Téma: Isten országa
|
Szőnyi Bartalos Mária |
Válasz | 2005. október 20. 04:28 | Sorszám: 25 |
A halálos agonizációjában nem arról álmodozik az ember, hogy magával vigye a vagyonát a túlvilágba, nevezetesen Isten országába. Eddig még mindenki szétosztotta, amije volt, mielőtt elment; ha nem, hát szétosztották helyette. Talán tévúton jártok akkor, amikor a gazdag emberről és tűfokáról gondolkodtok Jézus szavai ismeretében. Talán én sem gondolom helyesen, de mégis más megvilágításban és egyszerűbben értelmezem Jézus szavait. Mindenki átfér a tű fokán, aki elmegy, meghal. Mert a testbe zárt szellem, lélek kilép a testből, és - talán ezáltal, illetve ebben a pillanatban - képessé válik átmenni a tű fokán. Ha akar. Ha nem, akkor itt kering az anyagi világban. Valaki utalt rá, hogy nehezen válik meg a vagyonától. Igen, kötődve a földi létformához, el tudom képzelni, hogy nem akar "átmenni a tű fokán" és hetekig agonizál...(vagy fél életén át). Amikor itt marad a fizikai test, akkor megszűnik a gazdagság és szegénység fogalmi jelentése az elköszönő szellem és lélek számára. Tehát a "tű foka" lehet az is, amikor végleg elhagyja a lélek a fizikai testet.
|
|
hejde |
Válasz | 2005. október 20. 00:50 | Sorszám: 24 |
A szeretet feltétlen érték, minden más attól függően az, hogy milyen a szeretetethez való viszonya. Választani pénz és szeretet közt annyiban kell, amennyiben összetéveszthető a cél az eszközzel, egész a résszel. De aki tényleg összetéveszti, az nem normális. Aki nem téveszti össze de megmagyarázza, mért van szüksége pénzre, annak komoly problémái lesznek a tű fokával. Van, aki beleszületik a gazdagságba, és nem hiszem, hogy ettől eleve elkárhozik. Mindenkinek ki kell hoznia vmit a körülményeiből. Nem biztos, hogy a sok pénznek a szétosztás az értelme. Lehet vele ezer értelmes dolgot csinálni, csak arra az egyre nem jó, amire rendszerint használjuk.
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 19. 20:46 | Sorszám: 23 |
tudjuk jól, hogy a javak nem mozdulnak meg maguktól, nem indulnak el egyedül: előbb a szívekre kell hatni!
|
|
|
Cakpakk |
Válasz | 2005. augusztus 17. 01:48 | Sorszám: 22 |
OFF: SZIJ kollega, mail a remekvüves gondolás cimedre ment, nézd meg PLS! /OFF
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. augusztus 15. 16:47 | Sorszám: 21 |
... tudjuk jól, hogy a javak nem mozdulnak meg maguktól, nem indulnak el egyedül: előbb a szívekre kell hatni! Ezért minél több emberrel meg kell ismertetni a testvériség eszméjét és gyakorlatát. A probléma nagysága pedig feltétlenül egyetemes testvériségért kiált. A testvérek tudnak gondoskodni egymásról, tudják, hogyan segítsenek egymáson, tudják, hogy osszák meg egymással azt, amijük van. ... Isztambulban pedig egy egyetemi docens, aki korábban muszlim katona volt, ezt mondta: „Láttam, hogy itt a testvériség más dimenziót ölt. Mindaz, amit itt hallottam, Mevlana (ismert török muszlim misztikus) gondolatait juttatta eszembe. Egy muszlim hölgy pedig így nyilatkozott: „Itt a különbözőségek egységgé alakultak át ... ... http://gondola.hu/cikk.php?szal=43397
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. június 10. 11:15 | Sorszám: 20 |
"A vagyonhoz való helyes viszony - a mi kultúrkörünkben - csak szűk családon belül (szülők és gyermekeik) között fordul elő. Amikor semmiféle szűkkeblűség nem korlátozza, hogy mennyit adjak oda a másiknak."
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. január 03. 08:46 | Sorszám: 19 |
A vagyonhoz való helyes viszony - a mi kultúrkörünkben - csak szűk családon belül (szülők és gyermekeik) között fordul elő. Amikor semmiféle szűkkeblűség nem korlátozza, hogy mennyit adjak oda a másiknak. A "testvéries" osztozás már testvérek között sem működik. Halász Lajos, verbita missziós szerzetes (1954-től 1992-ig a Fülöp-szigetekhez tartozó Mindoro szigetén élt): Idézet: 1898-ban, a spanyolok elűzésével a misszionáriusok is elhagyták az országot, a templomok romokban hevertek, ötven évig nem láttak katolikus papot arrafelé. "Mi kezdtük a munkát - karnyi fák nőttek már a hatalmas templomfalak között." Halász Lajos atyáé volt a Fülöp-szigetek legnagyobb területű plébániája: kezdetben utak nélkül.A hegyi őslakóknál egy-egy kunyhóban négy-öt család lakott, a kunyhókat egy méter magasra építették a mérges kígyók és az esős időszak elleni védekezésül. "Amikor láttam a nyomorúságukat, megkérdeztem tőlük: mit tesztek, ha nincs elegendő ennivalótok? Így válaszoltak: amíg egy családnak van ennivalója a közösségben, addig senki nem éhezik. Előtörtek a könnyeim, s azt mondtam nekik: ti jobbak vagytok, mint sok esetben a keresztények."
... http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.05.04/0701.html
|
|
|
erdeimano |
Válasz | 2005. január 03. 00:02 | Sorszám: 18 |
Szvsz úgy lehetne értelmezni, hogy bizonyos esetekben tudni kell lemondani a vagyonunkról magasabb célok érdekében.
|
|
|
erdeimano |
Válasz | 2005. január 02. 23:49 | Sorszám: 17 |
Szvsz nem is maga a vagyon lehet a baj, hanem az ahoz való viszony. A szigetes hasonlatot folytatva az, ha "leláncolja" az embert.
|
|
|
nereus |
Válasz | 2005. január 02. 21:55 | Sorszám: 16 |
(Amúgy azt hallottam "tű foka" nem szószerint értendő, hanem egy nagyon szűk kis kapu neve volt a jeruzsálemi városfalon) Jól tudod, valóban a várkapu melléknyilása vol. Mint a székelykapu mellett a gyalogkapu: nem fér át rajta a lú ...
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. január 02. 20:58 | Sorszám: 15 |
Igen, ezt én is hallottam, hogy a "tű foká"-t próbálták reltivizálni: "nem lehetetlen, csak nagyon nehéz" ... Szerintem is pofon egyszerű ... Mégis, 100 emberből 99 vagyonról ábrándozik ...
|
|
|
erdeimano |
Válasz | 2005. január 02. 20:53 | Sorszám: 14 |
Szvsz pofon egyszerű. Az ember végállomása végül a halálon túl, a fizikai világon kívül, a túlvilágban van. Hogy az ember üdvözülhesssen, valamikor a léleknek el kell szakadnia a testtől és a földi világtól. Minél gazdagabb valaki, annál több dolog köti az anyagi világhoz. Hogy is mondjam... tegyük fel, hogy mondjuk egy szigeten kiderül, hogy vulkanikus tevékyenység következtében 36 órán belül elsűlyed, így a teljes lakosságot evakuálni kell 24 órán belül. Kebvés az idő és a rendelkezésre álló hajó, mindenki csak a legszemélyesebb dolgait viheti, az ingó és ingatlan vagyonok a szigeten maradnak. Ebben a helyzetben akinek nincs semmilye, egy vállrándítással lép a hajóra. Akinek hatalmas háza, földje, autói vannak a szigeten, bizony sokkal nehezebb szívvel hagyja ott, legrosszabb esetben előfordulhat hogy nem akar elmenni. (Amúgy azt hallottam "tű foka" nem szószerint értendő, hanem egy nagyon szűk kis kapu neve volt a jeruzsálemi városfalon)
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. január 02. 20:50 | Sorszám: 13 |
... Biztos viszont, hogy a feltámadása után Jézus átmegy a falon, megjelenik Jeruzsálemben, Emmauszban, a Genezáreti tóparton, és új hűségre kaparja össze a pár nappal korában szétfutott tanítványokat. Újra bizakodnak már ügyük sikerében. Mint a szél, úgy fújja el reménytelenségüket Jézus. Elfújta azt, ami e szavak mélyén rejlik: mi pedig azt hittük, hogy ő fogja megváltani népét, Izraelt - ahogy halljuk azokat az emmausziaktól. Az emmausti szövegnek van egy kis politikai felhangja, nacionalista íze, s ennek az íznek vajmi kevés köze van Isten Országához. Mit ért el akkor a jézusi jó hittan? Hogyan alakította át a Tizenkettő tudatát jézusivá? Nagyobb volt szívük lelkesedése Jézusért, mint eszük rányílása arra, amit tanított nekik? Jézus Isten Országáról beszélt, a tanítványok pedig egy másik országra, Izra-él országára gondoltak. Kicsit azért érthető ez. Sok okon is. S többek között azon is, hogy az Izra-él szóban a zsidó -él szó Istent jelent? A magy-ar-ban az -ar szótag nem jelent Istent, mégis hajlamosak vagyunk összekeverni a magyarok meg az Isten Országát*. Gondoljunk csak Kölcsey himnuszának, himnuszunknak szövegére: Őseinket felhozád Kárpát szent bércére... Aki végig akarja kísérni a tanítványok három éven keresztül folyó birkózását a jézusi tanítással, annak ajánlanám, hogy olvasson el egy könyvet, melynek címe: Nem fogadtuk be ... http://web-hang.hu/cikkek/baber3.html *) Megjegyzés: Egyesítjük a 2-t !
|
|
nereus |
Válasz | 2005. január 02. 20:40 | Sorszám: 12 |
Megkeresem a görög eredeti, mert nem biztos. Viszont abban a korban nem csupán a katonai erőt ismerték el phüszisznek. Például a temészeti erők feletti uralmat. (ld. tengerrengés), például a halál erején való uralmat (ld. Lázár és a többiek feltámasztása).
|
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. január 02. 19:31 | Sorszám: 9 |
választani mindig nehéz.. mindig györtik az embert a kétségek, h jól választottam-e??
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. január 02. 19:13 | Sorszám: 8 |
... De ez mért szomorúság ? ... Gazdag vagy ??
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. január 02. 19:11 | Sorszám: 7 |
Nem tette hozzá, de nyilván lelki erőre gondol ... ? ... (Biztos nem fegyveres erőre ...)
|
|
|
nereus |
Válasz | 2005. január 02. 17:55 | Sorszám: 6 |
"Mert nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben." (Pál, I. Kor. lev. 4:20.)
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. január 02. 17:46 | Sorszám: 5 |
választani kell a pénz és a szeretet között.. a kettő együtt nem megy
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. január 01. 15:30 | Sorszám: 3 |
A gazdag nem juthat be (Mk 10,17–27) Ez az evangéliumi szakasz Jézus legkeményebb és legvitatottabb tanításai közé tartozik. Mert miről is szól? Arról, hogy a gazdag nem juthat be Isten országába, és bár a két fogalom tartalma nem azonos, úgy is fogalmazhatunk, hogy nem üdvözülhet. „Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutnia Isten országába”, állítja Jézus. Márpedig a teve sehogy sem fér át a tű fokán, tehát lehetetlen, sőt ha nagyon komolyan vesszük a képet, azt is mondhatjuk, „még lehetetlenebb”, hogy a gazdag bejusson Isten országába. Magyarul és egyszerűen: abszolút lehetetlen. Föl is lázadtak ez ellen már Jézus közvetlen tanítványai is. És kitalálták, hogy itt valami abszurd dologról van szó, mondván: „Embernek ez [értsd: ennek a követelmények megfelelni] lehetetlen!” De kitalálták a megoldást is: „Istennek minden lehetséges.” Értsd: Isten majd megoldja valahogy, hogy a gazdag is bejuthasson az ő országába. Ezt azonban Jézus nem mondhatta, azaz csak utólagos betoldás lehet, hiszen ő mindig arról beszélt, hogy mi magunk döntünk az Isten országába lépésről, és „örök sorsunkról” is: az nem Isten önkényétől vagy irgalmától függ! De nemcsak közvetlen tanítványai lázadtak föl, hanem az egész későbbi kereszténység is azon fáradozott (és fáradozik mind a mai napig), hogy kimagyarázza Jézus szavait (ahelyett hogy komolyan vette és megvalósította volna őket). Mert nemcsak a gazdagok fülét bántja ez a tanítás („Könnyebb a tevének...” , hanem az egyszerű emberekét is, a legszegényebbekét is, minthogy az emberek elsöprő többsége szeretne gazdag lenni (akik pedig már gazdagok, azok szeretnének még gazdagabbakká válni). Jézus viszont mégiscsak azt mondta, amit mondott, és nyilván tudta, hogy miért mondja. Milyen jó lenne, ha legalább 2000 év után, s legalább a „keresztények” megértenék őt! Pedig pofon egyszerű megérteni, mire is gondolt, ha tisztázzuk, mi is az az „Isten országa”, ami nem tévesztendő össze a „mennyországgal”. Másképp úgy mondhatnánk: „Isten világa”, „Isten felségterülete”. Könnyebben megértjük a tartalmát, ha előbb megnézzük, mi nem az: http://web.axelero.hu/remekm/EUK/Gromon-03.htm#tűfoka
|
|
|
|
|
|