A Történelmi Egyházakban nem szóltak a harangok a Nemzeti Összetartozás Napján – Trianon napján 2012 június 4-én. A katolikus, református és evangélikus egyházi vezetők az illetékes államtitkához írt levelükben közölték ebbéli összehangolt döntésüket. Ugyanakkor levelükben megerősítették, hogy egyházaik szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét.

Mindenesetre, megdöbbentő, furcsa és érthetetlen ez a tiltás, annak a történelmi tényeknek tükrében, hogy életbevágó fontos ügyek, veszedelmek, vagy örömök esetén – melyek az egész népet érintették a keresztény templomok harangjai mindig megszólaltak. Pápai rendeletre harangszó kérte és köszöntötte a történelmi nándorfehérvári győzelmet a török felett 1456-ban. Harangszóval indították csatába seregeinket és üdvözölték a győztes csatából hazatért harcosokat. Harangszó figyelmeztetett a közelgő ellenségre, vagy tűzvészre, vízáradatra. Harangzúgás köszöntötte az egyházi és világi méltóságok megérkezését. Ugyanígy harangok zúgása hirdette az örömöt, amikor 1938-ban Szlovákia magyarlakta déli sávja, majd amikor 1940-ben Észak Erdély a Székelyfölddel visszatért a két Bécsi Döntés értelmében. Így országszerte harangok zengtek a rendszerváltás idején amikor az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarországot 1991 június 19-én, vagy 2009 május 22-én, amikor egyesültek a Kárpát-medence református egyházai, és létrejött a Magyar Református Egyház, majd 2010 június 4-én, a trianoni határmegvonás 90. évfordulóján.

2012 június 4-én pedig az egyházvezetés elnémította a történelmi egyházak harangjait. A válasz indokolása az, hogy a templomok harangjai csak istentiszteleti vagy liturgikus alkalmakkor szólnak. Hogyan áll meg ez az állítás a fentiekkel szemben?

Továbbá eleddig az egyházak állásfoglalásait teológiai érvekkel indokolták és támasztották alá. Ez most fájóan elmaradt.

Akkor vajon mi késztethette az történelmi egyházak vezetőit a harangszó betiltására? A találgatások színes skálája nyílik itt fel: a külföldről jött figyelmeztetésektől, a hazai ellenzék tanácsain túl egészen a történelmi egyházak közé besorolt fiatal gyülekezet miatti sérelemig.

Mindenestre érthetetlen ez most, egy nemzeti elkötelezettségű kormány idején, mely mindenféle zavaros, káros és veszedelmes ideológia helyett a keresztény hit és erkölcs értékeit tette meg a magyar nemzet szilárd spirituális fundamentumának, mely az volt 1000 évig. Ahelyett hogy történelmi egyházaink mindent megtennének a hitetlenné és erkölcstelenné csúszott nép re-krisztianizálására, megtérésére, újjászületésére, elveszett hitbeli és erkölcsi étékeinek helyreállitására – most hűvös távolságból még a történelmünk során kialakult nép és egyházai közötti sors és életközösségnek egyik szimbólikus ugyan, de nagyon jelentős kapcsolatát könnyedén elvetik.

A komunizmus a népegyházból egy szegregált közösséget csinált. Vajon csakugyan ebben akar megmaradni, vagy él a lehetőséggel kitörni ebből, s újra olyan lesz mint volt, aki „Örül az örülőkkel és sír a sírókkal” (Róma 12:15).
Quo vadis ecclesia?

... Bevallom, elkapott az indulat. Ugyanazt éreztem, mint amikor 2004. december 5. előtt Gyurcsány Ferenc érvelését hallgattam arról, hogy miért kell nemmel szavazni azon a bizonyos népszavazáson. Önmagában logikus, koherens érvelés. Mégis elfogadhatatlan. Ha másért nem, hát azért, mert a trianoni harangok szólnak/szólnának mindazokért, akik élete - közvetlenül, vagy közvetve - a békediktátum következtében tört derékba. A szülőföldjükről elüldözöttekért. A békediktátum következtében kirobbant második világháború áldozataiért. Az elhurcolt zsidókért. A baltával lefejezett székelyekért. A több tízezer, kiirtott magyarért. A szintén több tízezer, elhurcolt és elpusztított kárpátaljai magyar A kitelepített felvidéki magyarokért. A történelmi egyházak tagjaiért. És a magyar történelmi egyházak válasza, mintha csak egy áramszolgáltató, vagy egy telefontársaság hivatalos levelét olvasnánk ...

Olyan személyes hajszálgyökerekkel tudjuk áthálózni a Kárpát-medencét, amelyek a magyar megmaradás és az egységes magyar nemzet biztosítékai – mondta a miniszterelnök-helyettes az m1 Este című műsorában.

... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=119800&cim=semjen_belakjuk_a_karpat_medencet_video

Ennyire számon tartod a szülinapját?!

(Sírva vigad a magyar...)

És lesz belőle munkahely-zsíroskenyér?"

Hatalmas!!!
Humbug, pelyva, süket szövegelés. Nekünk nem ez kell, hanem prosperitás.

És lesz belőle munkahely-zsíroskenyér?