A Magyar Köztársaság AlkotmánybíróságaBudapest
Tárgy: jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló soron kívüli eljárás iránti kérelem
Tisztelt Alkotmánybíróság !
Alulírott, Magyar Földvédő Mozgalom (székhely: 5000 Szolnok, József A. út 25. V.34.) és Magyarok Világszövetsége (székhely: 1068 Budapest, Benczúr u. 15.), mint bejegyzett, jogi személyiségű magyar társadalmi szervezetek (továbbiakban együtt: kérelmezők) közösen az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 1. § (b) pontja, a 21. § (2) bekezdése és a 37. § alapján az alábbi
kérelmet
terjesztjük elő
Kérjük, hogy a T. Alkotmánybíróság soron kívüli eljárásban állapítsa meg a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2002. évi LXI. törvény 10. §-ának második és harmadik mondatában és a 11. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezések alkotmányellenességét és a fenti rendelkezéseket semmisítse meg.
Kérelmünk indokolásául az alábbiakat adjuk elő:
I. Az Országgyűlés által elfogadott és 2002. december 23-án hatályba lépett 2002. évi LXI. törvény (továbbiakban: Alkmodtv.) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt módosította.
Az Alkmodtv. 10.§-a az Alkotmányt egy új, a 79. §-al egészítette ki, amelynek normaszövege a következő:
"79. § Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: 2003. április 12. A népszavazásra bocsátandó kérdés: "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?"
Az Alkmodtv. 10. §-hoz fűzött miniszteri indokolás az alábbiak szerint fogalmaz:
"A törvény szerint ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról. Tekintettel a népszavazás speciális voltára, valamint arra, hogy kiemelkedő nemzeti érdek fűződik a népszavazás belátható időn belül történő sikeres lebonyolításához, a törvény szerint erre 2003. április 12-én kerül sor. Az eldöntendő kérdés pedig a következő: "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?"
Az Alkmodtv. 11. § (1) bekezdése szerint az Alkmodtv. - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba.
A (2) bekezdés szerint az Alkmodtv. 5. §-ának (2) bekezdése, 6. §-a, 7. §-a, valamint az Alkotmánynak e törvény 9. §-ával megállapított 71. §-ának (1) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
A (3) bekezdés szerint az Alkotmánynak az Alkmodtv. 10. §-ával megállapított 79. §-a, továbbá e törvény 10. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti.
Az Alkmodtv. 11. §-hoz fűzött miniszteri indokolás az alábbiak szerint fogalmaz:
"A törvény rendelkezései főszabályként a kihirdetés napján lépnek hatályba, a közösségi jog és a belső jog viszonyáról rendelkező, az MNB elnökének jogalkotási hatáskört biztosító, az Országgyűlés szerepéről rendelkező és a választójogról rendelkező egyes szakaszok azonban csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lépnek hatályba.
A csatlakozásról szóló népszavazásra vonatkozó rendelkezések a csatlakozás napján okafogyottá válnak, ezért előre rögzíthető, hogy ezek a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján hatályukat vesztik."
Kérelmezők álláspontja szerint az Alkmodtv. 10. §-ának második és harmadik mondatában és a 11. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezés több tekintetben alkotmányellenes és ezért a fenti rendelkezések megsemmisítése mindenképpen indokolt.
II.
Az Alkmodtv. 10.§-a három mondatból áll.
Az Alkmodtv. 10.§-a első mondata így szól:
"Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról."
Az idézett szöveg kötelező jelleggel ír elő egy végrehajtandó cselekvést azoknak az államhatalmi szervezeteknek, (Országgyűlésnek, Kormánynak, minisztériumoknak, az OVB-nek stb) amelyeknek törvények által meghatározott feladataik vannak olyan esetben, amikor "ügydöntő országos népszavazást" kell tartani!
Mivel a népszavazás elrendelését az Alkotmány írja elő, attól sem betűjében, sem szellemében az Alkotmánynál gyengébb erejű jogra hivatkozva eltérni nem lehet!
Az Alkmodtv. 79. §-ának első mondata tehát egyértelműen meghatározza, hogy nem általánosságban kell a csatlakozás tárgykörében az ügydöntő népszavazást megtartani, hanem konkrétan arról kell szólnia a népszavazásnak, hogy a magyar kormány által aláírandó "csatlakozási szerződés szerint" akar-e az ország lakossága az Európai Unióhoz csatlakozni, vagy "a csatlakozási szerződés szerint" nem akar csatlakozni!
Az Alkmodtv. 79. §-ának második mondata szerint:
"E népszavazás időpontja: 2003. április 12."
Az Alkmodtv. 79. § második mondatának első betűje az "E", mint határozott névelő annyiban tér el az "A" határozott névelőtől, hogy az "E" használatával nem általánosságban határozza meg az ügydöntő népszavazás konkrét időpontját, hanem egyben jelzi azt is, hogy az előző mondatban meghatározott és elrendelt népszavazáshoz határozza meg a kötelező időpontot!
Másként megfogalmazva az első két mondat tartalma az, hogy :
2003. április 12-én ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról!
Az Alkmodtv. 79. §-ának harmadik mondata szerint:
"A népszavazásra bocsátandó kérdés: "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?""
Ebben a mondatban az Alkmodtv. szó és betű szerint meghatároz egy ügydöntő népszavazáson "népszavazásra bocsátandó kérdés"-t. Ez a meghatározás nem csak a népszavazáson résztvevők számára ír elő kötelezettséget, hanem ugyan azoknak az államhatalmi szervezeteknek, (Országgyűlésnek, Kormánynak, minisztériumoknak, az OVB-nek stb) amelyeknek az Alkmodtv. első mondatában is meghatározott már egy olyan feladatot, amitől nem térhetnek el, nevezetesen "ügydöntő országos népszavazást kell tartani a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról".
Ez a harmadik mondat általánosságban fogalmazza meg a csatlakozással kapcsolatos kérdést, vagyis azt, hogy elvileg, általában, vagy csak úgy nagyvonalakban egyetért-e a választópolgár azzal, hogy Magyarország az EU tagja legyen, vagy sem!
Ha valakinek az "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?" kérdésre kell válaszolnia, akkor másra kell válaszolnia, mintha azt kérdeznék tőle, hogy "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a csatlakozási szerződés szerinti feltételekkel az Európai Unió tagjává váljon?"
A két kérdésfeltétel között ég és föld különbség van. Profán példával illuszrálva: másként válaszol az ember, ha megkérdik, hogy meg akar-e házasodni és másként válaszolunk arra, hogy el akarjuk-e venni az előttünk álló kiválaszottat, megismerve az ő tulajdonságait, ismerve a házasság intézményét és végül, de nem utolsósorban a hozomány mértékét.
A fentiekből kitűnik, hogy az Alkmodtv. 10. §-ának harmadik mondata által megfogalmazott népszavazási kérdés alkalmatlan a célzott joghatás kiváltására, mert a választópolgárokat nem a ténylegese, fennálló feltételekkel történő csatlakozásról nyilatkoztatja meg, hanem csupán egy elvi, konkrét tényállási elemekhez nem kötődő kérdést intéz hozzájuk arról, hogy kívánják-e hazánk EU csatlakozását.
Kérelmezők álláspontja és az Alkmodtv. 10. §-hoz fűzött miniszteri indokolás által hivatkozott nemzeti érdekek szerint egyáltalán nem mindegy, hogy milyen rövid és hosszú távú feltételekkel és egyáltalán mikor kerül sor a csatlakozásra vagy arra egyáltalán sor kerül-e. A népszavazáson éppen erről kell szóljon a döntés, ezt írja elő teljes egyértelműséggel az Alkmodtv. 10. §-ának első mondata. Éppen ezért elfogadhatatlan az Alkmodtv. 10. harmadik mondata szerinti népszavazási kérdés feltétele, amely nem a konkrét és részletesen megismert feltételekkel történő csatlakozás kérdését teszi fel megválaszolásra, hanem egy önmagában értelmezhetetlen és ezért megválaszolhatatlan kérdést.
Kérelmezők ebben a körben megjegyzik, hogy a 2003. március 8-án a Máltai Köztársaságban megtartott nem ügydöntő népszavazáson is egy olyan kérdés került a szavazólapokra, amely a kérelmezők megítélése szerint már csaknem elégséges szinten konkretizálja a megválaszolandó kérdést. A feltett kérdés ("Do you agree that Malta become a member of the European Union in the enlargement that will take place on 1st May 2004?") pontos fordítása:
"Egyetért-e azzal, hogy Málta az Európai Unió tagjává váljon a bővítés során, amelyre 2004. május 1-ejei hatállyal kerül sor ?
A választópolgároknak döntési jogot biztosít az Alkmodtv. 10-a §. Az első mondat jogot biztosít a számára, hogy döntsön "a csatlakozási szerződés szerinti" csatlakozásról, tehát jogában áll a kormány csatlakozási tárgyalásainak "eredményét" véleményezni azáltal, hogy azt elfogadja vagy elutasítja. Ez a joga alkotmányos jogává vált, ezért annak gyakorlásában nem korlátozható!
Amennyiben 2003. április 12-én népszavazást tartanának arról a kérdésről, hogy "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?", akkor ez a kérdésfeltevés nem biztosítja és nem elégíti ki a választópolgárok azon alkotmányos jogát, hogy a csatlakozási szerződés szerint minősítsék a csatlakozás feltételeit és aszerint döntsék el, hogy az általuk ismert feltételek mellett kívánják vagy nem kívánják az ország EU tagságát.
III.
Kérelmezők álláspontja szerint az Alkmodtv. 10. §-ának 3. mondata szerinti kérdés azon túl, hogy tételesen sérti az Alkmodtv. 10. §-ának első mondatát, egyúttal nem felel meg a népszavazási kérdésekkel szemben az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (továbbiakban Nsztv.) által támasztott követelményeknek sem.
Az Nsztv. Preambuluma egyrészt rögzíti, hogy alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép. Hatalmát az Alkotmány keretei között, elsősorban választott képviselői útján gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében, illetőleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen.
A preambulumban megfogalmazott alapelveket a 8. § (1) bekezdése ruházza fel megfelelő joghatással, amikor kimondja, hogy az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A (2) bek. szerint a konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.
A fentiekben részletesen kifejtett okok alapján kérelmezők szerint egyértelműen megállapítható, hogy Alkmodtv. 10. §-ának 3. mondata szerinti népszavazási kérdés ellentétben áll a fenti előírással, mindez pedig egyúttal végső soron a választópolgárok tényleges akaratképzéséhez fűződő, lényegét tekintve a népszuverenitás érvényesülését garantáló alkotmányos rendelkezéseket is sérti.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
Az Alkotmány 2. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
A kérelmezők által kifogásolt kérdésfeltevés tehát a jogállamiság és függetlenség alappilléréjét jelentő, a népszavazás útján közvetlenül gyakorolható népszuverenitást sérti, emiatt pedig megállapítható a kirívó alkotmányellenesség.
IV.
Az Alkmodtv. 10. § második mondata viszont kifejezetten ellentétes az Nsztv. 16. § (1) bekezdéssel, amely szerint a népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén az annak elbírálását - követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni.
Az Alkmodtv. kihirdetésére 2002. december 23-án került sor, tehát ettől számított 90 napon belüli időpontra lett volna lehetséges a népszavazás időpontját kitűzni, ez a határidő 2003. március 23-án lejár, a kitűzött időpont ezen határidő utánra esik.
V.
Az Alkmodtv. népszavazás időpontját tartalmazó 10. §-ának második mondata, illetve az Alkmodtv. hatálybalépésről rendelkező 11. § (1) bekezdése ezen túlmenően ellentétes a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jtv.) 12. § (3) bekezdésének előírásával, amely szerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
Ezt a követelményt fogalmazza meg a 64/2002. (XII. 3.) AB határozat is, amikor kimondja, hogy:
"Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogbiztonság szorosan a jogállamiság alkotmányos követelményéhez kapcsolódik, a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság követelménye az Alkotmánybíróság értelmezésében a jogalkotó kötelezettségévé teszi azt, hogy a jogszabályok világosak, egyértelműek és működésüket tekintve kiszámíthatóak, előreláthatóak legyenek a jogszabályok címzettjei számára. [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65-66.; 11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 81-82.; 28/1993. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1993, 220, 225.]"
Jelen esetben kérelmezők álláspontja szerint a jogszabály alkalmazására való megfelelő felkészülés, úgy lenne megvalósítható, ha a választópolgárok hiteles, korrekt, alapos, megalapozott és felelős döntéshez szükséges mennyiségű és minőségű tájékoztatást kapnak a csatlakozás feltételrendszeréről, hatásairól, az Európai Unió működéséről.
Kérelmezők álláspontja szerint a kormányzat és az erre a célra létrehozott Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány végzett tájékoztatási tevékenység nem felel meg a fenti tájékoztatási követelményeknek. Nem készültek el azok a hatástanulmányok sem, amelyek hitelesen és pontosan modelleznék, azt, hogy ennek az óriási horderejű döntésnek milyen következményei lesznek az országra, illetve a társadalom egyes csoportjaira.
A politikai elit még a legapróbb esélyét sem biztosítja annak, hogy az őket eltartó és az államot működtető magyar választópolgárok a saját életük és a nemzet számára életbevágó sorsdöntéshez megkapják a hiteles és tárgyszerű tájékoztatást, mindez pedig a demokrácia lényegét üresíti ki. Ilyen előzmények után általános jogi értelemben legitim eredménnyel járó, érvényes népszavazásról nem is lehetne beszélni.
Ebben a körben sérülnek az állampolgárok Alkotmány 61. § (1) bekezdésében foglalt, közérdekű adatokat megismeréséhez fűződő alkotmányos jogai is.
Másrészről nyilvánvaló, hogy a csatlakozási feltételek, következmények és az Európai Unió működésének a felelős döntéshez megfelelő szintű, széles körű társadalmi megismertetése igen jelentős időt igényel, sokkal többet, mint ahogy azt a támadott jogszabályhely előírja. Lényeges körülmény, hogy mivel az Európai Unió alapszerződései és a csatlakozási szerződés tervezete a kilépés lehetőségét jelenleg nem tartalmazzák, ezért a népszavazási döntés visszafordíthatatlan sorsdöntést jelent a nemzet számára. Ismert tény ugyanakkor az is, hogy az európai Unió joganyaga közel 100.000 oldalra rúg, amelynek jelentős részének még nincs is hiteles magyar fordítása.
Az Alkmodtv. 10. §-a azáltal, hogy jogot biztosít minden magyar választópolgárnak az EU csatlakozás csatlakozási szerződés szerinti, ügydöntő népszavazás keretén belüli véleményezésére és annak elfogadására vagy elutasítására, ezzel a joggal együtt a kellő ismeret megszerzésére vonatkozó jogot is kapott. E jogával a szavazó önmaga egyedül nem tud élni, ezért e joggal való élés lehetőségét a hatalomnak azzal kell biztosítani, hogy megfelelő időben, megfelelő mennyiségben és megfelelő minőségben, szabadon és korlátozás nélkül, közérthető formában biztosítsa a szükséges ismeretanyagot!
Kérelmezők álláspontja szerint az Alkmodtv. 10. § első mondata szerint az államnak teljes részletességgel biztosítani kellene a teljes európai joganyag magyar nyelvű szövegváltozatát és a csatlakozási szerződés közérthető magyar nyelvű anyagát minimum olyan részletességű jogszabály magyarázatokkal, mint ahogy azt általában teszi például a személyi jövedelemadó, vagy az ÁFA törvény módosításai kapcsán. E nélkül a választópolgár nem tudja, hogy miről kell döntenie, vagyis nem kerül tényleges döntési helyzetbe, népszuverenitásból fakadó jogai csorbulnak.
Egy hónappal a kifogásolt népszavazási időpont előtt a csatlakozási megállapodás közel 5000 oldalas szövegének nem hivatalos magyar nyelvű fordítása jelenleg csak a világhálón tekinthető meg, ott is csak néhány napja, a választópolgárok döntő többsége számára azonban még nem jutott el semmilyen tárgyszerű tájékoztatás, pedig kérelmezők álláspontja szerint minimálisan megkívánható követelmény az aláírt csatlakozási szerződés választópolgárok részére történő teljes terjedelemben való eljuttatása. Kérelmezők jelzik, hogy a többi tagjelölt állam közül számosan (pl. Észtország, Lettország) a népszavazást jelentősen később, 2003. II. félévében tartják meg, amikorra ez a tájékoztatási folyamat valóban reálisan megtörténhet.
Kérelmezők álláspontja szerint a kitűzött népszavazási kérdés és időpont a fentiek miatt egyúttal megsérti az Alkotmány 5. §-ában az állam részére előírt kötelezettséget, amely a nép szabadságának és hatalmának, az ország függetlenségének és területi épségének, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határainak megvédésére kell irányuljon.
Közismert tény és ezt az Alkotmány legutóbbi, éppen az Alkmodtv. útján eszközölt módosítása is igazolja, hogy az Európai Unióhoz történő esetleges csatlakozás a népszuverenitás és ezáltal az ország függetlenségének részbeni feladásával jár. A magyar állam egy ilyen folyamatban alkotmányosan nem lehet szorgalmazója egy ilyen döntésnek, az állam alkotmányos kötelezettsége a népszuverenitás és ezáltal az ország függetlenségének védelme.
VI.
Elfogadhatatlan és alkotmányellenes továbbá, hogy a népszavazás időpontja megelőzi a csatlakozási megállapodás aláírását, ez a helyzet tökéletesen ellentétben áll az Alkmodtv. 10. § első mondatában meghatározott normatív rendelkezéssel. ("Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról.")
A csatlakozási megállapodás végső jóváhagyása tárgyában az egyébként vétójoggal rendelkező Európai Parlament is csak 2003. április 9-én határoz, a csatlakozási megállapodás aláírására pedig 2003. április 16-án kerül sor.
A fentiek alapján 2003. április 12-én jogi értelemben még nem beszélhetünk csatlakozási szerződésről, hiszen az még érvényesen létre sem jött, tehát a csatlakozási megállapodás aláírása előtti időpontban megtartott népszavazás mindenképpen alkotmánysértő, nem felelhet meg Alkmodtv. 10. § első mondatában meghatározott követelménynek. A népszavazás megtartása 2003. április 12-én idő előttinek minősül, tehát a célzott joghatás kiváltására ezen okból is alkalmatlan.
VII.
Kérelmezők jelzik egyúttal jogi aggályukat azzal kapcsolatban, hogy ellentmondás mutatkozik az Alkotmány rendelkezései között a népszavazás elrendelésének jogáról, kérik a T. Alkotmánybíróságot, hogy ezt a kérdést is vizsgálja meg és szükséghez képet hozzon e tárgyban döntést.
Az Alkotmány 28/C. § (1) bekezdés szerint országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.
A (2) bek. szerint országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.
A (3) bek. szerint ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
A (4) bek. szerint mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el.
Az Alkotmány 30/A. § (1) d. pontja szerint a köztársasági elnök kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját.
Az Alkmodtv. 10. §-ának első mondata tehát a fentiek alapján ellentétben áll az Alkotmány 28/C §. (2) bekezdésével, amely szerint kötelező és ügydöntő országos népszavazást csak legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére lehet elrendelni.
VIII.
Kérelmezők álláspontja szerint a fent kifejtett részletes indokok alapján egyúttal megállapítható az Alkmodtv. 11. § (3) bekezdésének alkotmányellenessége is, mivel az sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott alaptételt, amely szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
Sérti a kifogásolt jopgszabályhely ezen felül az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében rögzített népszuverenitási alapelvet is, amely szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
A jogalkotó ugyanis ebben az esetben egy jogszabályhely hatályának sorsát annak ellenére szabályozta úgy, hogy az a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti, hogy az éppen a szóban forgó jogszabályhely írja elő a csatlakozás tárgykörében megtartandó ügydöntő népszavazást.
A jogalkotó ezzel a megoldással prejudikálta a népszavazás eredményét és egyúttal negligálta a népszavazásban megjelenő népakaratot, hiszen a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadására és hatálybalépésére csak egy igenlő népszavazás esetén van jogi lehetőség, a nemleges döntés ugyanis az Nsztv. 8. § (1) bekezdés szerint kötelező az Országgyűlésre nézve.
Ezt a prejudikációt és negligációt erősíti meg az Alkmodtv. 11. §-hoz főzött miniszteri indokolás utolsó mondata is:
"A csatlakozásról szóló népszavazásra vonatkozó rendelkezések a csatlakozás napján okafogyottá válnak, ezért előre rögzíthető, hogy ezek a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján hatályukat vesztik."
A jogalkotói elfogultságot és népakarot semmibe vevő motivációra utal továbbá az Alkmodtv. 10. §-hoz fűzött miniszteri indokolás egy mondata is :
"Tekintettel a népszavazás speciális voltára, valamint arra, hogy kiemelkedő nemzeti érdek fűződik a népszavazás belátható időn belül történő sikeres lebonyolításához,"
A kifogásolt jogszabályhely tehát emiatt súlyosan sérti az Alkotmány fent hivatkozott részeit, ezért alkotmányellenes.
IX.
Kérelmezők végül jelzik, hogy ismerik, de nem fogadják el a T. Alkotmánybíróság vonatkozó joggyakorlatát, amely különösen a 1260/B/1997. AB határozatban öltött testet. Az Alkotmánybíróság hatásköre kérelmezők álláspontja szerint ugyanis kiterjed az Alkotmányt módosító jogszabály felülvizsgálatára. Az utólagos normakontroll keretében az Abtv. 1. § b. pontja és az Alkotmány 32./A § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság köteles vizsgálni Alkotmányt módosító törvény alkotmányellenességét, ennek hiányában a jogállamiság Alkotmányban deklarált lényege ürülne ki, a jogalkotó minden normakontroll lehetőségétől mentesülne, ami elfogadhatatlan.
X.
Kérjük végül a T. Alkotmánybíróságot, hogy a jelen kérelemmel érintett kérdések rendkívüli jelentőségére, illetve a népszavazási időpont közelségére tekintettel soron kívüli eljárásban szíveskedjenek teljes ülésen a kérelem tárgyában érdemi határozatot hozni lehetőség szerint legkésőbb 2003. március 31-ig.
Az Abtv. 28. § (1) bekezdése alapján eljárás illetéket nem róttunk le, nevünk közzétételéhez hozzájárulunk.
Tisztelettel:
Budapest, 2003. március 13.
Magyar Földvédő Mozgalom
Dr. Zacsek Gyula ügyvezető elnök
Magyarok Világszövetsége
Patrubány Miklós elnök helyett
Dr. Gaudi-Nagy Tamás meghatalmazott
