Máté evangéliuma 27,46
"Éli, éli, lamá sabaktáni!" azaz: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?" Jézus egy vallásos rituál keretében, "az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért" (Pál levele a zsidókhoz 9,15), véresáldozat (pászkabárány) gyanánt (Pál levele a zsidókhoz 9,22-24) lett keresztre feszítve a peszách ünnep előkészületi napján a szanhedrin követelésére. A kereszten (kozmikus kereszt) elhagyta a lélekadó "Jóisten", akit az Atyjának tartott, helyette a kereszt szelleme, lett az úr...
Valójában természetesen csak egy "Isten" van, egy folyamatosan változó szellemi való, aminek a negatív aspektusát lovagolták meg az ószövetségi legendák írói (Ezsdrásék), a pozitívot pedig a világ népeinek szánt "Jóistenként" hozták a köztudatba, aki ellentétben az ószövetségi legendák "Istenével" nem arra tanít, hogy pusztítsd, öld meg, adósítsd el, ne kíméld, szemet szemért..., vedd el a javait, stb., hanem a megbocsátásra és a szeretetre...
Nem véletlenül mondta Jézus, hogy:
János evangéliuma
8,23 Ő így folytatta: "Ti lentről származtok, én pedig fentről származom; ti e világból származtok, én nem e világból származom.
17,14 Én nekik adtam igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.
18,36 Jézus így felelt: "Az én országom nem e világból való: ha ebből a világból való volna az én országom, az én szolgáim harcolnának, hogy ne szolgáltassanak ki a zsidóknak. De az én országom nem innen való."