A Fidesz Országos Választmányi ülése elfogadta az Európai Parlamenti választásokon induló jelöltjeinek listáját, és elfogadtak egy nyilatkozatot a kisebbségi közösségek autonómiájának támogatásáról.
Schmitt Pál, Szájer József és Surján László vezeti a Fidesz Európai Parlamenti választási listáját, melyet a párt Szabad Európa-listának nevez, és egyelőre tizennyolc név szerepel rajta.

Szájer József az Országos Választmány nevében sajtótájékoztatón ismertette a jelöltek névsorát és a jelölés irányelveit. Hangsúlyozta, hogy a lista összeállításánál lényeges szempont volt az olyan emberek kiválasztása, akik hatékonyan tudják képviselni a nemzeti érdekeket és járatosak kisebbségvédelmi kérdésekben. Ez utóbbi kapcsán külön kiemelte Schöpflin György, neves londoni magyar tudós, Járóka Lívia, Lungo Drom jelölt romapolitikus, valamint Gál Kinga, az MTA elnökének kisebbségi főtanácsadójának nevét.

A lista összeállításánál Szájer József elmondása szerint szempont volt még a Fidesz szövetség-jellegének hangsúlyozása: az MKDSZ-t Szurján László és Frivaldszky Gáspár, a Lungo Dromot Járóka Lívia, a Fidelistast pedig Gyürk András, Tóth Edina és Bagó Zoltán képviseli majd.

Szájer József külön kiemelte, hogy a jelöltek átlagéletkora 40 év alatt van, s a listán szereplők egyharmada pedig nő. Fontosnak nevezte, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselői az Európai Parlamentben a nemzeti érdekeknek minél szélesebb körben megfeleljenek. Ezért minden Magyarország nemzeti érdeke szempontjából kiemelkedő területre igyekeztek szakpolitikust jelölni.

A parlamenti pártok közül elsőként a Fidesz véglegesítette jelöltlistáját, s így legkorábban kezdheti a felkészülést, amit - Szájer József szavai szerint -, a kampányt elindító törvényi felhatalmazásig, a szakmai előkészítés alkot majd.

A listán egyébként több olyan jelölt is szerepel, aki jelenleg országgyűlési képviselő is egyben. Szájer József szerint az Európai Parlamenti és a magyar parlamenti munka párhuzamosan nem végezhető megfelelően, arról viszont még nem született döntés, hogy ezen összeférhetetlenség közvetlenül a választások után, vagy csak a 2006-os országgyűlési választásokat követően lép életbe.

A Szabad Európa-lista jelöltjei:

Működésbe lép a 2004-es ktgvetés...
Működésbe lépnek a 2004-es adótörvények...
Talán Kulcsárt is hazahozzák...
Talán kiderül Juhász et. vagyonosodásának valós forrása..
Sztrájkra készül a közszféra...
Sztrájkra készülnek az orvosok..
Fizikailag is támadják a bíróságot...
A Kacsahóhér éppen jelentéstelen van a KGB-s főnökénél...

A félidőben sok minden eldőlhet és ez a félidő jövőre, a 2004-es Európa Parlamenti választás. Nagy szükség lenne már a félidőben jó híreket kapni, de még nagyobb szükség lenne a mérkőzés végén, 2006-ban a győzelemre - áll Grosics Gyula levelében, amelyet a Történelem Fő utca debreceni rendezvényén egybegyűltekhez intézett.

Tisztelt Polgári Körök, Kedves Barátaim!

1987-ben úgy éreztem, hogy csatlakoznom kell azokhoz, akik Magyarországot a keresztény, konzervatív és nemzeti értékek mentén képzelik el. Ekkor a Magyar Demokrata Fórum választási kampányában aktívan vettem részt és ezt követően teljesült több évtizedes álmom, Magyarországon véget ért a kommunista diktatúra és elindulhattunk a demokrácia irányába. 1994 számomra a csalódás éve volt. Nem csupán azért, mert a jobb oldal vereséget szenvedett a választásokon, hanem azért is mert visszatértek azok, akik hosszú évtizedekig rombolták Magyarországot. Ezért úgy döntöttem, hogy visszavonulok a közélettől és próbálok úgy élni ahogy azt lelkiismeretem kívánja. 1998-ban Gyarmati Dezső barátommal hátunkra vettük az országot és Nagykanizsától Nyíregyházáig és Békéscsabától Sopronig ismét kampányba kezdtünk, melynek végeztével mindannyiunk nagy örömére a Fidesz és az MDF valamint a kisgazdák kapták meg a kormányzás lehetőségét a választóktól. Ez a négy év jobboldali kormányzás nagy reményekkel indult és eredményeit tekintve az újkori magyar demokrácia legdinamikusabb négy éve volt. Ennek a folyamatnak a 2002-es választások vetettek véget. Kérem higgyék el, a 2002-es választási vereséget az 1954-es Világbajnoki döntő vereségéhez tudnám hasonlítani és nem túlzás az, hogy az én lelkemben ez a vereség legalább olyan mély nyomokat hagyott, mint amikor a labdarúgó döntő hármas sípszavát meghallottam. De mint sportoló is megtanultam az életben, hogy jönnek újabb és újabb próbák, melyeken ismét helyt kell állnunk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Miniszterelnök Úr!

Kérem engedjék meg, hogy valamire felhívjam a figyelmüket: a 2006-os választásokat már tegnap el kell kezdeni. Miniszterelnök Úr nagyon jól tudja, hisz Ő is a mai napig aktív labdarúgó, hogy a félidőben sok minden eldőlhet és ez a félidő jövőre, a 2004-es Európa Parlamenti választás. Nagy szükség lenne már a félidőben jó híreket kapni, de még nagyobb szükség lenne a mérkőzés végén, 2006-ban a győzelemre. Leírhatatlan érzés volt 1953-ban legyőzni az angolokat, és mély fájdalom volt 1954-ben vesztesen levonulni a világbajnokság döntőjéről. Ha megengedik én így a távolból is kívánok Önöknek 2004-re és 2006-ra egy wembley-i győzelmet.

Hajrá Magyarország, Hajrá Debrecen!

Grosics Gyula