Wislawa Szymborska ( ford.:Csordás Gábor)
Kínvallatás (Tortury)Semmi sem változott.
a test fájdalmas,
eledel kell neki, alvás és levegő,
bőre vékony, alatta mindjárt ott a vér,
jó sok körömmel és foggal rendelkezik,
eltörhető csonttal, nyújtható izülettel.
És mindezt tekintetbe veszik kínvallatáskor.
Semmi sem változott.
Remeg a test, ahogy
remegett Róma alapításáig és azóta,
a huszadik században Krisztus előtt vagy után,
a kínvallatás a régi, csak kisebb lett a föld,
és bármi történik mintha a szomszédban lenne.
Semmi sem változott.
csak több lett az ember,
a régi bűnök mellett megjelentek az újak,
valódiak, mondvacsináltak, elévülők és nemlétezők,
de a sikoly, amellyel a test felel értük,
az ártatlanság sikolya volt és az is marad
az időtlen skálák és lajstromok szerint.
Semmi sem változott.
Tán csak az illem, a szertartások a táncok.
De a kéz még mindig ugyanazzal
a mozdulattal takarja el a fejet.
A test tekereg, ráng és szabadulni igyekszik,
a földre döntve fölhúzza térdeit,
kékül, dagad, nyáladzik, vért ereszt.
Semmi sem változott.
Csak a folyók medre,
az erdők, partok, puszták és gleccserek vonala.
Az ártatlan lélek ott bolyong közöttük,
eltűnik, visszatér, közelít, messze rebben,
idegen önmagának is, megfoghatatlan,
hol biztos benne, hogy még létezik, hol nem,
miközben a test van és van és van
és nincs hová mennie.
