- állítja ez az önjelölt tisztánlátó.

Na ja!
De nézzük meg, van-e valós jelentése például az első mondatnak! Vagy csak úgy néz ki, mintha valamit jelentene?

A mondat szerkezete szerint

- valamikor (minden időben)
- valami (a földi hatalom birtoklása)
- tett valamit (motiválta az emberiség történetét)

Az első vonásra nem kell sok időt vesztegetni, hogy belássuk hamis – értelmetlen – voltát, hiszen semmi sem létezett „minden időben”! (A hívő emberek szerint egyedül a Teremtő, a hitetlenek szerint meg egyedül az anyag, a matéria, de ennek a mondatnak Ő, vagy ez, nem részei.)

A második vonás egy alanyi mellékmondatra mutat. Szerkezete: valaminek (a földi hatalomnak) a valamije (birtoklása). Ennek „értelmet” tulajdonítani csak úgy lehet, ha tudjuk mi mit jelent benne.

Na nézzük! A „valami” egy három szavas jelzős-, birtokos szerkezet. A birtokos: „a földi hatalom”, amit birtokol az pedig a „birtoklása”. (Kemény dió! )

A „hatalom” is jelzős, azaz az összes hatalmak közül csak az, ami „földi”. (Izzadsz már, jó olvasóm? Én is! A megfejtést nem adják ingyen! )

De ha eddig eljutottunk már, ne álljunk meg itt!
Mit jelent az a szó, mi az a fogalom, amit a „hatalom” szó fejez ki?
Pláne mit ennek a „földi” jelzővel korlátozott részhalmaza?

Fogadjuk el, amit a MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁRBAN írnak erről: „Annak lehetősége, hogy vki vmely közösségben, tevékenységben érvényesítheti, vkire rákényszerítheti az akaratát.” Ez tehát LEHETŐSÉG. (Figyeljünk fel az egyes számra! Hogy nem vkiK, vkiKre az akaratUKat! Mert ennek jelentősége van.)

Nos, mi az a „birtok”?
Megint csak a szótárra utalok: „Vkinek valóságosan a hatalmában levő vagyontárgy”
A birtok tehát vagyontárgy, nem pedig lehetőség!
(Még csak az első mondat alanyánál tartunk! )

Daragíje druzja!
Nem folytatom, mert rendkívül fáraszt a dolog! (Biztos, hogy az olvasónak is sikerült néhány kellemetlen percet szerezni vele! ) Ezzel bizonyítottam, hogy ennek a Klaus manusnak a „mellékzöngéi” – amelyekkel ennek a topiknak az ürügyén a topik tárgyához nem tartozó tanításokkal árasztja el a nagyérdeműt – hamisak, pongyolák, tartalmatlanok, értéktelenek.