"New York állam volt kormányzója autonómiát adna Székelyföldnek!

A leghatározottabban támogatja a Székelyföld autonómiájának ügyét George Pataki magyar származású amerikai politikus, New York szövetségi állam egykori kormányzója.

1924-ben négy esztendő csehszlovákiai lét után került vissza a település Magyarországhoz.

A falu visszakerült Magyarországra, a vár maradt Csehszlovákiában. A Hazatérés napjaként ünnepli a Nógrád megyei Somoskőújfalu február 15-én, hogy négy esztendő csehszlovákiai lét után a település a Népszövetségi Tanács döntése nyomán 1924-ben visszakerült Magyarországhoz. Somoskő vára maradt a túloldalon és sokáig kerítés éktelenkedett a hegy derekán.

Az I. világháború idején Mariborban is kiéleződtek a nemzetiségi ellentétek. Sok környékbeli szlovént letartóztattak államellenes bűncselekmény vádjával. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után Maribort magának követelte mind az újonnan alakult délszláv állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, mind pedig az osztrák utódállam csírája, Német-Ausztria (Republik Deutschösterreich vagy Deutsch-Österreich).

1918.november 1-jén, Anton Holik ezredes a meljei laktanyában gyűlést tartott, amelyen a Német-Ausztriához való csatlakozás mellett döntöttek. Rudolf Maister őrnagy azonban, aki jelen volt a gyűlésen, nem fogadta el ezt a döntést és a szlovén nemzetiségű alakulatok élére állva ellenőrzése alá vonta a várost. A német katonákat leszerelték és hazaküldték Ausztriába. A városi tanács azonban Maribor Ausztriában tartása érdekében saját fegyveres erőt szervezett Schutzwehr néven. A szlovén csapatok Maister parancsnoksága alatt azonban ezt a 400 fős, jól felfegyverzett egységet is lefegyverezték november 23-ra.

1919. január 27-én, a város piacterén tűzharc bontakozott ki az amerikai békedelegációra várakozva Maister csapatai és a németek között. Tucatnyi halott, sok súlyosan sebesült áldozata volt az incidensnek, amelynek felelősét azóta is vitatják. Német források Maister katonáit vádolják az indokolatlan lövöldözés miatt, a szlovén tanúk szerint a németek támadták meg a városházát őrző szlovén katonákat.

Mivel Maribor szilárdan szlovén kézben maradt és a környező terület is egyértelműen szlovén lakosságú volt, a béketárgyalásokon a várost a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részeként ismerték el népszavazás nélkül.
Légifotó Mariborról

Az I. világháború után a németek nagy része Ausztriába emigrált, különösen a hivatalnokok, akiknek nem voltak helyi gyökerei. A jugoszláv állam bezáratta a német iskolákat, klubokat, szervezeteket, bár a németek még a 30-as években is a lakosság több mint 25%-át tették ki. Erőszakos asszimilációs politika folyt a határ mindkét oldalán a német, illetve szlovén kisebbségek ellen, ami csak lassan enyhült.

Constantin Aoanei-Rahoveanu éhségsztrájkba kezdett a Déva központjában novemberben felállított Barcsay-emlékműn románul és magyarul olvasható felirat ellen.

Szerinte az emlékműn olvasható „a dévai vár tulajdonosa” szöveg nem felel meg a valóságnak, a telekkönyv szerint a vár tulajdonosa ugyanis a román állam. Jóllehet az emlékműn gróf Barcsay Ákos neve alatt születésének és elhalálozásának évei, nevezetesen 1619 és 1661 is szerepel. Amiből egyértelműen következtetni lehet, hogy Erdély egykori fejedelme nem most a vár tulajdonosa, hanem évszázadokkal ezelőtt volt.