|
Téma: Hányan fagynak halálra ezen a télen?
|
|
fokos |
Válasz | 2010. február 11. 14:22 | Sorszám: 207 |
Kellene! Hivatottak vagyunk mindannyian, akik az átkosból visszamaradt egymástiszteletet megismerhettük arra, hogy tovább is adjuk.
A 49' után elharapózó igénytelenség ízlés és erkölcsromboló hatását leginkább azok nem látják, akikre hatott.
Azokat a konvenciókat, amik az 50'-60'-as években még működtek, amiket felemlegetnek az akkor élt, akkor fiatal korosztályok, (színházba csak öltönyben-nyakkendőben, ifiparkban fehér ingben stb.) ők nem az iq 2-es párttitkártól, az alsóproli osztályvezetőjüktől, hanem a saját szüleiktől, környezetüktől sajátították el.
|
|
|
|
Békáscity |
Válasz | 2010. február 11. 14:20 | Sorszám: 206 |
|
Bérletük van ! vagy ha nincs akkor sem szívesen kéri el a papírjaikat az ellenőr. Ugyanis akkor meg kell fogni, kézmosás/fertőtlenítési lehetőség meg nemigen van a buszon!
|
|
|
|
zahumi.kék |
Válasz | 2010. február 11. 14:07 | Sorszám: 205 |
Az egy dolog, hogy egy idegenhez lehajolsz, ha elesett...de nemrégiben voltam tanúja annak, hogy még egynémely barátja is elhagyta, ha bajba jutott  ((...friend in need is a friend indeed...
|
|
|
|
fokos |
Válasz | 2010. február 11. 14:04 | Sorszám: 204 |
|
Aki maga ápolja szeretteit, maga neveli gyermekeit, más szituációban van, mint az, aki a hajléktalanokkal foglalkozik. Nem szükséges, nem is lehetséges emócionálisan MINDEGYIKÜKKEL elköteleződnie. Az erőszak terjedhet a legéppísztolyozástól az általad említett símogatásig. EZÉRT nem kellene megijedni az erőszak puszta említésétől. Akik "kifaroltak", azok valamiképpen megszüntették a kommunikációt a "tásadalommal", ami "kiebrudalta" őket. (az idézőjelek nem kritikai célzatúak, teljesen egyetértek) Ahhoz, hogy ezek az emberek (a menthetetleneket, önsorsrontókat kivéve) újra bekerüljenek a "társadalomba", bizonyos erőszak szükségeltetik. (nekem taknyosorrú ivadékaim vannak, bár a büdös kölyök is elhangzott már  )
|
|
|
|
Madelon az eb |
Válasz | 2010. február 11. 14:01 | Sorszám: 203 |
|
Sőt, ha valaki végigélte az 50-es, 60-as, 70-es éveket, tanúja lehetett az általános köz- és munkamorál folyamatos leromlásának. Ahogy jöttek a az újabb generációk és vették át a szerepeket. Vidéken ez fokozottabban látható, a nagyvárosok eleve lelketlenek.
|
|
|
|
kritikus |
Válasz | 2010. február 11. 13:42 | Sorszám: 202 |
|
Az emberek közötti viszonyokat persze a rendszerek torzíthatják és torzítják is. Az viszont biztos, hogy az átkos átkosban, és most is az emberi együttélés fundamentumát kell képezze a másik tisztelete, méltóságának elfogadása, segítése. Rossz humoreszkekben lehet jókat röhögni a csetlő-botló figurákon, az életben, ha valaki elesik az utcán, akkor belső igényből fakadóan illik lehajolni hozzá, felsegíteni, meggyőződni arról, hol, mennyire sérült.
|
|
|
|
kritikus |
Válasz | 2010. február 11. 13:38 | Sorszám: 201 |
|
Barátod munkája bizonyára nehéz, lelkileg, szakmailag. Aki ápolt már beteget, időset, elesettet, gyereket, az pontosan tudja, milyen nehéz az adott állapotban legfontosabb, az ápolt érdekeit leginkább szolgáló dologra rávenni. Persze, szolíd erőszakkal, jó szóval, szeretettel és simogatással rávesszük a legkedvesebb büdös kölykünket arra, hogy lenyelje a kanalas orvosságot, megküzdünk a kutyánkkal, hogy a kötelező oltást beadják néki, s felhúzott orral, nagyképűen nyilatkozunk azokról, akik már jó ideje kifaroltak, vagy kiebrudaltattak a társadalmi együttélés keretei közül.
|
|
|
|
fokos |
Válasz | 2010. február 11. 13:25 | Sorszám: 200 |
boxer
Ami értékes volt benne, az viszont nem az akkori rendszer érdeme.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2010. február 11. 13:20 | Sorszám: 199 |
|
Te csak tudod, mi volt a Kádár-korszakban, még azoknál is jobban, mint akik felnőtt fejjel élték meg. Akkoriban ugyanis nem fordulhatott elő, hogy ne legyen bejelentett állandó lakcímed és ha munkahelyed sem volt, akkor börtönbe vágtak közveszélyes munkakerülés miatt.
|
|
|
|
A. E. |
Válasz | 2010. február 11. 13:12 | Sorszám: 198 |
|
Régen sem volt különb ahelyzet. A Nosztalgiád hamis. S megegyezhetünk abban, hogy ez álhumanizmus pusztán.
|
|
|
|
A. E. |
Válasz | 2010. február 11. 13:09 | Sorszám: 197 |
|
Nem ordibálok én senkivel. Nincs ez jól kitalálva... A BKV emberei tudnak csak intézkedni.
|
|
|
|
fokos |
Válasz | 2010. február 11. 12:50 | Sorszám: 196 |
(sikáltam sivárt gyökérkefével két heti fürdésmellőzés után)
A társadalmi kohézió kádári rendszere valóban széthullott. Ami értékes volt benne, az viszont nem az akkori rendszer érdeme. Nem azért neveltek a szüleim arra, hogy az idősebbeknek előre köszönjek, mert ez korkövetelmény volt. Azért, mert a saját szüleik (akik az átkosban nevelkedtek) így tanították őket. KEZICCSÓKOLOM!!!!! ?????
kispolgári csökevény
|
|
|
|
fokos |
Válasz | 2010. február 11. 12:43 | Sorszám: 195 |
A szociális szférában egyre többen (igen helyesen) párhuzamosan látnak megoldási lehetőséget a kényszerítő ezközökben és a segítségnyújtásban. Barátom egy hajléktalanszálló vezetője. Télen, a legnagyobb hidegben sincs tele. Ellenben az aluljárók bűzlenek.
Azt mondanám, hogy van egy réteg, amelyik már csak korlátozottan cselekvőképes. Náluk már csak az erőszakos segítség a segítség.
|
|
|
|
kritikus |
Válasz | 2010. február 11. 12:28 | Sorszám: 194 |
|
Szerencsére néhányan a szociális szférában azért látnak megoldási lehetőségeket. Nem erőszak, segítség!
|
|
|
|
Nyúl Béla |
Válasz | 2010. február 11. 11:14 | Sorszám: 193 |
|
Oktatást kellene tartani, illetve előírni a járművezetők számára. NB: Nem minden cigány koszos, sőt láttam én már cigányt jegyet lyukasztani. Viszont minden hajléktalan ragad a mocsoktól, és közülük jegyet lyukasztót még nem láttam.
|
|
|
|
Nyúl Béla |
Válasz | 2010. február 11. 11:13 | Sorszám: 192 |
|
Sajnos ez még a cigányoknál is nehezebb ügy. Ugye teccenek emlékezni még a Kádár-korszak végén a 7-es buszon dolgozó vezetőre, aki mindig bemondta, hogy a t. utasok vigyázzanak az értéktárgyaikra, mert...?
|
|
|
|
Békáscity |
Válasz | 2010. február 11. 10:53 | Sorszám: 191 |
|
Ráordítottunk, beszart - le kellett szállnunk ! A söfőr meg az üres buszban elvitte a szaros hajléktalant a végállomásra.
|
|
|
|
mackó |
Válasz | 2010. február 11. 10:53 | Sorszám: 190 |
|
Ez lenne a természetes. De nem ez történik a valóságban. Ráordítástól nem fog leszállni, viszont mindenki rohan. Előbb-utóbb a sofőr enged.
|
|
|
|
Nyúl Béla |
Válasz | 2010. február 11. 10:48 | Sorszám: 189 |
|
Ha az utasok ráordítanának a hajléktalanokra, lekotródnának.
|
|
|
|
mackó |
Válasz | 2010. február 11. 10:41 | Sorszám: 188 |
|
A sofőrök hamar halnak.
|
|
|
|
Nyúl Béla |
Válasz | 2010. február 11. 10:38 | Sorszám: 187 |
|
Ha már BKV: Minden járművön rajta van, hogy az utazásból kizárható, akinek tisztátalan a ruházata. Hamis humanizmus a járművezetők részéről felengedni a mocskos csavargókat. Elegendő volna, ha bemondanák: Addig nem indul tovább, amíg a csöves le nem száll.
|
|
|
|
Békáscity |
Válasz | 2010. február 11. 10:21 | Sorszám: 186 |
|
Egyetértek - nekünk is vannak emberi jogaink pl. a hajléktalanok által összefogdosott BKV járműveken való utazás tbc nélkül
|
|
|
|
Nyúl Béla |
Válasz | 2010. február 11. 10:10 | Sorszám: 185 |
|
Nem mondtam, hogy örülnék a halálának. Ha már itt tartunk: Egy esetleges Fidesz-kormánynak feltétlenül el kell tüntetnie a közterületekről a hajléktlanokat. Én a kényszerítő eszközökön kívül más megoldást nem látok.
|
|
|
|
kritikus |
Válasz | 2010. február 10. 23:27 | Sorszám: 184 |
|
nem ezt a humanizmus iránti nosztalgiának hívják. Vagy csak úgy simán egy normális emberi létezés társas viszonyban.
|
|
|
|
A. E. |
Válasz | 2010. február 10. 23:08 | Sorszám: 183 |
Na ezt hívjuk kádár-nosztalgiának. 
|
|
|
