Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Közélet   » Protekcionizmus

   
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Protekcionizmus
onogur
  Válasz | 2009. február 06. 14:54 | Sorszám: 7
A globalizmus csak egy szó.
A probléma ott van, hogy a nemzetek elveszítik az önvédelem lehetőségét.
Ha egyszer Kínában berámolják a tojásokat a hajóba, az Európába vezető úton kikelnek a kiscsibék, hat hétig zabálják mesterséges fény mellett a tápot, aztán levágják, feldolgozzák őket, majd a kikötőben hűtőkamionba rakják, elgurítják Magyarországra, a hülyeparaszt meg megveszi a Tescoban mert 50 forinttal olcsóbb, mint a hazai:
ez a baj.
Mert megszüntették a vámokkal és egyéb - nemzeti szuverinitást képező - gazdasági lépésekkel való operálás lehetőségét.
Madelon az eb
  Válasz | 2009. február 06. 14:55 | Sorszám: 6
"Az elemzések szerint kb. az átlag magyar életszínvonal biztosítható volna világ szinten mindenkinek."

Szerintem meg az ökonómiai elemzések tudományos alapja pontosan a 0-val (szóban nullával) egyenlő. A gazdasági növekedés addig fenntartható, amíg a harmadik világban havi 2 dollárért dolgoznak tömegek. Abban a pillanatban, amikor az életszínvonaluk egy nagyobb területen el kezd emelkedni, azonnal óriási problémát okoz a világgazdaságban (ami alatt természetesen a G7-et és csatolt részeit értjük). Lásd jelenleg Kína.

Ha belegondolsz logikus is, a gazdaságba az egyedüli input a napfény és a természeti kincsek. Csehszlovákiában sokáig volt egy gazdaság perpetuum mobile. A nováky-i szénbánya és erőmű. A szénbánya igen rossz minőségű szenet termelt, annyit amennyit a szomszédos szénerőmű el is égetett. De olyan magas energiafelhasználás mellett, hogy a szénerőmű által megtermelt energiát a bánya nagyjából el is fogyasztotta. Viszont a két üzem több ezer embert foglalkoztatott és mindkét üzem hasznot is kimutatott. Belátható, hogy ez csak úgy működhetett, hogy az állam erősen dotálta a bányát.
Ugyanez a helyzet a világgazdaság fenntartható növekedéssel.

pascal
  Válasz | 2009. február 06. 14:21 | Sorszám: 5
AZért szerintem itt különbséget kellene tennünk fokozatok között. A globalizmus egyáltalán nem = önellátás hiánya. Illetve önellátás egyáltalán nem = globalizmus bukása.

Mert pl. mikor volt utoljára olyan, hogy "önellátás"? Nemhogy a 19. században, de már jóval előtte, a középkorban, vagy akár az ókorban is működött az országok, vidékek közötti kereskedelem. Ez szinte egyidős a civilizációval.

mpd
  Válasz | 2009. február 06. 14:07 | Sorszám: 4
Nem emlékszek a nevire. Reggel vót a Krónikába', biztos megtalálod a rádió honlapján, ha télleg érdekel.
Amúgy valószínűleg igazad van, azér aszondanám, ha hirtelen nem is, de szép lassan ehhez kéne visszatérni (önellátásra törekvés), ez a mostai válság már a legbigottabb közgazdászokat is rá kéne ébressze, hogy a globalizmus megbukott, a bankrendszerével, a lufijaival, a virtuális pénzeivel együtt.
Antlfinger Edvárd
  Válasz | 2009. február 06. 13:14 | Sorszám: 3
Ki volt ez a szakértő?

Az önellátás témakörét nemrég boncolgattuk egy másik topikban. A technológia mai szintjén nem megvalósítható. Mondjuk egy EU szintű gazdaság talán igen. De sikerült olyan magas szintű nemzetközi munkamegosztást létrehozni, hogy az átszervezés megint bonyolultabb lenne mint a jelenlegi rendszer fenntartása. Ami persze amúgy is változik. Amúgy az ilyen hirtelen változtassuk meg az egészet dolgok sosem sülnek el jól. Nem kivitelezhetők. Lásd kommunizmus.

Az környezetileg üdvös lenne, hogy amit lehet helyben előállítani azt helyben kellene. Ez olyan szinten igaz, hogy akár nem lenne szabad átlépnie a megyehatárt az élelmiszeripar termékeinek, nyilván nem termel meg mindent minden megye, de a felesleges áruforgalmat és kibocsátást ahogy írod el kéne kerülni. Az is tény kell legyen, hogy az áruk egy része az óceánon áll, azért termelődött meg. Egy része meg a logiszztikai központokban áll, egy másik része meg a boltok polcain áll. Ez nyilván szükséges.

Az energia és a szállítás drágítása üdvös lenne, a vegytiszta protekcionizmus szerintem nem megoldható. Ezért nyitottak az országok egymás irányában. Bizonyos részérdekek persze mindig akadályokat is emelnek, de általában... A felesleges fogyasztás gondolata jogos, de hát az üzlet már csak olyan, hogy amit meg akarnak venni, azt el kell adni. Azért boldogabb lennék én is, ha a felesleges luxus és bóvlik helyett az értelmes dolgok forgalma nőne meg, mondjuk plazmatévé helyett előbb volna igénye az embereknek napkollektorra stb. S nagyobb hangsúlyt kapna az emberek értékredjében a kultúra, képzés, tudás fogyasztása, egészségre való költés mint az anyagi fogyasztás.

Az elemzések szerint kb. az átlag magyar életszínvonal biztosítható volna világ szinten mindenkinek. De én azt gondolom, hogy ennél több is, ha az életszínvonalon mást értenénk mint most. Ha más dolgokra költenénk. Pl. nem autópályákra meg gázvezetékekre, amik a legtöbb pénzt elviszik jelenleg, hanem a környezetünk megóvására és rendbetételére és környezetbarát és megújuló technológiákra.

Békáscity
  Válasz | 2009. február 06. 11:30 | Sorszám: 2
ad 2. így van
Egyébként mindig is vallottam, hogy minden !!! országnak el kell tudni látnia állampolgárait kaja-ruha-tető -vel !!!
Nem biztos pl. hogy téli időszakban éjszaka mondjuk 24 óra után ekkora díszkivilágítás kell (nézem pl. a Megyeri Hidat és nem látom a ködtől !) Persze a közlekedéshez szükséges lámpák, utak legyenek ahol kell.
Rendes Kis
  Válasz | 2009. február 06. 11:24 | Sorszám: 1
(rendkívül sok)
mpd
  Válasz | 2009. február 06. 11:07 | Sorszám: 0
Nagyon érdekes dolgot mondott ma reggel egy Namianeve nevű szakértő.
Kifejtette, a protekcionizmus lehet jó dolog, de azt eredményezi, ha egy ország elkezdi, az összes többit is rákényszeríti hasonló lépésekre, azaz, előbb-utóbb szinte mindenki önellátó lesz, amiből csak tud.
És itt jön az érdekesség.
Azt mondta, a '29-es világválság idején majdnem ez a helyzet jött létre, és meglepetve tapasztalták, hogy a gazdaság globális szinten HARMADÁRA esett vissza.

Na most. Szerintem ne fogadjuk el, hogy a kétharmados csökkenés kizárólag a válság miatti fogyasztás-visszafogás miatt volt. Mondjuk, egyharmad emiatt, és a maradék egyharmad szoruljon magyarázatra.
Tehát, ha mindenki önellátó, a gazdaság világszerte egyharmaddal csökken, HA mindenki hasonló szinten fogyaszt, mint az önellátás előtt.

Ennek mi lehet az oka?

1. a globalista világban MINDIG ÚTON VAN bizonyos mennyiségű termék. Ennek mennyiségével többet kell termelni (ez lenne a fenntartható növekedés fedezete?)
2. a globalista rendszerben kurvasok haszontalan szart megvásárolunk, vagy azért, mert divatos és külföldi, vagy azért mert árukapcsolással lenyomják a torkunkon.

Vélemény? Kiegészítés? Cáfolat?

Időzóna: CET  

         előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola