44 október 15 után is újra együtt a csapat. Ez folytatódott az emigrációban, Milotayt, Marschalkót és Fialát nagyon nehéz megkülönböztetni ekkor már egymástól. Nemzetközileg mi a helyzet? Szerintem elég erős szövetségek voltak. De ez ma is tovább él. A Vér és Becsület ma már nyiltan nyilas, de azért előtte inkább SS emlékcsapatnak tünt. Ez egy tábor, több alirányzattal, és számtalan egyéni úttal. Aki hajlik a sematizmusra, javaslom tanulmányozza Rátz Kálmán útját. Aki 42-43-ban már újra az utópista szocialistákról ír könyvet. József Attila barátjaként kezdte és a kettő között volt nyilas is.
|
|
kaleb |
2005. április 26. 21:40 | Sorszám: 356 |
1. "nominálisan több áldozata volt a kommunizmusnak, mint a nácizmusnak " Ez értelmezhetetlen kategória. Ha egy 300 fős falut mind egy szálig kiírtanak, az egy rettenetes népírtás. Egyébként meg háboruban egy normális ütközet áldozatainak száma lehet, semmi különös. Nem szabad ezeket összemosni. 2. "Ha jól értem, azt mondod, hogy az áldozatok számát arányosítani kell a közösség eredeti méretéhez" Pontosan. 3. "amíg a teljes zsidóság kb. 30%-át irtották ki" Átlagosan talán. De pl. Lengyelországban egész városok összes zsidóját megölték, Magyarországon vidéki városokban, falvakban is 90% felett volt az arány, gyakran 95% felett, vagy 98% felett. Ha 5000 zsidóból 100 jött vissza, akkor 98%-os az arány. Mégha a 100 fő elég arra, hogy egyesek azt mondják, nem is történt semmi, meg 100 ember elég hirmondónak is, sőt magnak is, amiből egy közösség újjászülethet. Két nemzedék alatt akár 5 ezer fős közösség is támadhat ebből. 3. "Gondolj a Szovjetunió kis népeire, ahol szinte a lakosság 90%-át kiirtották, vagy a már idézett kambodzsaiakra, ahol a lakosság kb. 50%-át irották ki. " Nem tudom, melyik népnél volt 90%-os ez az arány. De ha ilyen arányokról beszélhetünk, akkor velük is pontosan az történt, mint a zsidókkal. Tudnod kell, én nem hiszek a holokauszt egyszeriségének és egyediségének tételében. Azt gondolom, hogy a zsidók holokausztját megelőzte az örmények holokausztja, ami semmivel sem kisebb tragédia, és el tudom képzelni, hogy más példák is vannak hasonló népirtásokra. Ha vannak, én nem tennék különbséget köztük és a náci zsidóirtás között.
|
|
kaleb |
2005. április 26. 21:28 | Sorszám: 355 |
1. "Kambodzsában elég volt, ha valaki szemüveget viselt, és már megszegte a normát. A nácik és a kommunisták esetében elég volt, ha valaki nem megfelelő környezetbe született. " Na, pont ez a lényeg. Mindkét szabály, közvetlenül vagy közvetve a társadalmi osztályba tartozást szankcionálták, ellentétben Szamuellyvel, aki az ellenforradalmi lázadást. Az államhatalom elleni lázadás szankcionálása nem valami különös dolog, a mai Btk is büntetni rendeli. 2. "Az "úrgyilkosság" definícióját pontosítani kellene. Pl. a koncepciós perek esetében kivégzett osztályidegenek esete, ahol a bíróságon elhangzott, hogy az illető földbirtokos, gazdag paraszt vagy katonatiszt volt, beszélhetünk-e úrgyilkosságról" Nem. Én legalábbis egyetlen dologra értem, a spontán, egyéni, vagy kiscsoportos, gyülöletből fakadó gyilkosságra. Ezt egyetlen esetben sem előzi meg jogi eljárás. Ha ilyenről van szó, az más eset. 2. "Horthy (bár egyetértett vele) de nem volt felettese a különítményeseknek"
Már hogyne lett volna. Prónay és Ostenburg különítményei részei voltak a "Nemzeti hadsereg"-nek, és általános felhatalmazást kaptak a különleges akcióikra. Nem emlékszem, melyik könyvben láttam a fényképét, de létezett egy erre vonatkozó hadparancs. Arra emlékszem, hogy tanácsköztársasági levélpapírra írták, mert az volt forgalomban. Horthy egyébként egy percig nem tagadja emléékiratában, hogy ezekre a drasztikus akciókra az ő felhatalmazásával került sor. A párizsi kommünre hivatkozik, hogy azután hánytizezer kivégzésre került sor, és a vasseprű szükségességét emlegeti. Meg azt a neggondolást, hogy az ember ne fékezze saját katonáit. Ez az érv azonban fordítva is működik, és ha Horthyra igen, akkor másra is alkalmazható. (Leninig bezárólag, aki mellett én nem tudnék érvelni, hacsak nem Horthyt idézve.) 3. "A visszaemlékezéseket én is fontos, de nem teljesen hiteles forrásnak tekintem" Egyetértünk, ezért lenne jó más forrás is. Bár ilyen kérdésekben, mint amiről Jávori beszél,nem téved az ember emlékezete. Jávori apja ekkor vesztette el hitét. Ez nem egy hétköznapi pillanat. 4. "félek, hogy már túl vagyunk a 24. órán" Igen is, nem is. A politikusok már halottak. Szerencsére sokan megírták emlékirataikat, és ott vannak az ÁVH kihallgatási jegyzőkönyvei is, amiket szintén ideje lenne feldolgozni és közzétenni mint történeti forrásokat. De aki 1942-ben 20 évesen katona volt, az ma 83 éves. Nem mindenki él közülük, de azért elég sokan. Mondjuk 10-ből 1-2-3. Tanunak elég.
|
|
kaleb |
2005. április 25. 22:40 | Sorszám: 350 |
"ráadásul sokkal több embert is gyilkolt meg" Mármint a kommunizmus. Ez szerintem nagy tévedés, mint lentebb próbáltam elmagyarázni. Amit a fekete könyv állít, az egyszerü statisztikai nonszensz. Ezt anélkül mondom, hogy a számait kétségbevonnám. Amit kétségbevonok, az az értelmezés. Mondok egy példát, hasszámokkal. Ha Szegeden születik egy évben 3.000 gyerek, Budapesten meg 30.000, mondható-e, hogy Budapesten tizszer akkora a termékenység? Ha Budapesten kerületenként egyenletesen születnek a gyerekek, akkor egy kerületre kevesebb, mint 1500 jut. Így ha kerületenként nézed, úgy tünik, hogy Budapesten születik kevesebb. Melyik kevesebb? Melyik több? Enek a megállapítására találták ki az intenzitási viszonyszámokat. Amiből ugye van nyers és tisztitott is. Nem is olyan buták ezek a statisztikusok és demográfusok.
|
|
kaleb |
2005. április 25. 22:33 | Sorszám: 349 |
De mindez kutatható és ellenőrizhető. Ezért kellene 19-et őjra elővenni, és a különböző folyamatokat szétválasztani benne.
|
|
kaleb |
2005. április 25. 22:31 | Sorszám: 348 |
őrgyilkosság - úrgyilkosság --------------- Egyébként ehhez nem kellett Kommün. Már 18-ban gyakori volt, hogy a hazatérő katonák lelőtték azokat, akiket gyűlöltek. Ez hozzá tartozott a korhoz, szervezetlen tettekről volt szó, és nem biztos, hogy ez 19-ben, akár a 133 nap alatt is nem történt meg. De azt gyanítom, nem gyakrabban, mint március 21 előtt, és nem a Szamuellyék féle terror keretében. Hasonló esetekről Sinkó is beszámol Kecskemétről.
|
|
kaleb |
2005. április 25. 22:27 | Sorszám: 347 |
"Egy háborúban sokan halnak meg, de kevés kivételtől eltekintve nincsenek eleve halálra ítéltek. A kommün alatt voltak. A háborúban a katonák kezében fegyver van, megtanítják nekik, hogy hogyan harcoljanak, van esélyük a túlélésre - a kommün áldozatainak ezt nem adták meg (ebben nem voltak egyedül, a soáh áldozatainak sem volt esélyük)." Ez egy jó megközelítés és jó teszt. De én azt mondom, Szamuelly ádozatai nem sorolhatók az eleve esélytelenek közé. Nézd végig Váry Albert listáját. Nincs a kezemben most, de óriási többségében az a történet, hogy van egy norma, valaki tevőlegesen megszegi, ezért elítélik, adott esetben kivégzik. Lehet a norma legitimitását vitatni, de a logika jogszerű. elkövető-elkövetés-büntetés. Azért nem végeztek ki senkit, mert burzsuj volt vagy földbirtokos. (Amennyire emlékszem a könyvből.) Nem zárom ki, hogy ahogy 45 után is volt ilyen őrgyilkosság, ilyen lehetett 19-ben is, talán a könyvben is lehet 1-1 eset, de ez nem a Forradalmi Törvényszék tevékenységéhez kötődik, és messze nem ez a jellemző. Szamuellyék az ellenforradalmi cselekedeteket büntették meg. 2. Szamuellyt nem fogták perbe, de Kun Béla leváltotta. Egyébként a fehérterroristákat sem fogták perbe, Horthy amnesztiát adott nekik. Ez már csak így volt szokás. A legnagyobb büntetés a félreállítás volt. Magyarázatát ld. Horthy emlékirataiban. 3. Én elhiszem, amit Jávori mond. Nem szoktam az ilyen személyes visszaemlékezésekben kételkedni, ilyet senki sem talál ki. Abban persze igazad van, hogy történeti módszerekkel sem lenne rossz feltárni és dokumentálni ezeket az eseteket. De félek, hogy ma már a 24. órában vagyunk, és sietnünk kell, mert a tanuk már nem sokáig élnek. Levéltári nyoma meg vagy van, vagy nincs.
|
|
kaleb |
2005. április 25. 22:14 | Sorszám: 346 |
A szélsőjobboldali tábor, szélsőjobboldali közvélemény ilyen értelmezése nem az én találmányom, a kor szélsőjobboldali lapjai, gondolkodói azonosították magkat így. Ezért tartozhat Milotai és Marshalkó is ide, habár egyikük sem volt nyilas. (Ahogy Imrédy és Rajniss sem volt az, bár utóbbi lazán hívta magát nemzetiszocialistának.)
|
|
kaleb |
2005. április 25. 22:11 | Sorszám: 345 |
1. A kommunista mozgalom 1919-1943 között szorosabban volt nemzetközi, mint ma a McDonalds. Az egyes kommunista pártok a Komintern frakciói voltak. Kommunisták Magyarországi Pártja, Kommunisták Németországi Pártja stb néven. A Komintern VB közvetlenül határozott az egyes pártok ügyeiben, amit késlekedés nélkül végre kellett hajtani. Az I. Internacionálé is hasonlóan működött, ezzel szemben a II. Internacionálé pártok szövetsége volt, ha jól tudom. Bár az internacionalizmust kifejezte a név akkor is, Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A II. Internacionálé hasonlított franchise-hoz, ahol a közös márkanév használata volt feltételhez kötve, volt közös image, közös propagande, közös akciók. Érdekes a párhuzam, szervezetelméleti szempontból meg lehetne nézni. 2. Amit a hungarizmus és a németek viszonyáról írsz, az igaz. Éppen ez a vita volt az egyik oka a 42-es szakadásnak, amikor létrejött a németeket jobban követő Pálffy-Baky Párt (Nemzetiszocialista Párt néven) és a már kisebbé vált Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom (Szálasiék). Ráadásul Horthy egyrészt szövetségese volt Németországnak, másrészt meg tényleg oda szöktek pl. az általad említettek, és mindig ott volt a talonban a másik és a harmadik megoldás, a Margaréta terv I. és a Margaréta terv II. De ami most számomra lényeges, hogy minden önállósága dacára Szálasi is "koreszmében" gondolkodott. Azért őt hozom fel, mert szélsőjobboldalon ő volt a legönállóbb, és lám, még ő is ezt írja. Az ősnyilasoknál ez teljesen egyértelmű volt, odáig menően, hogy Meskó első lapját úgy hívták, hogy "Magyar Horogkereszt" (1932), és Meskónak van egy teljesen világos beszéde 1933 októberéből (a Budai Vigadóból), amikor már nyilaspártnak hívták őket, hogy állami rendelet folytán nem használhatjuk a horogkeresztet, ezért lettünk nyilasok, de lelkünkben mindig is horogkeresztesek maradunk... (Mondta ő.) Csak érdekességként: Meskó a rokonmozgalmak között nemcsak Hitlert és Mussolinit emlegette, de Kemál Atatürköt és Ghandit is, ami, ha nem véletlen melléfogás, érdekes gondolatokat indíthat el, és érdemes lenne utánna nézni, hogy komolyan gondolták-e ezt. 3. A nyilasok az ellenforradalom folytatóinak gondolták magukat. Úgy vélték, hogy 19-ben volt egy jobboldali forradalmi mozgalom, amit elsikkasztott a bethleni konszolidáció, és nekik ezt kell folytatni. 1933-35-ben sorozatot közöltek a Tanácsköztársaság "rémtetteiről", propagandacélból, pontosan olyan céllal és jelleggel, ahogy ezt itt és most bihari_panorama felemlegeti. Ez nemcsak ekkor volt így, 39 körül Fiala tevékenységének nagy részét is ez tette ki, mert ezzel reméltek mozgósítani. Vállalták ezt a radikális ellenforradalmi hagyományt, amit nemzeti forradalomnak neveztek amúgy. Itt fordult egyébként meg ez az ellenforradalom/forradalom dolog, és ezért lehet, hogy Fiala pl. szemrebbenés nélkül lelkesedik azért, amit 56-os forradalomnak nevez. A nyilasmozgalom lényegéhez tartozott, hogy egyszerre harcolt a "reakció", és a "liberálbolsevizmus" ellen. Megjegyzem, hogy még cifrább legyen, ez Gömbösnél is megvolt az un. csáklyások elleni harcban. Gömbös radikálisai ugyanugy a szélsőjobboldali táborhoz tartoztak, mint Pállfy, Szálasi. Velük szemben állt a Horthy-Teleki-Kállay-Bethlen vonal, ha tetszik, a "csáklyások", ha tetszik, a "feudális reakció".
|
|
kaleb |
2005. április 24. 20:04 | Sorszám: 340 |
Kedves szalonna, Sokat tanultam abból, amit írtál. Még néhányszor elolvasom, de már most is mondhatom, hogy nincs benne olyasmi, amivel ne értenék egyet. Egyet hozzátennék. Voltak a korban párhuzamok és ellentétek. Pl. forradalom-ellenforradalom, bolsevizmus-jobboldali radikalizmus. Voltak nemzetközi mozgalmak. A kommunizmus is az volt, de bizonyos fokig a nácizmus is. Már 1932-ben rendkivül tudatos, hogy egy mozgalom több megvalósulásáról van szó, olvasd el Meskó 1932-es június 16-i parlamenti beszédét, amitől a magyar nyilasmozgalmat számítjuk. De Szálasi is mindig őgy fogalmazott, még 1944-es memorandumában is, de jóval korábban is, hogy a hungarizmus a nemzeti szocializmus magyar gyakorlata, ugyanakkor a német nemzetiszocializmus annak német gyakorlata, a fasizmus annak olasz gyakorlata. Elmaggyarázta a különbségeket is, de az azonosságra helyezte a hangsúlyt. Ez nem utólagos párhuzamkeresés, ők maguk élték ezt meg így. Koreszmékről beszéltek mindkét oldalon. (Mert a mai elmosásokkal szemben ezt úgy élték meg, mint két oldalt, taláncsak 39-41-et kivéve. De ez más kérdés.) Most mennem kell, de térjünk vissza rá. Jó?
|
|
kaleb |
2005. április 23. 00:10 | Sorszám: 333 |
Egyébként Gömbösnek volt egy jóbarátja, aki nagyon ott sertepertélt Hitler körül. Nem jut eszembe a neve, Gergely Gömbös életrajzában még a levele is benne van. Valahol dél-mo-n gazdálkodott, és időnként feltünik a szinen. Egyike a 12 kapitánynak. Egész konkrét kapcsolatok is voltak Hitlerék és Gömbösék között, már a 20-as évek elejétől. Ez nem mese és nem kommunista torzitás. Ugyanez a pasi szervezte meg Gömbös 33-as berlini utját. Csak nem jut eszembe a neve.
|
|
kaleb |
2005. április 23. 00:04 | Sorszám: 332 |
Kicsit fáradt vagyok, ezért elnézést, röviden írok, majd kifejtem. TK nem egyenlő a Lenin fiukkal. Szamuelly csapata és a vörösterror sem egyenlő velük. (Ha jól rémlik, bár ezt még megnézném.) A több ember élete. Itt egész ügyesen bánnak a számokkal. 500 ember Luxemburgban sok, Kínában nem sok. Arányszámokkal dolgozni értelmesebb. Ukrajnában rettenetes dolgok történtek (Ld. Csalog), Mo-n nem történt ilyen. Pedig itt is volt szocializmus. "A magyar "ellenforradalom" nem jött volna létre a kommün vérgőzös idiótáinak oktalan randalírozása nélkül" Nem. Németországban nem volt randalirozás, mégis létrejöttek a Freikorps-ok, és kinőtt belölük az SS és az SA. Ausztriában is volt Heimwehr. Mindehhez nem kellett Szamuelly egyik országban sem. "A nácizmus és a magyar ellenforradalom kapcsolatát hűségesen szajkózták a kommunista történelem-szabászok" A gondolat első megfogalmazója nem Andics és hasonlók, hanem vitéz jákfai Gömbös Gyula, m.k. miniszterelnök. Javára legyen írva, hogy az ősnyilasokkal szemben mondta, de a helyzettől és a késöbbi felhaszálástól függetlenül sok igazság is volt szavaiban. Én most amugy egyebek közt az osztrák politikai fejlődésről olvasgatok egy dániai szerkesztésü tanulmánykötetet, ezért is izgat a dolog. A náci mozgalom biztos rendelkezett sajátosságokkal is, de nem volt elszigetelt. Eléggé közismertek osztrák gyökerei (Lueger/Schönerer), de ugyanakkor -legalábbis nekem - nem világosak az osztrák és a magyar politikai gondolkodás párhuzamai, az elkövetkező években szeretném ezt jobban megérteni. A magyar ellenforradalom és a náci mozgalom párhuzamairól szóló gömbösi gondolatok azt hiszem segíteni fognak ebben. (Ld. ÉME, ld a leszerelés problémája, amit az SS/SA genezisében annyira hangsúlyoznak, és ami itthon is gond volt, vagy ld. a közös frontharcos élmény és ideológia.)
|
|
kaleb |
2005. április 22. 23:21 | Sorszám: 329 |
frontmögötti
|
|
kaleb |
2005. április 22. 23:19 | Sorszám: 328 |
gondolkozzatok Újvidéken
|
|
kaleb |
2005. április 22. 23:18 | Sorszám: 327 |
"ki gyilkolt annyi magyart a múlt században, mint a te testvéreid" Csak Voronyezsnél 400-szor annyian estek el néhány nap alatt, mint a TK 133 napja alatt. Ki volt a felelős ezért? Ki válogatta, ki küldte ki őket? És miért? Némileg ismerni vélem a XX. sz. magyar történetét, ahogy a gondolás olvtársaim is nyilván ismerik. Én csak arra kérlek benneteket, hogy gonolkozzatok. Rakjátok össze, amit tulajdonképpen tudtok, és úgy alkossatok véleményt. Vegyetek mindent sorba, és utána ítéljetek. Ha épp itélni van kedvetek. A Hideg Napok során 3-4 nap alatt 3-4 ezer embert lőttek Őjvidéken a Dunába. És ez csak egy epizód. Vagy egy másik, amiről Jávori beszél a Budapester klezmer filmben. Amit apja látott, amikor Ukrajnában az emberekere magyar katonák rágyujtottak egy házat. Csak abban a házban többen haltak meg, mint a TK 133 napja alatt, háborus körülmények között, az összes frontmegetti akcióban. Az elfeledett Kamenyeck podolszki esetben 15-20 ezren haltak meg. Nem 5-600-an, ennél 30-szor többen. Teljesen ártatlanul
|
|
kaleb |
2005. április 22. 23:07 | Sorszám: 326 |
265 - 365
|
|
kaleb |
2005. április 22. 23:06 | Sorszám: 325 |
"feltételezi, hogy a mérsékelt jobboldal tulajdonképpen nagyon szeretné, ha vitapartnerei elfogadnák Szállasit" Nem, én ilyet nem gondolok. Magam sem szeretném, ha Szamuelly divatba jönne. Ettől függetlenül, érdekelnek. Érdkel Héjjas Iván is. Lentebb olvashatod, mennyire fogadom el. Megvadult vérebnek tartom, aljas embernek, és sok jót nem gondolok róla. De érdekel, és szeretném megérteni, kiváncsi vagyok rá. Erről már írtam sokszor. Amit most hozzá akartam tenni, az annyi, hogy nem lehet úgy képzelni, hogy a vérontás a Tanácsköztársasággal kezdődött. Mert 4 évig, évi 265 nap mindegyikén, napi több mint 1300 embert öltek meg, csak a Monarchia oldalán. Ehhez a 133 nap még félnapnyit hozzátett, abban areményben, és abból a célból, hogy soha többé ne legyen világháború. Ezért esküdött fel a Kommün a nemzetköziségre, nem másért. Ezt a törekvést én megértem. És nem vagyok hajlandó egy lapon említeni az ellenforradalommal, amely ezt visszacsinálta, ezt a reményt eloszlatta, és az országot ténylegesen belevitte egy még nagyobb vérontásba, amit II. világháborunak nevezünk. Nem úgy gondolom, hogy a magyar ellenforradalom egyedül, de a nácizmus is az ellenforradalomból nőtt ki.
|
|
kaleb |
2005. április 22. 20:20 | Sorszám: 320 |
őgy - úgy
|
|
kaleb |
2005. április 22. 20:19 | Sorszám: 319 |
Javítva: Ha a Tanácsköztársaság vezetői úgy érezték, hogy ha 133 nap alatt kivégeznek annyi embert, mint a háború egyetlen átlagos délelőttjén, de ezzel megelőznek egy újabb imperialista háborút, akkor ez vállalható, akkor talán nem alaptalanul gondolták, hogy ezzel jót tesznek.
|
|
kaleb |
2005. április 22. 20:16 | Sorszám: 318 |
Neked elment az eszed. Aljasságról beszélsz? Igen, történt. Hihetetlen aljas módon gyilkoltak le ártatlan embereket füldmúvestől egyetemi tanárig a fehérterror vérebei, például Héjjas Iván és bandája. Példátlanul aljas módon gyilkolta meg a szociáldemokrata lap, a Népszava főszerkesztőjét, és a lap ifjú munkatársát egy Ostenburg különítmény, aminek tagja volt Kovarcz Emil, a 44-es nyilaspuccs későbbi főszervezője. Igen, százával, ha nem ezrével történtek ezek a gyilkosságok, minden ítélet nélkül. Igen, 1944-ben is ezek folytatódtak, és 1956-ban is ezek kezdődtek újra. Igen, máshol is ezt tette a szélsőjobb. Indonéziában többszázezer embert gyilkoltak le, Argentínában csak néhányezret, vagy néhány tízezret. Chilében is hasonlóképp történt, a számra nem emlékszem. Oroszországban is hasonló volt a fehérterror. Mindenkor a tömegesség és a példátlan könyörtelenség, a fantáziadús könyörtelenség jellemezte. Hol csak agyonverték az embereket, hol lovakkal robogtak át rajtuk, hol házakat gyujtottak rájuk, hol repülőgéppel szórták az embereket tengerbe. Igy volt nálunk, így volt máshol. Gyakran az jellemezte a terrort, hogy nem háboruban történt, nem volt katonai célja. Az elnyomás volt a célja. Igen, a felszabadító mozgalmak tagjainak is voltak olyan tettei, amit nem lehet védeni. A TK során kivégzett 500 valahány ember között volt ártatlan is, vagy akinél túlzott volt az ítélet. De a perspektíva kedvéért megjegyzem, hogy ez egy olyan háborő után türtént, amelynek csak az Osztrák magyar monarchiában 2.000.000, olvasd 2 millió halottja volt. Naponta átlagosan több mint 1300, 4 éven át, minden nap ennyi, átlagosan. (1370 nappal számolva, ami kerekítés.) Fele Magyarországi? Nem tudom, de valószínü. Ha a Tanácsköztársaság vezetői úgy érezték, hogy 133 nap alatt annyi ember, mint a háború egyetlen átlagos délelőttjén, de ezzel megelőzhető egy újabb imperialista háború, akkor talán nem alaptalanul gondolták, hogy ezzel jót tesznek. Utána jött a II. világháború, ami még véresebb volt, mint az első. Ami abból az ellenforradalomból nőtt ki, ami a 17/19-es forradaalmakat követte. Ezek után őgy beszélni a Kommün által kivégzettekről, mintha se előtte, se utána nem történt volna semmi, ez súlyos aránytévesztés. A Tanácsköztár
|
|
kaleb |
2005. április 21. 21:28 | Sorszám: 314 |
"Téged akar mérgesíteni" Nem hiszem el. Ha tudná, hogy nem olvasom el a szöveget... (Ugyanis hosszú, inkább mást olvasok.)
|
|
kaleb |
2005. április 20. 21:07 | Sorszám: 309 |
Daleth, szerinted honnan kopizza az olvtárs? És miért titkolja???
|
|
kaleb |
2005. április 18. 20:41 | Sorszám: 301 |
R-gárdát. Ez biztosította a szocdem rendezvényeket, legális forma volt.
|
|
kaleb |
2005. április 17. 22:39 | Sorszám: 292 |
A harmincas évek azért sem stimmel, mert Stromfeld 27-ben meghalt.
|
|
kaleb |
2005. április 17. 22:37 | Sorszám: 291 |
"ismét az ő értelmetlen tűzparancsára öltek meg civileket, legalább is egyet, Berend Miklós egyetemi tanárt." Erről kéne több adat. "Lukács lett a Szovjetház vörösőrségének parancsnoka " Ez is új nekem, nem is hiszem el. Forrás? "Nem széles körben ismert, de Stromfeldet ezek után, a huszas évek legelején megkeresték, hogy álljon egy SzU-ellenes intervenciós csapat élére, amit az antant szervezett volna valamilyen módon. Erre nem vállalkozott, nyugdijasként halt meg Kispesten. Pedig tanitványai, akik később már komoly beosztásban voltak, még a harmincas években is felvetették, hogy Horthy helyett Stromfeld lehetne a kormányzó... És ezek a tisztek nem voltak szocdemek... " Ez érdekes, az alábbiak fényében: "A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták és 3 évi börtönre ítélték. Megfosztották ezredesi rangjától, kitüntetéseitől és nyugdíjától. 1921-ben kiszabadult, raktárnoki állást vállalt, majd magántisztviselő lett és tevékeny munkát fejtett ki az SZDP-ben. 1923-ban újból letartóztatták, fél év múlva szabadon bocsátották. 1923-tól kapcsolatban állt az illegális KMPvel és az SZDP-n belüli baloldali ellenzék vezetőjeként dolgozott. 1925-től haláláig a KMP tagja volt." Forrás:http://www.kereso.hu/yrk/Ryrgenwm/13903 (Életrajzi lexikon) Mindkettő történet nehezen lehet egyszerre igaz. Bár ki tudja...
|
|
kaleb |
2005. április 17. 20:42 | Sorszám: 289 |
őton - úton
|
|
kaleb |
2005. április 17. 20:42 | Sorszám: 288 |
őton - úton
|
|
kaleb |
2005. április 17. 20:41 | Sorszám: 287 |
Irigyled a sok irodát? Neked hiányozna, hogy ennyi munkahelyed legyen? Nekem nem. Egyébként nem pártolom, hogy egészpályás letámadással kiírtunk a magyar múltból mindent és mindenkit, aki tett is valamit. Ne felejtsd el, a románok pl, vagy az angolok nem teszik meg hasonlóképpen nekünk ezt a szívességet. Így óhatatlanul az a képzet keletkezik, hogy minden nemzetnek vannak hősei, kivéve a magyarnak. Ha ez a célod, a legjobb őton jársz. Honoráriumért jelentkezz Bukarestben, ott gondolom értékelik erőfeszítéseidet... Egyébként jobban tennéd, ha elővennél egy Horthy korszakbeli hadtörténetet. Abban, amit láttam, sokra értékelik a TK harcait. Nem kell horthystábbnak lenni szerintem a horthystáknál.
|
|
kaleb |
2005. április 17. 20:37 | Sorszám: 286 |
Légyszíves közöld, honnan veszed a kivágásokat, mert ha nem teszed, kénytelen leszek a moderátorhoz fordulni. Jelöletlen forrásokat bemásolni nemcsak illetlenség, de a szabályoknak sem felel meg.
|
|
kaleb |
2005. április 16. 11:10 | Sorszám: 279 |
Mit copyzol ész és forrásjelölés nélkül? Fiala Marschalkó Vádló bitófák könyve fennt van a neten, bárki elolvashatja, vagy megveheti a Szkítiában pl. De a nagyobb könyvtáraknak is megvan. Így nem lehet vitatkozni, hogy oldalakat kopizol, miközben nem jelzed, honnan. Fiala érdekes lenne, ha a nyilasokról mesélne, mert azt ismeri. Van is egy kézirata, ki tudja miért kiadatlanul erről. Pedig azt szívesen elolvasnám... Egyébként pedig legfeljebb kiindulópontnak használhatók hivatkozásai. Elég forrófejű pasi, ítéletei nehezen kezelhetők. De adatainak azért lehet, hogy érdemes utánanézni. Vakon én nem hiszek el neki semmit, még egy árva adatot sem. (Ld. Péter Gábor eredeti nevét...)
|
|
kaleb |
2005. április 16. 11:02 | Sorszám: 278 |
Rokon? Látod erről nem tudok. De ezek elég összetett figurák magukban is. Fialát pl. az mentette meg az akasztástól, hogy 44-ben zsidókat bőjtatott, mint nyilas államtitkár. Erre varrjál gombot...
|
|
kaleb |
2005. április 16. 10:59 | Sorszám: 277 |
"Mihoz így lázba? " Érdeklődésem egyik tárgya a XX. századi magyar politikai mozgalmak. Köztük kiemelten három mozgalom: - a szélsőjobb radikalizmus, ideértve a nyilas mozgalmat, - a keresztényszociális mozgalom - a szociáldemokrata mozgalom. Ezekről elég sokat olvastam, és még többet szeretnék olvasni, ha lenne rá időm. Elsősorban eredeti forrásokat. Különösen érdekel az, hogy ezek a mozgalmak hogy versenyeztek egymással, hogy látták egymást. Rendkivül izgalmas vitának találom pl. a Révész Mihály - Fiala Ferenc vitát a szociáldemokrata mozgalom múltjáról, meg az átjárásokat, érintkezéseket a mozgalmak között. A kommunistákat csak azért nem említem, mert felteszem, hogy arról eleve viszonylag többet tud az én korcsoportomban mindenki, meg itt kevesebb az eredetiség. A két vh között elég másoló, elég rejtőzködő volt, meg tulzottan szolgai. Néhány könyv kivétel, de az sem abból a szempontból, hogy a kommunistákat ismerje meg az ember, hanem hogy másokat. (Lukács: Az ész trónfosztására, Sík: fajelmélet könyvére gondolok.) De ez inkább szubjektív, a kommunistákat nem találom izgalmasnak. Ezért van az, hogy ha nekem a nyilasokkal vagy más jobboldali radikálisokkal jössz pl, akkor számíthatsz rá, hogy ráharapok.
|
|
kaleb |
2005. április 15. 23:34 | Sorszám: 270 |
Pontosabban: Nyilaskeresztes Pártot. 1932/33 óta volt néhány nyilaspárt, ezért ez így pontos.
|
|
kaleb |
2005. április 15. 23:32 | Sorszám: 267 |
"Tényleg, szerinted ő milyen, széljőbal, szélsőjobb, szélsőcion ? vagy csak egy gusztustalan hímvessző ? " Maradjunk a "gusztustalan" jelzőnél.
|
|
kaleb |
2005. április 15. 23:31 | Sorszám: 266 |
Ez egyébként nem volt semmi. Szálasit sokan otthagyták. Pl. Hubay Kálmán is, aki 39-ben megalakította a nyilas pártot, miközben Szálasi börtönben volt. (Egyéb idevágó érdemeit most nem említem, mert nem akarom túlkomplikálni a történetet.) Fiala ezzel szemben végigi kitartott Szálasi mellett. Ő volt a párt sajtófőnöke.
|
|
kaleb |
2005. április 15. 23:26 | Sorszám: 265 |
"olvassa el könyveit. " Feltéve, ha van hozzá gyomra...
|
|
kaleb |
2005. április 15. 23:26 | Sorszám: 264 |
Fiala 1937 óta Szálasi mellett volt. Akkor ajánlotta fel Szálasinak lapját az Összetartást. Végig vezető pozíciókat töltött be Szálasi pártjaiban, küztük a Nyilaskeresztes Pártban. Haláláig hű maradt nyilas eszméihez, mint emigrációs könyvei is mutatják. Fialát nyilasnak nevezni, az kb. olyan, mint Kádárt kommunistának. Meg is sértődne, ha nem így hívnám. Marschalkó nem volt nyilas. De keményen szélsőjobboldali volt és kaményen antiszemita. Aki nem hiszi, olvassa el könyveit.
|
|
kaleb |
2005. április 15. 23:18 | Sorszám: 262 |
em igaz. - Nem igaz.
|
|
kaleb |
2005. április 15. 23:16 | Sorszám: 261 |
Írja a szélsőjobboldali Marshalkó Lajos és társa, a nyilas Fiala Ferenc. Vajh miért is felejtetted el ezt az apró tényt odaírni? Egyébként hasznos olvasni: "könyvben felsorolt jegyzőkönyvek javarésze a kihallgatátsok után íródott, és nemcsak tizenhárom esztendő, hanem hatezer év gyűlölete lobog bennük. Talán nem véletlen, hogy ez a könyv alig egy esztendővel az 1956. évi magyar szabadságharc után jelent meg a piacon. Célja nyilván az, hogy ellensúlyozza a szimpátiát és az együttérzést, amelyet a bolsevizmus ellen reménytelenül küzdő magyar gyermekek, asszonyok, munkások és parasztok szereztek meg a világtól a magyarság számára. " Ebből is látszik, hogy a nyilasok milyen rokonszenvvel követték az 56-os eseményeket, egy pillanatig sem tágitva régi eszméiktől. "Az OSS és a CIC által kiszolgáltatott becsületes magyar politikusok nagy részét otthon rablógyilkos cigányokhoz hasonlóan akasztatták fel." Értsd: Szálasit, Endre és Baky Lászlót, és társaikat, meg prsze még másokat is. (Utóbbiak közül, volt akit nem kellett volna. Szerintem.) "minden emberi jogot megcsúfoló módon juttatott vesztőhelyre." em igaz. Nevezetteket a népbíróságok ítélték el, tárgyalások nyomán. Nem hallottam, hogy e tárgyalásokat az angolok vagy amerikaiak, vagy akár a franciák kifogásolták volna. Utóbbiak pl. sokkal sommásabban végeztek saját náciaikkal, tehát sok okuk nem is lett volna rá. "A könyv, amely "October fifteenth" címmel jelent meg az edinburghi egyetem kiadásában, homlokegyenest ellenkező megállapításokat tesz azokról magyar politikusokról, akiket Himler Márton könyvében a rágalmak szótárából vett jelzőkkel illet. " Hol igen, hol nem. Tessék elolvasni! Macartney nem Szálasival szimpatizált, mint Fiala és tsa, hanem Kállayval, Telekivel. "a meghamisított jegyzőkönyvekkel " Na, ezt meg honnan tudják? A tanuk már nem olvashatták az 57-es könyvet. "megrágalmazta nemcsak 1944-45 bolsevistaellenes magyar ellenállását, hanem 1956 októberének dicsőséges eseményeit is. " Na tessék, 56. Lám, még Fiala is magáénak érez. Sokarcú forradalom. Szegény Nagy Imre.
|
|
kaleb |
2005. április 13. 22:41 | Sorszám: 252 |
Wass Albert hogy lenne hiteles? Van személyes élménye? Én nem tudok róla. Egyébként nem szívesen mondok róla véleményt, mert egy könyvét sem olvastam, nem vonz. Rövid gondolatait olvasgattam és elég sekélyesnek találtam. Nekem még igazán irodalomértő, olvasott ember nem dicsérte, kivéve Turcsány Pétert. De ő meg Wass Albert kiadója, tőle nehéz elfogulatlanságot elvárni. Persze mindebben tévedhetek, az gazi az lenne, ha elolvasnám. De amig vannak tuti jó könyvek olvasatlanul, addig nem sürgős nekem WA.
|
|
kaleb |
2005. április 13. 22:37 | Sorszám: 251 |
1. Himler miért gyilkos? Én csak odáig ismerem életét, hogy amerikai tiszt volt. Mi lett vele később? 2. Péter Gábor gyilkos, de nem azért, mert pl. Szálasit fogva tartotta és kihallgatta. Ebben még elég jól tette adolgát. Egyébként meg tényleg gyilkos, nincs rajta mit mentegetni. 3. "hogy úszhatta meg akasztófa nélkül" Börtönben ült néhány évet. Gondolom, a Kádár rendszertől nem várod, hogy halálra ítélje, a Horthy rendszer sem ítélte el a fehérterror gyilkosait. Ez így szok lenni. 1990-ben meg már elévült, amit tett.
|
|
kaleb |
2005. április 13. 22:13 | Sorszám: 248 |
Himmler könyve olvasható, nem kell Wass Albertre támaszkodni, aki legjobb esetben is másodlagos forrás. Himmler könyvéből elég jól kiderül a dolog.
|
|
kaleb |
2005. április 13. 22:11 | Sorszám: 247 |
Auspitz: PG Marschalkó Lajos könyvében szerepel így. Én őgy emlékszem, nem ez az eredeti neve, de már nem tudom honnan tudom. "Himmler olyan embereket is a biztos halálba küldött, akikre paragrafus igazán nem volt. " Hazaküldött Magyarországra, ahol egy Szövetséges Ellenőrző Bizottság gyakorolta a hatalmat. Ekkor még ÁVH sem volt, Ávo sem, Péter Gábor a Magyar Államrendőrség budapesti parancsnoksága állambiztonsági osztályának volt a vezetője. Ebből később lett Ávó és ÁVH, de kétségtelenül első perctől kezdve voltak munkájukban torzulások. Ezek azonban idővel váltak csak meghatározóvá. Ekkor még többpártrendszer volt, kisgazda vezetéssel. A BM persze kommunista kézben volt. De mindettől eltekintve nevezetteket nem Himmler és nem Péter Gábor ítélte el, hanem a népbíróságok. Gyakran joggal, volt hogy nem joggal. Esetenként az ítélet mértéke vitatható mai szemmel. De azt is hozzátenném, hogy Marshalkóék nem ezt vitatják, hanem önmagában azt a tényt, hogy ezeket az embereket elítélték. Ők mondjuk nem is mondhatnak mást, az elítélt - még ha joggal elítélt is - ritkán helyesli az ítéletet.
|
|
kaleb |
2005. április 13. 19:48 | Sorszám: 244 |
Kösz ezt a napi krónikát. Honnan van?
|
|
kaleb |
2005. április 13. 19:48 | Sorszám: 243 |
Endre László
|
|
kaleb |
2005. április 13. 19:47 | Sorszám: 242 |
"Péter Auspitz Gábor és Himler Márton. 1945 után ők voltak az orosz megszállók és a kiszolgáló itthoni kollaboráns bolsik hóhérvezérei."1. Himlerről nem gondolom, hogy kommunista lett volna. Az amerikai hadsereg tisztje volt, ő fogta el és szállítatta haza a később háborús bűnösként elítélt embereket, Bárdossytól Enre Lászlón éés Bakyn át Szálasiig. Mindezt meg is írta egy könyvben. Elég indulatos, rossztermészetű, elfogult ember volt a könyvéből ítélve, de önmagában az, amit ekkor tett, nem kifogásolható. Segített bíróság elé állítani nevezetteket, nem ő ítélt felettük. 2. Péter Gábor ekkor a fenti "háborús bűnösök" felelősségrevonásában tüsténtkedett. Szálasi kedves, derék embernek nevezte - fene az izlését. Már ekkor is tett elfogadhatatlan dolgokat, politikai okból, ld. Demény Pál letartóztatását és fogvatartását. De azért én nem vitatnám, hogy pl. gyilkos nyilas pártszolgálatosokat felelősségre kellett vonni. 3. Ugyanakkor persze a gyömrői gyilkosokat is felelősségre kellett volna vonni, amit Péter Gábor elmulasztott. --------------------------- Így elég összetett szerepe volt. Kérdés ki miért haragszik rá. Nem vagyok biztos, hogy te és én ugyanazért ítéljük el. (Bár biztos vannak átfedések.) Ami Karsai Lászlót illeti, ő tudtommal nem írt egyikőjükről sem. Hiller mégkevésbé. Hogy kerülnek akkor ide? Hiller 90%-ban a barokk korral foglalkozik. Miféle módon hamísította meg a barokk kor diplomáciatörténetét? Az az érzésem, hogy te most a levegőbe beszélsz.
|
|
kaleb |
2005. április 13. 19:37 | Sorszám: 241 |
Ja, a gyömrői gyilkosságok filmről van szó...
|
|
kaleb |
2005. április 13. 19:36 | Sorszám: 240 |
Köszönöm, érdekes volt. Hiányolom azonban a második részt, aminek a tettesekről kellene szólnia. Kik voltak, honnan jöttek, miért tették, mi lett velük később? Mit szól a családjuk hozzá? Ma mit csinálnak, hogyan gondolkoznak?
|
|
kaleb |
2005. április 11. 19:23 | Sorszám: 234 |
Az eleje lemaradt: Gyilkosság Gyömrőn Csaba Gyula evangélikus alesperes mártíromsága és az elmaradt elégtétel 2003. szeptember 13. (31. oldal) Stefka István ----------------------------
Ettől még minden szó igaz lehet, de azért Stefka nem igazi garancia rá. Remélhetőleg van rá jobb forrás is. Révayra biztosan van, csak már nem emlékszem, hol olvastam.
|
|
kaleb |
2005. április 10. 22:53 | Sorszám: 229 |
Rémlik, és nagyon megdöbbentett. Tényleg ő is ennek kapcsán halt meg? Hogy volt? (Megkereshetném, de könnyebb kérdezni. Bocs.)
|
|
kaleb |
2005. április 03. 23:22 | Sorszám: 211 |
Nagybátyádra még visszatérünk. Addig olvasgasd könyvét, hogy legyen miről beszélnünk. Abban megállapodhatunk, hogy nem mentette meg ő sem a helyzetet, mintahogy valjuk be, más sem. Talán nem is könnyen menthető helyzet volt az. Linder Béla bármilyen is volt, nem kéne mindent ráfogni. Inkább olvasni kéne, mit ír. Nagyon sokat elmond az akkori dillemákról. Én kötelező olvasmánnyá tenném, és vitatkoznék róla, mit lehetett, kellett volna tenni. Tanulságos lenne.
|
|
kaleb |
2005. április 03. 22:18 | Sorszám: 209 |
1. Felemás amit mond. A könyv első felében azt fejtegeti, Jaures nyomán, hogy miért jobb a milicia, mint az állandó hadsereg, és miért vesztette el a Monarchia a háborút. Majd azt mondja, hogy már ez is túlhaladott, és nem kell katona, helyette népszövetség, döntőbíróság és pacifizmus kell. Majd rájön, hogy ez nem megy. Ekkor hozzáteszi, hogy ennek feltétele, hogy az Antant is szereljen le. Meg hogy az adott helyzetben rabló imperialisták támadták meg az országot, amelyek területeket akarnak rabolni, és ezek ellen nemzeti gárdát kell szervezni. Meg eközben azt is mondja, ogy a fegyverszünetben elismerték a magyar szuverenitást a megszált területekre is, ami igaz, de mi már tudjuk, mennyit is ért. Aztán jön azzal, hogy nem szabad sorozni és mozgósítani, mert nincs erő az érvényesítésére, és ez presztizsveszteség lenne a kormány számára. Ez ugyanakkor nevetséges. Amikor ég a ház, oltani kell, és nem azon filózni, hogy mi van, ha nem megy. Kit érdekel ilyenkor a "presztizs"? Majd elmondja, hogy 3 évfolyamot mégis behívtak. Kiváncsi lennék, mi lett ebből. 2. "aki később az országának egyik legelszántabb ellenfelénél kap menedéket és nyugdíjat, az igen furcsa gondolatokat ébreszt az emberben. " Ez a része tényleg érdekes, de én nem tudok elég megbízható adatot ahhoz, hogy véleményt formáljak. Előbb látani szeretném a tényeket. Az mondjuk nem igaz, hogy Jugó elszánt ellenfél volt. Horthyék először Jugó felé keresték a Kisantant szorításából a kiutat és ez működött is. Még a barátsági szerződés is ezen alapult, ld. Teleki dilemmáit. De ettől függetlenül érdekes, ha igaz, hogy mként lesz egy amgyar katonatiszt szerb tanácsadó, majd Tito tanácsadója. Feltéve persze, hogy mindez igaz.
|
|
kaleb |
2005. április 03. 20:58 | Sorszám: 206 |
Linder Béla: Kell-e katona? A militarizmus csődje. Tanulmány a leszerelésről. Megjelenés: Budapest : Lantos, 1919 Terjedelem: 111 p. ; 20 cm. Budapesten pl. a FSZEK-ben olvasható, helyben. Szegeden kölcsönözhető az Egyetemi Könyvtárban. (Amitől egyébként hátamon futkos a hideg, mivel ez egy régi könyv, a FSZEK példánya foszlik, még öten elolvassák, tönkremegy. Alig van belőle példány, pedig alapvető dokumentum. Az ilyeneket kellene digitalizálni, de legalább lefényképezni és kirakni a netre, hogy mindenki olvashassa. Gondolni se merek rá, mi lesz, ha elérhetetlenné válik.)
|
|
kaleb |
2005. április 03. 14:17 | Sorszám: 204 |
ah - ha
|
|
kaleb |
2005. április 03. 14:17 | Sorszám: 203 |
Na, azért Prónay nagybátyád se volt kutya. Szamuellyvel minimum holtversenyben van, azzal a különbséggel, hogy Szamuelly tetteinek még volt valami értelme, az önvédelem és az elrettentés, az ő tettei meg merő bosszúállást jelentettek. De most nem is őróluk beszélünk, hanem Linderről és 1918-ról. Linder Béláról, a KuK hadsereg hivatásos főtisztjéről, alezredeséről vagy ezredeséről, akit a király hadügyminiszterré nevezett ki 1918 október 30-án. 4-5 napig töltötte be a posztot, a magyar történelem talán legnehezebb pillanatában, egy vesztett háború után, amelynek csak a Monarchiában 2.000.000 halottja volt. A hadsereg a zendülés szélén. Most légy okos. Mit tett 1918 október végén Prónay, Gömbös és a többiek? Mit tettek október és március között? Veszett nehéz helyzet volt. Linder szerepe és dilemmái rendkivül tanulságosak. Nem fújjolni kellene, hanem végiggondolni. Linder - ah hibázott - utódja kijavíthatta volna. 4-5 nap alatt nem lehet kijavíthatatlan hibákat elkövetni. Bartha hadügyminisztert ma sokra értékelik. Érdemes lenne azt is megnézni, mit tudott tenni ő.
|
|
kaleb |
2005. április 03. 13:27 | Sorszám: 201 |
Linder Béla Sikerült elolvasnom Linder Béla könyvét, amit 1918 legvégén írt és 19-ben adott ki. Megrázó olvasmány. Zaklatott könyv, de nagyon érdekes. Nagyon jól kiderülnek elgondolásai, a helyzet, amiben döntenie kellett, a motívumai, gondolkodása. Én leginkább Bulányi atyával rokonítanám pacifizmusát. Ugyanakkor látni kell, mi motiválta elsősorban. A bolsevik jellegü katonalázadástól való félelem. Meg a tiszti ellenforradalomtól való félelem. Meg a hit az őj, igazságos, wilsoni világrendben, a népszövetség eszméjében, a döntőbíráskodás igazságosságában. Javára kell írni, hogy amint kimondta, hogy nem akar többet katonát látni, rögtön hozzátette, hogy nemzetőrséget azonban igen. Meg nemzeti gárdát. Ennek megszervezésére nem maradt ideje. (Most mennem kell, de folyt. köv.)
|
|
kaleb |
2005. március 31. 21:44 | Sorszám: 189 |
Tételesen egyiket sem. Váry azért komoly ember volt, nem fogod hazugságon. Én csak annyit mondok, hogy ez egy álláspont, a megtorlást levezénylő államügyész álláspontja, akkor és nem máskor. Hallgass meg mást is. Pl. Illyés Gyulát, aki a Beatrice apródjaiban nagyon pozitívan beszél a TK-ról, vagy Sinkót, aki az Optimistákban megír sok mindent. És oldalakon keresztül lehet az ilyen visszaemlékezéseket sorolni. Ezzel együtt kapsz kerek képet. Meg ha olvasol Horthyt, Prónayt és hasonlókat. Az ü írásaikból is sok minden kiderül, hogy is gondolkodtak. Én meg tudom érteni azt, aki meg akarta akadályozni a Prónayak hatalomra kerülését és garázdálkodását. Itt harc folyt, és voltak bőven áldozatok. Utólag mézve mindenkinek megvolt a maga igaza. Ettől valódi dráma ez és ettől érdekes. Tragédinak meg attól tragédia, hogy hiába volt a Kommün híveinek sok jószándékuk, ha győznek, itt is egy második Szovjetuniót csinálnak, ami utólag nézve nem tudom kinek lett volna jó. Mindazonáltal sok pozitívum is származott a Tanácsköztársaságból, amiről szerintem szintén kár lenne megfeledkezni. A jó is velünk él.
|
|
kaleb |
2005. március 31. 21:26 | Sorszám: 187 |
Minek ez? Váry államügyész volt, talán főügyész. A megtorlás egyik levezénylője. Én is idézgethetném hétszámra Prónay, Héjjas és hasonlók viselt dolgait, de Horthyét is. Nekem mondjuk nem telik örömöm benne, és nem is látom nagy értelmét. Mindez a Tanácsköztársaság önvédelméhez tartozott. Olyan ez, mintha ma azt sorolnád, hogy kit miért tartóztat le a rendőrség. Ami szomorú, hogy sokszor nem azokat vonták felelősségre, akiket kellett volna. Mert azok időben átlógtak a szerbekhez és a románokhoz. Helyettük azt ítélték el, aki ott maradt. De tudjuk, a Tanácsköztársaság sem volt tökéletes.
|
|
kaleb |
2005. március 30. 23:28 | Sorszám: 182 |
Legyen világos, akkor a fajvédő a zsidóktól, egészen pontosan a magyar zsidóktól akarta védeni a magyar fajt. Ezt feketén fehéren kimondták, a Fajvédő Párt programja benne van a pártprogramok gyüjteményében. Ha ez a fajvédelem magyarvédelem, akkor bizony a magyar le vagyon szúkítve az "őskeresztény" magyarra, akinek nincs lehetőleg egyetlen zsidó felmenője sem, ha van, akkor is max 1. Én remélem nem ezt akarod írni, nem is így gondolod, de ez az azonosítása a mai magyarságfogalomnak a fajvédők magyar faj fogalmával ezt jelentené.
|
|
kaleb |
2005. március 30. 21:55 | Sorszám: 180 |
Ha Bajcsyról többet akarsz tudni, kérd ki a 30-as években szerkesztett lapját. Nagyon jó olvasmány! Egyébként már a 20-as években másképp volt fajvédő, mint pl. Gömbös. Nem mások kárára, hanem a saját fajtája védelmére. Egyébként a zsidókkal szembeni fenntartásait végig megtartotta. A 40-es években Kálla Gyulától azt kérdezte, hogy ugye fiam, nem vagy zsidó. Azt, hogy kommunista volt, azt elfogadta, de a zsidókkal szembeni fenntartásait soha nem küzdötte le teljesen. Amikor a Schönherz perben a bíró azt kérdezte tőle, hogy el tudja-e képzelni, hogy egy kommunista jó hazafi legyen, azt mondta, igen, el tudja képzelni. Azt nem mondta, hogy Schönherzet annak tartaná. Én nem látom azt a nagy fordulatot az életében. Fajvédő párti korában sem volt olyan sötét, mint mondják, és később sem vált kommunistává. Azért kell őt becsülni, ami volt. Gerinces ember, jó hazafi, kiváló lapszerkesztő. Jó értelemben volt fajvédő, ha lehet ilyet mondani.
|
|
kaleb |
2005. március 30. 18:59 | Sorszám: 176 |
Ne érts félre és ne sértődj meg. Nem gondolom, hogy te tudatosan gondolsz ilyeneket, csak szerintem nem gondoltad rendesen végig, mit is hirdetsz.
|
|
kaleb |
2005. március 30. 18:58 | Sorszám: 175 |
"Magyarvédő. Ez a helyes kifejezés Bajcsy Zsilinszkyre is. A faj szó a magyar jelentette a szótárában, mint akkor minden magyarnak." Kösz, ennél szebben én sem tudtam volna megfogalmazni, hogy ma mit gondol a jobboldal tekintélyes része. Valami ilyat, ami radikálisabb a fajvédők zöménél is, hogy nincs is olyan közösség, amely a zsidó és nem zsidó magyarokat összefogná, és a magyar nemzet nem más, mint a magyar faj. Ezért nem értik sokan, mi fán terem a politikai nemzet. Csak érdekességként mondom, ezt még Endre László is értette 1937-ben. Aki először nem értette, az Szálasi volt.
|
|
kaleb |
2005. március 30. 18:54 | Sorszám: 174 |
Egyébként Lenin is a azzal nyert, hogy békét és földet ígért. Ez volt Károlyiék politikája is, csak egy merőben más helyzetben.
|
|
kaleb |
2005. március 30. 18:53 | Sorszám: 173 |
Igen, ezek meglepő mondatok, és az adott helyzetben elég vésztjóslóak, egyetértek. A hangulat mögé a háborős fáradtság, a háborúellenes hangulat lehetett. Vajon Linder nem ismerte fel a veszélyeket, amelyek a leszerelésből adódtak? Nem tudom. Amit tudok, hogy az ország felbomlásának lehetőségét nagyon kevesen ismerték fel, tanú rá a Parlament korabeli jegyzőkönyve. Idézi: Mikes Imre (a későbbi Galikkusz, igen, igen, a SZER-ből), Erdély sorsa c. kiváló könyvében. De mindezek után kezd érdekessé válni, mit is képzelt a világról Linder. Van egy jó hírem: ezt nem kell találgatni. Maga megírta és kiadta 1919-ben egy 111 oldalas pamfletben. Nem tudom, mikor lesz rá időm, de megpróbálom elolvasni, aztán meglátom mit gondolok róla. Ha valakit érdekel, írjon nekem, megírom melyik közkönyvtárban olvasható.
|
|
kaleb |
2005. március 29. 23:39 | Sorszám: 158 |
"Soha nem próbálta meg tisztázni magát" Ez nem igaz. Az általam említett könyvben idézik azt a beszédét, amiben éppen erre tesz kisérletet. Ha jól emlékszem a Pécsi Szocialista Párt kongresszusán, tehát a legjobb helyen. "A szerb királyság, majd Tito rendszere talán valamilyen titkolt szándékból védelmezte meg, majd díszsírhelyet ajándékozott neki Belgrádban..." Ez találgatás. Ma talán már kutathatók a belgrádi levéltárak, valakinek be kéne menni és megnézni az iratokat. Addig minden célozgatás rosszízű.
|
|
kaleb |
2005. március 29. 21:45 | Sorszám: 153 |
Mondasz valamit. De azt is tudni kell, hogy a kortársak kissé másképp látták. Illyés Gyula pl. reménykedett a Baranyai Köztársaság megszilárdulásában - ami tudtommal nem lett volna az SHS Királyság része, ezért is hívták köztársaságnak. Én idő előtt nem törnél pálcát Linder felett. Szeretném előbb látni a téényeket, ezért kellene egy korrekt életrajz. Reménykedek benne, hogy van ilyen, csak nekem nem került még a kezembe. Vagy ha nincs, valaki csak megírja.
|
|
kaleb |
2005. március 29. 21:39 | Sorszám: 152 |
198 - 1948
|
|
kaleb |
2005. március 29. 21:39 | Sorszám: 151 |
Off Egy érdekesség. Tel Avivban van a Beit Dizengoff, a Dizegoff Ház, ahol 1948-ban kikiáltották Izrael Állam függetlenségét. Ott van egy kis múzeum, többek közt a függetlenségi nyilatkozat fogalmazványai is ki vannak állítva. Az egyik angol nyelvű szövegben (1948) ez a kifejezés szerepel, pozitív értelemben: "the jewish race", ami magyarán annyit tesz, hogy "a zsidó faj". A végső szövegbe már nem ez került be, de a szöveg léte mutatja, hogy 198-ban még zsidó szerzők sem érezték ezt a megfogalmazást különösebben problematikusnak, kb. "a zsidó nép" értelmében használták. Talán még pontosabbnak is érezték. Ady is így használja a faj fogalmát. A XIX. században népfajokról beszéltek. Ha ma olvasunk egy régi szöveget, soha nem szabad elfelejteni, hogy a szavak értelme és hangulati tartalma időben változhat.
|
|
kaleb |
2005. március 29. 20:47 | Sorszám: 148 |
Abszolut komolyan gondolom. Ismerem Linder szövegét, megjelent a következő könyvben: Szüts Emil: Az elmerült sziget. baranyai szerb--magyar köztársaság. Pécs, Pannónia Könyvek, 1991. 220 p.) Nem azt mondom, hogy az adott helyzetben ez egy jó koncepció volt, utólag már jól tudjuk, hogy nem vált be, de egy koncepció volt. (Ami valamennyire hasonlít Gandhi későbbi elgondolására is.) Meg amire még jobban hasonlít, az az a ma elterjedt hit, hogy lehet bízni a nemzetközi szervezetek döntéseiben. Érdekes módon ebben Horthy is bízott. Ezért kérte 38-ban a döntőbíráskodást, ahelyett, hogy élt volna Hitler ajánlatával, és elfoglalja az egész Felvidéket. Inkább beérte kevesebbel, de döntőbíráskodás alapján. Sokan vannak, akik ma is az Ensz-ben bíznak, és az Ensz szavát szinte I.ten szavának tartják. Én nem tartozom közéjük. De tartozunk az igazságnak annyival, hogy elismerjük, Linder is hasonló illuziók foglya volt.
|
|
kaleb |
2005. március 29. 20:38 | Sorszám: 146 |
"Te úgy gondolod, hogy száz év mulva az akkor rendelkezésre álló dokumentumok alapján valós képet lehet festeni a mostani történésekről ?" Igen. Legalábbis valósabbat, mint ezek nélkül. Persze nagyon fontosak ehhez a szóbeli visszaemlékezések, emlékiratok is. Annak idején még divat volt sok mindent írásban intézni. Memorandumok, felterjesztések maradtak fenn. Az őjságok se csak Majka és társai kalandjairól írtak. Később megmaradhattak telefonlehallgatási, lakáslehallgatási jegyzőkönyvek, amiket történeti forrásként lehet kezelni. Én nem állítom egy szóval sem, hogy Linderről maradt elég forrás. Csak remélem, mer5t kiváncsi vagyok rá. Nagyon könnyen el tudom képzelni, hogy maradt, olvtársunk is veszi valahonnan, hogy a jugó király és Tito tanácsadója lett.
|
|
kaleb |
2005. március 29. 20:33 | Sorszám: 144 |
Javítva: Már az is érdekes
|
|
kaleb |
2005. március 29. 20:32 | Sorszám: 142 |
Idézet: "Ferenc Ferdinánd közvetlen köréhez Linder Béla édesapja tartozott"
Igen. Erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy családilag kötődött F.F. köréhez. (Ami, ha valaki nem tudná, fontos tény. F.F. egy koncepciózus ember volt, ujjá akarta szervezni a monarchiát. Nem magyar érdekek mentén.de azért Trianonnál nem biztos, hogy rosszabb lett volna. Az a nagy kérdés, mi volt ez a gondolatvilág és vajon hatott-e Linderre, és sajátos koncepciójára. Ami önmagában is érdekes persze. Annak idején előfordult, hogy katonatisztek koncepciót gyártottak. Gömbös, később Szálasi is megtette. Nem lenne rossz, ha a levéltárból előkerülnének Linder - vagy apja - ilyen jellegü írásai. Ha vannak. Meg persze annál is kevés érdekesebb dolog lenne, mint hogy olvashassuk, milyen tanácsokat adott később a jugoszláv királynak és Titonak. Más az is érdekes, ha egy ember mindkettőnek adott tanácsokat. Idézet: "nemcsak az uralkodóknak, de még Titonak is adott tanácsot."
Ezt honnan tudod? Nagyon érdekel a kérdés, azért kérdezem.
|
|
kaleb |
2005. március 29. 20:24 | Sorszám: 139 |
Ez egy elképzelés volt, amit Linder évekkel később megmagyarázott. Elég naív elképzelés, de volt eset rá, hogy működött. Pl. Indiában, amikor Gandhi meghirdette az erőszakmentesség tanát és gyakorlatát. Az elképzelés ma is él. A nemzetközi szervezetkbe vetett vakhit formájában.
|
|
kaleb |
2005. március 29. 20:19 | Sorszám: 137 |
Bármit. Levéltári forrást, visszaemlékezést, korabeli ujságcikket, történeti munkát, bármit, amiből kiderül, hogy Linder pénzért tette, amit tett és hogy hazaáruló volt. Nyilván valamire alapozod véleményed. De ha semmire, csak úgy mondod, az is jó, csak mond meg. Akkor legalább tudjuk, miként kezeljük.
|
|
kaleb |
2005. március 29. 19:53 | Sorszám: 134 |
Forrás?
|
|
kaleb |
2005. március 29. 19:52 | Sorszám: 133 |
tőlsőly túlsúly
|
|
kaleb |
2005. március 29. 19:52 | Sorszám: 132 |
Idézet: "Én megyei, városi direktóriumi listákat nézegettem, nem reprezentatívan, ami éppen érdekelt. Meglepett, mennyire kevés a zsidó név, és mennyire sok a keresztény, korábban is köztiszteletben álló figura."Városi, olykor megyei szinten is, a TK sok korábbi vezetőt, tapasztalata, és helyi tekintélye miatt megtartott. Másokat internáltak, vagy egyszerűen megöltek. Hol, milyen vérmérsékletű volt a helyi kommunista párt vezetése.
emcsak megtartott, de be is emelt sokakat a helyi vezetésbe.. Olyanokat, akik már valahol pozícióban voltak, elismert emberek voltak. Hasonló történt 45-47-ben a Nemzeti Tanácsoknál, 56-ban a Forradalmi Bizottságoknál. Ez is egyféle hagyomány. Jó lenne részletesebb adatok alapján megnézni, hogy ez mekkora körben volt igaz. Én annyit merek állítani, hogy helyenként ez így volt. Idézet: Országos szimten viszont 90% felett volt a zsidó vezetők aránya, ezen nincs mit vitatni.
Ezen nincs mit tagadni, mert ez így volt. Én csak annyit teszek hozzá, hogy megvolt ennek az oka, mégpedig az, hogy a szakszervezetek tagságában, vezetőségében már a századelő óta van egyfajta tőlsőly, és az un. "haladó értelmiségben" is. Aminek az oka pl. hogy a katolikus diákszervezetekben nem vettek fel zsidókat, részben ezért is alakult, nem felekezeti alapon, a Galilei kör. Meg tanárként sem volt könnyü elhelyezkedni katolikus/protestáns diákszervezeti ajánlás nélkül, ezért a zsidók szabadabb értelmiségi pályákra mentek. Ez nem így lett megtervezve, de ez lett a következmény. Egyébként a Numerus Claususnak (1920) is voltak ilyen mellékhatásai...
|
|
kaleb |
2005. március 29. 19:31 | Sorszám: 130 |
Kó - Jó
|
|
kaleb |
2005. március 29. 19:30 | Sorszám: 129 |
Linder Béla, legnagyobb meglepetésemre, nem egy szimpla alkoholista volt, hanem egy koncepciózus figura, mégha egy vitatható koncepcióval is. A novemberi napok után mégegyszer találkozunk vele, 1920-21-ben a szerb megszállás alatti Pécs, majd az egyhétig tartó Baranyai Köztársaság első embereként. Ekkor egészen érdekes dolgokat mondott 18-as múködésének filozófiájáról. (Van erről egy könyv.) Utánna még évtizedekig élt, nagyon kiváncsi lennék egy életrajra, mit is csinált Jugoszláviában. Nem hiszem, hogy csak magánember volt. Családilag Ferenc Ferdinánd köréhez kötődött, a KuK hadseregben ezredes volt - nem semmi! - baranyai múködése alatt kiderült, hogy se a szocdemek, se a polgári radikálisok nem tekintették közülük valónak. Izgalmas képlet. Ki volt valójában ez a ember? Kó lenne többet tudni róla.
|
|
kaleb |
2005. március 29. 19:23 | Sorszám: 128 |
"195? előtt a DNS se kettős spirál volt, mert a fogalom csak akkor került a köztudatba." A fajvédő gondolathoz nem kell kettős spirál, még biológiai változatban sem. A biológiai fajelmélet jól elműködött enélkül a két háború között, gondolj a nácikra. Ráadásul nem minden fajvédelem biológiai. A faj kb. az volt, amit mat ethnikai csoportnak mondunk, és leginkább a magyar nemzeten belül a zsidók és a nem zsidók megkülönböztetésére szolgált. Akkor még egy Gömbösnek vagy egy Endre Lászlónak sem jutott eszébe, hogy a magyar zsidók nem magyarok, ezért kellett nekik egy más fogalom, a "faj".
|
|
kaleb |
2005. március 28. 13:03 | Sorszám: 103 |
Elő kéne venni ezeket a listákat. Én megyei, városi direktóriumi listákat nézegettem, nem reprezentatívan, ami éppen érdekelt. Meglepett, mennyire kevés a zsidó név, és mennyire sok a keresztény, korábban is köztiszteletben álló figura.
|
|
kaleb |
2005. március 28. 13:01 | Sorszám: 102 |
Idézet: "A magyarországi proletárdiktatúrának is a terror volt az egyetlen létalapja. Nélküle a rendszer egyetlen hétig sem maradhatott volna fenn."
Ez a Horthy rendszerről is elmondható. A terror abban is jelentős szerepet játszott, különösen a megteremtésében, de azért később is jelen volt. A Tanácsköztársaság enm stabilizálódott, tehát ilyen szempontból a TK és a keresztény nemzeti kurzus eleje ami összehasonlítható. A Kádár rendszer is ilyen volt, eleje véres, később már kevésbé. Konszolidáció, szokták mondani. Ugyanakkor ezzel egyik rendszert sem lehet elírni. Mindhárom rendszernek volt tömegbázisa. Erre Gratz és Váry is utal. Idézet: "A forradalom csak igérte a jót, de ahol módja volt konkrétan megnyilvánulni, ott erőszakot és terrort hozott."
Ez részben igaz, részben nem. Hozott erőszakot, terrort, de nemcsak azt. Ebből a szempontból a legjobb forrás a Horthy féle kormányzósági iratok között található főszolgabírói jelentések. Egyszer érdemes lenne őket kiadni vagy a netre kitenni. Mindegyik azt mondja el, hogy az ő járásában mi történt. És bizony sok pozitív, népszerü lépésről is megemlékeznek. Meg kéne nézni konkrétan ezt a dolgot. A Tanácsköztársaság, minden utópikusságával, a magyar oktatástörténetnek, szociálpolitika történetnek egy fontos fejezete, amely fontos aspirációkat keltett fel, és elégített rövid időre ki. Amelyek aztán 45 után újra előjöttek, bázisát adva az új rendszernek. Idézet: "Kun és Szamuelly a terrort tudatosan, elretentésképpen alkalmazta, tehát - tanítójuk, Lenin fennmaradt leveleivel összhangban - akarták, hogy a kegyetlenkedések híre messzire is eljusson." stb...
Ezzel teljesen egyetértek, ez minden terror lényege. Nem a kivégzetteknek szól, hanem példát statuál és el akar rettenteni, meg akar félemlíteni.
|
|
kaleb |
2005. március 28. 12:48 | Sorszám: 100 |
Először is köszönet ezért az idézetért. Három megjegyzés: 1. Ennek elolvasása után senki nem vádolhat azzal, hogy a kommunisták javára túlzottan elfogult forrásra hivatkozom. Ez az előszó. A könyv lényege egy táblázat, ami kb. 590 nevet tartalmaz, a "vörösterror áldozatait". Váry mindenhol megjelöli, hol haltak meg, mikor és milyen körülmények között. Tessék átnézni ezt a listát! Tessék kivenni belőle azokat, akik halálának semmi köze nincs a szervezett terrorhoz (Szamuelly, Korvin, Lenin fiők tettihez), meg azokat, aki fegyverrel a kézben, fegyveres harcban halltak meg, vagy ilyen harcokat követően közvetlenül végezték ki őket. És tessék megmondani, mi marad. Milyen számban, milyen összetételben. Én egyszer csak a 4-5 felkelés áldozatait számoltam meg, és ha jól emlékszem, ez kb a lista 25-30%-a volt. A maradék is figyelmet érdemel, persze, de amit állítok, hogy ez nem írja le sem a Tanáncsköztársaság uralmi rendszerét, sem intézkedéseit, és nem magyarázza meg a kétségtelenül meglévő tömeges támogatását. (Plusz értelmiségi támogatását, amire itt többen utaltak.) 2. "Másrészt kétségtelen, hogy a vörös uralom abban a formában, ahogy nálunk dühöngött, az erőszakra és gyűlöletre nevelt munkás tömegek nélkül nem lett volna megvalósítható. Pár száz kommunista a szervezett munkások százezreit nem terrorizálhatta volna. A munkásvezéreknek tehát szakítaniok kell az osztályharc, osztálygyűlölet, az erőszak és forradalom jelszavaival." Ő írja maga Váry, a megtorlást levezénylő főügyész. Ő csak tudja, mi történt. Maga is elismeri a munkásság tömeges támogatását, a százezrek támogatását. Ezt Gratz is elismeri. Igaza van Gratznak abban, hogy ez még így is számszerúen kisebbség. De a politikailag aktív réteg igen jelentős része. Ez a magyarázata, hogy a kétségtelenül erős ellenforradalmi mozgalom nem tudott elbánni a Tanácsköztársasággal, erre csak a román hadsereg volt képes. 3. Váry írt egy másik, máig kiadatlan könyvet is, ennek a párját. A fehérterrorról. Mert bár igaza lehet abban, hogy a törvényes megtorlás erélyes volt, de viszonylag nem vérengző, - bár 70.000 eljárás és 50 kivégzett azért nem kevés (56 után hány eljárás is volt?) - de "megfeledkezik" arról, hogy emellett tombolt a minden törvényen kívül álló fehérterror. Erről Horthy is elég egyértelmúen megemlékezik emlékiratában, és érdekes módon ő is a párizsi kommün utáni megtorlásra hivatkozik, amihez képest ez nem is volt akkora. De azért önmagában nézve széleskörú volt, és nemcsak az akasztásokra gondolok, hanem az internálásokra, a katonai diktatúrára is. -------------------- Ez történelem. Amit én szeretnék, hogy alkossunk tiszta képet erről. Minden forrást mérlegelve. Ne akadályozzuk magunkat mesterségesen a tisztánlátásban.
|
|
kaleb |
2005. március 27. 12:12 | Sorszám: 89 |
Az elfojtás, azt hiszem j. Boc.
|
|
kaleb |
2005. március 27. 12:11 | Sorszám: 88 |
Ez propaganda. Nézd meg Váry Albert könyvét. A terror, ahol volt, konkrét felkelések elfolytására irányult, és elég limitált területen. Az ország nagy része nem a terrort látta, hanem a forradalmat, amelynek jelentős tábora volt, és sok jót hozott. Nem véletlen, hogy 19 után is sokan pozitívan emlékeztek rá. (Ez akkoriban még köztudott volt, olvashatók a Nemzeti Hadsereg iratai, akik katonai diktaturát gyakoroltak, ebből is kiderül, meg a Horthy korszak irataiból. Horthy maga is erre utalt, amikor Budapestre érkezve arról beszélt, hogy " ez a város, feledve múltját, vörös rongyokba öltözött..." Ő még egyáltalán nem a terrort emlegette.) Amire negatívan emlékeztek, az a nélkülözés. Ami a háborő alatt kezdődött, de a TK alatt is tartott.
|
|
kaleb |
2005. március 25. 23:20 | Sorszám: 84 |
"Szégyen, amiket művelt. Koszos magyarellenes volt végig." Ezt kérlek meséld el, mert ebben nem vagyok tájékozott.
|
|
kaleb |
2005. március 25. 22:59 | Sorszám: 82 |
Ilyen névsor nincs. A korabeli lapok nem közöltek ilyen névsort, kivéve az Éme közeliek, amelyek ezzel azt akarták mondani, ez egy zsidó bagázs. Ami persze igaz, de. De nem véletlenszerüen kiválasztott emberek, jó oka volt, hogy miért ők kerültek pont oda. Meg van egy ellenlista is, Garamitól Weiss Manfrédig, ha jarod köztük többszázer név, akik sose voltak kommunisták, estenként épenséggel antikommunisták voltak,de ugyanőgy zsidó nevük van, mint a fentieknek. Lukács, Sinkó, Pap tényleg kommunista volt. Én nem is ítélem el őket, nem jutna soha eszembe söpredéket emlegetni velük kapcsolatban, spt valamennyire mindhármukat becsülöm. Legjözelebb Sinkó áll küzülük hozzám, az Optimisták és néhány cikke miatt, meg a Tanácsköztársaság alatti ténykedését is vállalhatónak tartom (nem beszélve későbbi magatartásásról, amit szintén példaként lehetne állítani sokak elé.).
|
|
kaleb |
2005. március 25. 22:23 | Sorszám: 78 |
Ez a rendszer ÉME-nyilas olvasata. De némi tájékozottsággal és intelligenciával egész más kép adódik.
|
|
kaleb |
2005. március 24. 22:09 | Sorszám: 70 |
Ismerve Sinkót, Pap K-t, Lukácsot, lehet őket süpredéknek nevezni, de akkor jelent valamit ez a szó? Ha igen, akkor valami jót kell jelentsen, amire büszke lehet az ember.
|
|
kaleb |
2005. március 24. 19:19 | Sorszám: 68 |
Idézet: "Nem utólag vagyunk túlontúl okosak?" - ezt a véleményedet hajlandó vagy megismételni a Teleki szoborról szóló fórumban is?
Szívesen, ha valaki felhozza. Egyébként a 44-es topikban épp minap meséltem el két izraeli történetet, amelyek a Teleki és az azt követő kormányok érdemeiről szólnak. Ideidézem. Idézet: Két adalék, nem várt helyről.Jeruzsálemben egy múzeumban láttam egy képet. 1941-42, az Anders hadsereg katonái, ha jól emlékszem repülők, imádkoznak a jeruzsálemi Hurva zsinagógában. Minden valószínüség szerint Magyarországon keresztül mentek ki. Teleki, a sokat szidott Teleki Pál jóvoltából. Más. Tel Aviv, Tel Aviv Museum of Modern Art, Helena Rubinstein Pavilion. Emeleten egy kiállítás, egy bécsi gyüjtő műtárgyai, nagyon szép. A falon az életrajz. Lengyelországban élt, 39-ben Szu-ba került, majd visszament szülővárosába. Ott tudta meg, hogy testvérét a nácik megölték. Ekkor zsidóként Magyarországra menekült, itt ismerkedett meg későbbi feleségével. Innen ment tovább, előbb talán Svájcba, majd Auszztriába. 45 után külkereskedelemmel foglalkozott, jómódú lett és műgyüjtésbe kezdett, aminek eredményét láthattuk. Izraelből kicsit másképp látszanak a dolgok. Távlatot nyernek.
|
|
kaleb |
2005. március 24. 19:08 | Sorszám: 67 |
"Lukács György (1885–1971) A Tanácsköztársaság idején közoktatásügyi népbiztos és – katonák tizedelését elrendelő – politikai komisszár volt. http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1179.html Miért kellene Lukács esetében "óvatosabban" fogalmazni? " Igen, én ezt értem pont "óvatos fogalmazáson". A pontos fogalmazást. Lukács kétségtelenül elrendelt tizedelést. De ez akkor a szolgálati szabályzat szerint bevett büntetés volt adott esetekre, nem Lukács találta ki. Lásd a Jány kapcsán írtakat a neten. Neki azt vetették a szemére, hogy tizedelt, pedig már ez nem volt a szabályzatban. Eszerint korábban ott volt. Meg kellene nézni, hogy mikor volt, mikor nem volt, ki alkalmazta és miképp. Adott hadihelyzetben ezt szükséges eszköznek tekintették. Pontosan datálni nem tudom, mikor, mert ehhez kutatások kellenének, elő kéne venni a szolgálati szabályzatokat.
|
|
kaleb |
2005. március 24. 19:02 | Sorszám: 66 |
Istenem, mennyi ocsmányságot nem tudnak összeírni holmi firkászok. Sinkó rendkívül becsületes ember volt és kiváló író. Optimisták . könyve, vagy az Egy regény regénye a példa rá. Vagy tanulmánykötete. Az 50-es évek elején Sztálin ellen fordult. A baloldali gondolkodásban Semprun, Orwell, Koestler mellett a helye. Nagyon érdekes, hogy miként mentette meg a metorlástól a Ludovikás ellenforradalmárokat. Ezt is leírja, ha jól emlékszem a Szemben a bíróval cikkben.
|
|
kaleb |
2005. március 24. 18:58 | Sorszám: 65 |
"Mucsa a zsidó folklórban a buta zsidók lakóhelye" Ezt honnan veszed? Elképzelhető, csak én nem találkoztam még vele.
|
|
kaleb |
2005. március 24. 18:57 | Sorszám: 64 |
Az Életrajzi lexikon szerint Murakeresztúr városparancsnoka volt. Nagy báne nem lehetett, mert csak 1,5 évet kapott, ennyi alapból járt. Ha tett is volna valamit, nem ennyit kap.
|
|
kaleb |
2005. március 24. 18:55 | Sorszám: 63 |
A nyilasok rettenetesen utálták Bajcsyt, érthető okokból, és nagyon erős propagandát fejtettek ki ellene. Naponta elmondták a saját tálalásukban az Áchim esetet. Ha ma kérdezel meg Békéscsabán valakit, könnyen lehet, hogy ez befolyásolja, hogy milyen kép él benne. Szemtanú nem nagyon volt, ha volt is, nem élhet. Ami mérvadó lehet, az a bírósági jegyzőkönyvek. Ezt Domokos József dolgozta fel könyvében (amit azt hiszem Áchimról írt, de lehet, hogy BZSE-ről.) Ebben a "kikötötték az apját" változat szerepel.
|
|
kaleb |
2005. március 23. 23:54 | Sorszám: 43 |
Lukács azért városparancsnok nem volt. Sinkót és Pap Károlyt nehéz lenne gyilkosnak nevezni, és Lukács esetében is óvatosabban fogalmaznék. Apropo az Optimistákat olvastad? Vagy a Szemben a biróval-t?
|
|
kaleb |
2005. március 23. 22:41 | Sorszám: 38 |
Ez nem először merül fel. Nagyon könnyen mondják ezt egyesek. Pedig előbb érdemes lenne megbeszélni a Károlyi-Linder koncepciót, a korból nem kiragadva. Az egész mögött ráadásul ott van Ferdinánd trónörökös árnya, és a dolog itt kezd érdekes lenni. Meg az is kérdés, hogy mit gondolt Bartha, Gömbös, és más emberek, akik ott voltak, felelős pozícióban, és azért volt némi szerepük. Ehhez képest kevésbé izgalmas, hogy ott marad-e a szobor. Nem utólag vagyunk túlontúl okosak?
|
|
kaleb |
2005. március 23. 22:36 | Sorszám: 37 |
Kedves bihari panoráma, Meg kell követnelek, úgy tünik, elnéztem valamit. Kerestem a kérdéses szöveget újra a google-val, és most csak a Katolikus Gimnázium honlapjáról az általad nevezett forrás jött ki, és nem találtam a kérdéses részt egy másik könyvben. Múltkor úgy nézett ki, mintha bból lenne, de fáradt lehettem, hogy akkor így láttam, most meg nincs benne. Ezért kérlek tekintsd megjegyzésemet semmisnek. -------------- Más: A 9-es idézet honnan van? Két okból kérdezem. 1. Utána tudjak olvasni. 2. Nem mindegy, hogy ki ír egy adott szöveget. Elsődleges forrásról van-e szó, vagy valaki évtizedekkel később ír valamit. Honnan tudja, amit ír? Látta? Hallotta? Levéltárban találkozott vele? Ezeket a dolgokat hiszem is, meg nem is. Ahhoz hogy elhiggyem, szükséges lenne pontosan ismerni a forrást és ahol lehet, ellenőrizni.
|
|
kaleb |
2005. március 23. 20:03 | Sorszám: 31 |
"Ez egy elvi hozzászólás volt, az előítéletesség, a diszkrimináció és a mai napra tekintettel - feltehetően - a rasszizmus ellen (ezen utóbbit nem tudom, de feltételezem). " Na várd csak ki a végét. Bihari panoráma majd elmondja, ki is az az "elítéletesség, diszkrimináció nélkül, a rasszizmus ellen" író szerző...
|
|
kaleb |
2005. március 21. 21:44 | Sorszám: 19 |
süredéknél - söpredéknél
|
|
kaleb |
2005. március 21. 21:44 | Sorszám: 18 |
Vagy olyan bátor, hogy megnevezd, kitől és honnan idézed ezt a szöveget? Ha már éppen a "süredéknél" tartunk, eléggé idevág. Aki kiváncsi, a google-n át megtalálja úgyis. Ha te nem mondod el, ki a szerző, majd én elmondom. De bízom benne, hogy nem vagy gyáva elmondani.
|
|
|