Me hogy téma szerint ez is ide tartozik!

Fele és háromnegyed barátaim, valamint honfi! ))
Íme, amiért együtt vagyunk itt, a legújabb tananyag. Hatalmas tanulmány Drábik Jánostól:

ÁT KELL TÉRNI A MAGYAR MUNKÁVAL FEDEZETT KÖZPÉNZ KIBOCSÁTÁSÁRA A KÜLFÖLDRŐL BEHOZOTT, KAMATOZÓ, DEVIZAALAPÚ ÉS MAGÁNTULAJDONÚ HITELPÉNZ HELYETT.

Ehhez olyan munkaprogramokat kell kidolgozni, amelyek számára Magyarországon van a munka, itt van az elvégzéséhez szükséges anyag, munkaeszköz és technológia, továbbá a szükséges szaktudással rendelkező munkaerő. Ilyen munkák lehetnének, pl. a tiszai gátak megépítése, a belvíz- és szennyvízelvezető csatornarendszer megépítése, országos erdősítési és parkosítási program, az úthálózat továbbfejlesztése, közmunkával épített lakások fiatalok részére. Ezek elvégzéséhez valójában minden feltétel adott, csak a finanszírozásukhoz szükséges pénzeszközök - közvetítő jelek - hiányoznak. Ezt a pénzt, közvetítő közeget azonban a magyar állam is kibocsáthatja, hiszen feles törvénnyel elfogadott MNB törvényt kell csak – egyszerű többséggel – úgy módosítania, hogy az állam magához vonja a monetáris felségjogokat, amelyek eredetileg is őt illették.

...
Felvillantja Németország helyzetét, 1920 után (olyan, mintha nálunk lenne, és most)
…

A titkos berlini tanácskozás idején a külföldi tőke nagyarányú kivonása szorongatta Németországot. Az angol-amerikai kölcsönök az 1920-as években csak arra voltak elegendőek, hogy az első világháborút lezáró béke-szerződések nyomán létrejött pénzrendszer adósságépítményét megmentsék az összeomlástól. Az amerikai bankok által nyújtott kölcsönöket a berlini kormány nyomban átutalta ugyanezen bankoknak, német jóvátételű fizetések fejében. Az 1929. októberében bekövetkezett tőzsdei összeomlás után Németország már nem kapott újabb kölcsönöket, és az amerikai bankok korábbi hiteleit is felmondták.

Stb., stb.
...

Befejező sorai ezek:

Ha nem lenne eladósítva mesterségesen a magyar gazdaság és társadalom, ha nem kellene a nemzeti össztermék egyre nagyobb részét átadni a nemzetközi pénz-és korporációs oligarchia számára adósságszolgálat, kamat, profit és tőkejáradék formájában, akkor még a jelenlegi globális válság körülményei között is megállhatna szilárdan a lábán a magyar társadalom saját munkájára és teljesítményére támaszkodva. Az eladósítás olyan méreteket öltött, amely elkerülhetetlenné teszi, hogy a nemzetközi pénzügyi közösség Lengyelországhoz hasonlóan a magyar adósság nagyobbik részét is leírja, a kisebbik részét pedig átütemezze. Ha ezt nem sikerül kiharcolni, akkor Argentína példáját kell követni, amely megtagadta 2000-ben adósságszolgálati terheinek teljesítését, s úgy érte el adóssága jelentős részének elengedését.
De ez csak a kezdet.
Át kell térni a magyar munkával fedezett közpénz kibocsátására a külföldről behozott kamatozó, devizaalapú és magántulajdonú hitelpénz helyett. Ehhez olyan munkaprogramokat kell kidolgozni, amelyek számára Magyarországon van a munka, itt van az elvégzéséhez szükséges anyag, munkaeszköz és technológia, továbbá a szükséges szaktudással rendelkező munkaerő. Ilyen munkák lehetnének, pl. a tiszai gátak megépítése, a belvíz-és szennyvízelvezető csatornarendszer megépítése, országos erdősítési és parkosítási program, az úthálózat továbbfejlesztése, közmunkával épített lakások fiatalok részére. Ezek elvégzéséhez valójában minden feltétel adott, csak a finanszírozásukhoz szükséges pénzeszközök - közvetítő jelek - hiányoznak. Ezt a pénzt, közvetítő közeget, azonban a magyar állam is kibocsáthatja, hiszen feles törvénnyel elfogadott MNB törvényt kell csak – egyszerű többséggel – úgy módosítania, hogy az állam magához vonja a monetáris felségjogokat, amelyek eredetileg is őt illették.
A gyakorlatban mindenütt bevált Lautenbach-tervnek megfelelően a magyar állam saját kibocsátású pénzzel, illetve, az e célra létrehozott állami és vegyes-tulajdonú cégek számára a kereskedelmi váltók engedélyezésével finanszírozhatná ezeket az infrastruktúra-fejlesztő és termelőgazdasági programokat. Az így kibocsátott pénzösszegek bizonyíthatóan nem okoznának inflációt, mert a megnövekedett termelői kapacitás, a felépülő új objektumok, az előálló többlettermék és többletszolgáltatás értéke fedezné a kibocsátott pénzeszközök értékét. Ehhez járul, hogy munkát keresők tíz- és százezrei jutnának munkához, és segélyre szorulókból adófizető munkavállalókká válhatnának. Ez csökkentené az állam szociális kiadásait és növelné adóbevételeit. E munkák során halmozottan hátrányos helyzetű, cigány származású honfitársaink jelentős része is munkához juthatna, mivel betanított, illetve alacsonyabb szaktudást igénylő munkahelyek is keletkeznének.
A jelenlegi pénzügyi válság során a pénzügyi szféra konszolidálására az államok előteremtettek 2008-ban és 2009-ben több ezermilliárd dollárt, eurót, fontot és jent. Ugyanígy a termelőgazdaság finanszírozására is előteremthetőek - hasonló módon - a szükséges pénzeszközök. A magyar pénzügyi technokraták azonban erről hallani sem akarnak. Ragaszkodnak ahhoz, hogy kizárólag kamatozó külföldi hitelpénzzel működtessék a magyarországi ipart és mezőgazdaságot, az egész nemzetgazdaságot.
A kamatozó hitelpénzrendszer azonban önként vállalt szabályrendszer. Törvényei nem olyanok, mint a természet és a világegyetem kozmikus törvényei. A naprendszer mozgásán, a csillagok járásán nem változtathatunk, a gravitációt is tudomásul kell vennünk.
A pénzrendszer szabályai a kártyajátékok szabályaihoz hasonlóak, közös megegyezésen alapuló és megváltoztatható szabályok.
A magántulajdonban lévő kamatozó hitelpénzrendszer játékszabályai a pókerhez hasonlíthatóak. De lehet más szabályok szerint is játszani, pl. ultizni, kanasztázni vagy bridzsezni, hiszen a pénzrendszer nemcsak pozitív, de negatív kamattal is működtethető. Mindez a közmegállapodástól függ. Ki kell lépni a kamatmechanizmussal működtetett hitelpénzrendszerből, amelyet egy államok feletti pénzkartell a saját magánmonopóliumaként a saját hasznára működtet.
Át kell térni a közérdeket szolgáló állami közpénzrendszerre. Így Magyarország kikerülhet a jelenlegi adósságcsapdából. Nem a pénzrendszerért van az ember, hanem a pénzrendszer van az emberért.

2009. Február 9.