Dagad a gazdasági tárca rendelete miatt kipattant botrány
Tovább dagad a gazdasági tárca hétfőn megjelent rendelete miatt kipattant botrány. A döntés visszamenőleg módosítja a villamos energia átvételének szabályairól és áráról szóló 2002 decemberében kiadott törvényt, így több millió embert érint hátrányosan.
2004-01-12 00:37:18

Szakértők szerint a döntés pontosan behatárolható magántőkeérdekek alapján született meg.

Kimondja az új rendelet a hosszú távra érvényes szabályokat érvénytelenítve, hogy a 2005-től üzembe helyezett új energiaellátást biztosító, úgynevezett gázmotoros erőművek esetében tíz százalékkal csökkenti az előzetesen megszabott elektromos energia átvételi árat. Mint azt tegnapi számunkban megírtuk, a döntés hátrányosan szabályozza a távfűtési szolgáltatásokat és költségeket, így több millió embert foszt meg a távfűtési költségek csökkentésének lehetőségétől, hosszú távon pedig a távhőár növekedését idézi elő. Szakértők hangsúlyozzák, hogy az új rendelkezés egyértelműen egy szűk magántőke érdekeit képviseli, ráadásul nem felel meg az európai uniós normáknak, és tudatosan károsítja a környezetet.

A távhőszolgáltatás piacán részt vevők egyhangúlag állítják: igen érdekesen alakult a rendelet előterjesztése is. A fűtési díjakat és milliárdos beruházásokat érintő döntést ugyanis semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg. A rendelet kihirdetése előtt néhány nappal a Főtáv Rt. még azt a tájékoztatást kapta a Magyar Energetikai Hivataltól, hogy nincs folyamatban az energiafelvásárlási árat érintő döntés – mondta Sturdik Miklós, a társaság szóvivője. Ezek után minden piaci szereplőt váratlanul érte a korábban érvényben lévő rendelet módosítása.
A vidéki fűtőerőművek többsége csupán tegnap kapta kézhez az új jogszabályt. A Komlói Fűtőerőmű Kft. – amely öt éve az elsők között kezdte meg az új energiaellátási mód kiépítését Magyarországon – úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a gazdasági tárca váratlan rendelete beláthatatlan következményekkel jár. Tájékoztatásuk szerint az új villamosenergia-termelés adta előnyöket az új szabály visszaveszi, így a körzetükben távfűtést használók mindenképpen hátrányos helyzetbe kerülnek.
Garbai László, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtitkára érdeklődésünkre elmondta: az új rendelet egyaránt kedvezőtlenül érinti a távfűtés fogyasztóit és szolgáltatóit. A főtitkár kiemelte, hogy a rendelet nem EU-konform, hiszen az erőművek gazdasági tárca által meghatározott energetikai hatásfoka lényegesen meghaladja a hatályos uniós előírásokat. A rendeletben előírt 75 százalékos kihasználtság eleve betarthatatlan követelményeket tartalmaz, hiszen a nyári időszakban a háztartások nem igénylik a távfűtést.

Ullman Attila, a Kaptár Energetikai Holding igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az új rendelkezés teljes mértékben aláássa a hosszú távú befektetői bizalmat, a korábbi jogszabályok alapján elindult fejlesztések pedig zsákutcába kerülnek.
Értesüléseink szerint nemcsak a távhőszolgáltatók de az új energiaellátás területén beruházók is a nagy felháborodást kiváltó rendelet azonnali visszavonását tartják szükségesnek.
Írásban feltett kérdéseinkre szerda óta nem válaszolt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.

Az MSZP azzal nyerte meg a parlamenti választásokat, hogy elhitette a munkából élő tömegekkel, hogy az MSZP értük és csak értük van. Ma már pontosan tudjuk, hogy ez nem így van. Az MSZP és a Medgyessy-kormány átlátta az ország gazdasági helyzetét és gyorsan rájött arra, hogy nem adhat mindenkinek, és nem vehet el mindenkitől. Igen ám, de akkor kinek adjon, és kitől vegyen el?

A január 1-jén életbe lépett adótörvények világosan és egyértelműen mutatják, hogy az adóemeléssel és mindenekelőtt az ÁFA-emeléssel a kisember, a dolgozó, a kis- és középvállalkozó, a munkájából élő ember az, aki megfizeti az EU-csatlakozást. Ő az, aki megfizeti az MSZP-kormány összes hibáját és bűnét.

Aki nyer, az a multi, és természetesen a hozzá kapcsolódó magyar nagytőke. Azok, akik neve ma ott szerepel minden lényeges ügyletnél, legyen szó bankprivatizációról, sportberuházásról, borvidékek eladásáról. Nekik nem fáj a fejük január elején, nekik nincsenek és nem lesznek megélhetési gondjaik. „Csak” az ország többségére vár nehezebb élet.

Drágul az energia

Egy év alatt a Medgyessy-kormány három áremelést hajtott végre a villanyárnál, aminek a következtében most február elején kifizetendő villanyszámlánk 30 százalékkal lesz magasabb, mint az egy évvel korábban fizetett. Az elektromos energia után 12 százalék helyett 25 százalék áfát fizetünk ezentúl, ami 11 százalékos áremelést jelent. A drágulás után a korábbi hírekkel ellentétben nem jár árkompenzáció. A rászorultak az önkormányzatoktól kérhetnek támogatást.

A gázárak átlagosan 6,8 százalékkal emelkednek. Ebből a háromszázalékos többlet az áfakulcs emeléséből adódik.

A gáz továbbra is a kedvezményes áfakörben marad, ám a 12 százalékos áfa 15 százalékra emelkedik. Továbbra is megmarad a lakossági gázár-kompenzáció, mely alanyi jogon jár, és a felhasznált gázmennyiségtől függ. Ennek megfelelően januártól 47 forintot kell fizetniük a gázért azoknak, akiknek az éves fogyasztása 1500 köbméter alatt marad.

Akik viszont 1500 és 3000 köbméter közötti gázmennyiséget használnak, azoknak az 1500 köbméter feletti fogyasztásért áfával együtt 50 forintot kell fizetniük.

Drágább telefonálás és tévézés

A Matáv január 1-jétől átlagosan 1,6 százalékkal emelte a hatósági áras tarifáit és egyes előfizetési csomagok díjait.

Átlagosan 10 százalékkal drágulnak a kábeltelevíziós szolgáltatások, ám az átlag jelentős eltéréseket takarhat, hiszen egyes csomagok árai egyáltalán nem változnak, míg másoké jelentősen emelkednek. A társaságok a költségek emelkedésével és szolgáltatás áfakulcsának 3 százalékos növekedésével indokolják a változást. A UPC ügyfelei is átlagosan mintegy 10 százalékos drágulásra számíthatnak. A Matáv-kábeltévé januártól átlagosan 10-11 százalékkal drágít, az Antenna Hungária AM Micro szolgáltatása átlagosan szintén 10 százalékkal kerül majd többe.

Drágább utazás

11 százalékkal drágább a belföldi vasúti utazás, ebből 8 százalék a nettó áremelés, további 3 százalékkal az áfa- emelés okán drágulnak a vasúti jegyek. Az InterCity pótjegyek ára 440 helyett 480 forint lesz. Az InterCity rapid pótjegy pedig 540-ről 600 forintra emelkedik. Egyúttal korlátozzák a 26 éven aluliak 33 százalékos kedvezményét, januártól csak péntek 10 órától vasárnap 24 óráig válthatnak a fiatalok kedvezményes jegyet.

Az áfaváltozás a Volán-társaságok viteldíját is terheli, ennél fogva 3 százalékkal emelkedik a távolsági buszjegyek ára.

Emelkedik az autópálya-matrica ára is. Az autósok autópályadíja átlagosan 5,5 százalékkal, míg a tehergépjárműveké 18-20 százalékkal lesz több.

Az utazás Budapesten is költségesebb lesz. Egy BKV-jegyért 140, egy teljes árú havi bérletért 5200 forintot kell fizetni, a tanulók pedig 1850 forintot hagynak majd havonta a BKV jegypénztáraiban. Legalábbis júliusig. Onnantól újabb 5 százalékkal emelkedik a tarifa.

Drágább élelmiszerek

Az élelmiszerek átlagosan 7 százalékos áremelkedéséből 2,4 százalékot „köszönhetünk” annak, hogy 12-ről 15 százalékra emelkedik az élelmiszerekre kivetett áfa. A tejipar máris 10, a pékek 20 százalékos áremelést ígértek.

A legnagyobb mértékben – a jövedéki adó 35 százalékos növekedése miatt – a cigaretta drágul. Az alkohol és dohányáruk megközelítőleg 11 százalékkal drágulnak.

Drágább élet minden területen

A szemétszállítás, a vízdíj és a csatornadíj szinte minden településen drágul, legmélyebben talán a budapestieknek kell a zsebükbe nyúlniuk. Semmilyen értelmes indok nincs arra, hogy a budapestieknek 36 százalékkal kell majd többet fizetniük a csatornahasználatért.

A tankönyvek után 0 helyett 5 százalék áfát kell fizetni. Miután nem kért Magyarország halasztást az EU-tól, a gyógyszerek kedvezményes áfája szintén 0-ról 5 százalékra nő, így az áremelkedés ebben a körben is biztosra vehető. A szolgáltatások ára – az étteremtől a fodrászig – szintén az inflációnál gyorsabban, 8-9 százalékkal nőhet, részben az áfa-emelések hatására.

A kormány hallgat arról, mennyit is kell fizetnünk, ha nem sikerül megállítani a kórházak privatizációját. Ki lesz képes megfizetni a laboratóriumi vizsgálatok, a röntgen és az egyéb szolgáltatások árát?

Béremelés helyett szemfényvesztés

A kormány is elismerte, hogy 500 milliárddal több pénzt vesz ki az emberek zsebéből. A személyi jövedelemadó csökkentése csak szemfényvesztés. Egy olyan fügefalevél, amely megpróbálja eltakarni a drasztikus adóemeléseket. Jelenleg 6 százalékos béremelést tervez a kormány, és van, ahol még ennyit sem, hiszen a közalkalmazottaknál nem lesz béremelés. De hiába tervez hatszázalékos emelést a kormány, ha közben 6,5-7 százalékos infláció várható, hiszen így az infláció mértékét nem éri el a béremelés mértéke. Tehát a fizetésünk vásárlóértéke a legjobb esetben is stagnál, roszszabb esetben pedig romlani fog. A nyugdíjasok zsebéből 44 ezer forintot vesznek ki egy esztendő alatt, és a kis és középvállalkozások helyzete egyre rosszabb lesz 2004-ben.

A Munkáspártot a parlamentbe!

A nehezebb és drágább életért mi, választók is felelősek vagyunk. Mi adtunk hatalmat a mostani a kormánynak. Nagyon sok reményünk akkor sem lehetett, hiszen pontosan tudjuk, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem törődött a kisemberekkel, a dolgozókkal. Az ország tortájából nekik nem jutott. Mégis reménykedtünk, hogy most talán igen. Nem ez történt! A szocialisták a legrosszabb tőkés módjára lerabolják a gazdaságot, nem törődnek azzal, hogy az embereknek lassan a saját munkaerejük pótlására sem elegendő az, amit kapnak.

Magyarországon csak a Munkáspárt képviseli a munkájukból élő emberek érdekeit.

A parlamentben hangzatos szavak voltak a szegénységről, de a gyakorlatban semmi sem történik. A szakszervezetek nevetséges egyeztetéseket folytattak a kormánnyal, és a végén behódoltak neki. A Munkáspárt volt az a párt, amely a kórház-privatizáció ügyét kivitte a kilátástalan parlamenti politizálásból és népszavazást kezdeményezett. A Munkáspárt az, amely az

Európai Parlamentben a munkást, a dolgozót, a kis- és középvállalkozót akarja képviselni. Az áremelés mindig a kisember veresége. Így van ez most is, 2004-ben is. Ha a Munkáspárt minden nap szót kaphatna a televízióban, ha ott lenne a parlamentben, más lenne a helyzet. Most nem elég sopánkodnunk, hogy drágább az élet. Minden nap számon kell kérnünk a szocialistákon tisztességtelen, népellenes politikájukat! Minden nap újabb és újabb aláírásokat kell gyűjtenünk azért, hogy a népszavazás ténylegesen meg is valósuljon! Meg kell győznünk önmagunkat, barátainkat, ismerőseinket, hogy ha nem akarunk még rosszabb és még drágább életet, erősítenünk kell a Munkáspártot. 2004. júniusában be kell juttatni az Európai Parlamentbe, majd 2006-ban a magyar parlamentbe.