|
Téma: Lelki jelenségek, elváltozások
|
|
keresztkem |
Válasz | 2012. október 16. 05:57 | Sorszám: 1801 |
"..A kulcs az alázatosság. A valódi megbocsátásban az alázatosság mindig jelen van, természetesen árad, a szabadság jelenik meg benne és általa."
Ez nagyon-nagyon igaz--a megbocsájtással, az IGAZI MEGBOCSÁJTÁSSAL(!) kapcsolatban.Mégis.
Az én valódi problémám nem ennek a "tételnek" az elfogadása vagy el nem fogadása.Hanem az, hogy belül--a "lelkemben"(!)--nem mindég érzem azt, hogy ez a --nevezzük így--"közeledés" a másik emberhez, akivel konfliktusban álltam, MÁR MEGBOCSÁJTÁS-E(?) avagy pedig csak még egy enyhe barátságosság,a korábbi "zord" kapcsolathoz képest.Úgy is mondhatnók: nem mindég érzékelem a különbséget a meg- bocsájtás és a megbocsájtási KEZDEMÉNY között.
keresztkem
|
Előzmény: 1800 |
|
|
