Idézet:
http://hetek.hu/index.php?cikk=3943
Hetek.hu III. évfolyam, 8. szám 1999. február 27.
GRÜLL TIBOR (*Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti és Régészeti Tanszék - egyetemi docens; 2004 phil. habil. Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetem)
A "babilóni tudományos akadémia" elnöke
Dániel "karriertörténete" Jójákin király fogságra vitelével egy időben, i.e. 605-ben vette kezdetét. Nabukodonozor parancsot adott, hogy hozzanak Jeruzsálemből királyi vagy más előkelő származású ifjakat Babilónba, a királyi udvarba, s tanítsák meg őket a káldok összes tudományára. A fővárosba érkező zsidó ifjak között volt Dániel és három társa: Hananja, Mísáél és Azarja. Babilóni nevelésük azzal kezdődött, hogy valamennyien új nevet kaptak: Béltesaccar, illetve Sadrak, Mésak és Abédnego, amelyek egyértelmûen a babilóni identitást jelzik. Béltesaccar akkádul Balátsu-uszur: "Óvjad életét", ami csak a szokásos rövid változata a teljes névnek: (Marduk/Bél/Nabú/stb.)-balátsu-uszur, azaz "Marduk (vagy valamelyik más babilóni isten), óvjad életét". http://www.hhrf.org/hargitanepe/2003/marc/hn030311.htm
A zsidók babiloni fogságáról is mást értünk. A júdeaiak nem a szó szoros értelmében vett fogolyként éltek Babilonban, hanem mint kitelepítettek. Telket utaltak ki nekik, és módjuk volt új egzisztenciát kiépíteni.
http://www.extra.hu/nimrod/osvallas.htm?ExtraPopUp=7269a92a0894577446ea00ab04615be3
Az ősvallás,
Mezopotámiai Isteneink
A dolog érthetõ is, hiszen a zsidó vallás ősforrása is a mezopotámiai hítvilág volt, azt alakították át a saját politikai igényeiknek megfelelően a zsidók, és az egyistenhit eredeti formájában abból a sumér hagyományból ered, mely szerint a szent városokat egy-egy isten kultuszának szentelték. A zsidó felfogásban a minden népnek egy külön isten alakult át azzá, hogy az ő istenük az igazi isten, késöbb pedig azzá, hogy rajta kivül nincs más isten.
http://iratok.fw.hu/tudomany/lehmann/L101KALD.HTM
A chaldeus varázstudomány terjedése.
A zsidók, kiknek CYRUS megengedte, hogy hazájukba visszatérjenek, természetesen az összes chaldéai varázstudományok teljes ismeretével vonultak a babiloni fogságból hazájukba s ezek az ismeretek később ÉNOK könyve s hasonló pszeudo-epigrafikus iratok útján terjedtek el. A Kabbalában egyúttal titkos rendszerré fejlesztették azokat, mely előbb kerülő utakon, a mórok révén jutott Európába s azután a középkorban s később napjainkig nagy szerepet vitt.
http://indykfi.atomki.hu/indyKFI/JARDANYB/tort/okor.htm
A zsidó nép babiloni fogsága alatt, s jóval előtte Egyiptomban (*?) szoros kapcsolatba került a mezopotámiai és egyiptomi csillagászattal. Valószínûleg a babiloni naptár hatására alapult a zsidó időszámítás a Hold megfigyelésén.
A jeruzsálemi nagytemplomot a főbb égtájak irányában építették, a templomban egy hatalmas függönyre a babiloni csillagtérképet hímezték.
Link
A hazájától elszakadt zsidóságnak módja volt arra, hogy megtartsa atyai hagyományait, szokásait, főképpen pedig hitét. Babilonban a zsidók fél-szabadokként éltek: nem kapták meg a polgárjogot, de nem is voltak rabszolgák. Valószínűleg tartoztak robot-szolgáltatással, de házakat építhettek, földet művelhettek, és annak jövedelmét megtarthatták, családot alapíthattak, gyerekeiket saját hagyományaik szerint nevelhették. Idővel egyesek jómódra is szert tettek, némelyek pedig befolyásos állásba kerültek. Ők nem olvadtak be a környező népekbe, amint ez az északi birodalomból elhurcoltakkal történt. Itt, a babiloni deportáltak körében vált kimondottan kultikus ünnepnappá a szombat, és más népektől megkülönböztető, sajátos jellegzetességgé a körülmetélés.
http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKDDDD/09DIALEK.HTML#d09010
diaszpóra (gör.): szétszórtság, szórvány.
A zsidók többsége Cirusz rendelete után is Babilonban maradt, ez a telep egészen a kk-ig fennmaradt. Jelentős izr. település volt Elephantinében is, de másutt is éltek még zsidók Egyiptomban (így Alexandriában) a hellénista róm. időkig (vö. 1Mak 15,16-23). Szíriában Antiochia volt a ~ közp-ja. Az ap-ok idején kb. 150 zsidó telepet tartottak számon Görögo-ban, Rómában és Cirénétól a pártusok birod-áig (vö. ApCsel 2,9).
http://www.magyarbaptista.com/szolgatars/04'2/tanszeml.htm
Az 539-ben Círusz által kiadott rendelet után nem tért minden zsidó vissza Palesztinába. Nagy zsidó kolóniák maradtak Egyiptomban, Babilonban, sőt újak jöttek létre a görög és római városokban.
