Az "Európa-terv"-ről...Medgyessy beszéde után az MTV1-en Csillag Istvánnal beszélgetett Simon András az Európa-tervről. Néhány mondat után egyszerűen fel voltam háborodva: hát ennyire hülyének néznek a többi nézővel egyetemben ?
Csillag ugyanis azt fejtegette, hogy az Európa-terv azért gyökeresen más, mint a Széchenyi-terv, mivel a vállalkozásfejlesztéshez szükséges pénzeszközöket nem az adófizető állampolgárok pénzéből biztosítják, hanem különböző bankok hitelezőként bevonásával.
Hitelt most is nyújtanak a bankok, bármelyik vállalkozó bemehet bármelyik bankba és vehet fel hitelt, feltéve, ha rendelkezik az előírt saját erővel, biztosítékkal és az üzleti terve alapján valószínűsíteni tudja, hogy vissza tudja fizetni a hitelt. A bankok mindegyike üzleti vállalkozás, a feltételein nem fog változtatni állam bácsi kedvéért.
Akkor felmerül a kérdés, mi az, amivel ez a terv segítheti a vállalkozók hitelhez jutását?
1.) Vissza nem térítendő támogatás - ez egyértelműen az "adófizetők pénzéből" megy, tehát ha Csillag úr szavaiból indulunk ki, ez ki van zárva. Ez máris azt jelenti, hogy azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek elegendő induló tőkével (saját erővel) már ki is estek a körből.
2.) Állami garancia és/vagy kamattámogatás - ez is az adósfizetők pénzét terheli illetve kockáztatja (akkor is, ha a garanciát nem közvetlenül az állam, hanem az állam által fenntartott garancia alap,pl. Hitelgarancia Rt. adja.)
3.) Ha az állam mégis adja az 1-2.) pont alattiakat, akkor Csillag úr nem mond igazat, mert az adófizetők pénzét igenis érinti aZ "Európa-terv".
4.) Az állam nem ad semmit, szerezzen minden vállakozó hitelt, ahogy tud - ez tényleg nem terheli az adófizetők pénzét és Csillag úr igazat mond. Ebben viszont mi a "nagy-nagy és újszerű Európa-terv" ? 
Megjegyzem jókora csúsztatás is volt ebben a riportban. Csillag úr úgy igyekezett beállítani a Széchenyi-tervet, mintha az kizárólag az állami pénzek vissza nem térítendő támogatásként való osztogatását jelentette volna, mégpedig többnyire "pofára".
Hatalmas csúsztatás. A Széchenyi-terv pályázatok esetében is előírt volt valamennyi saját erő, másrészt a GM a vissza nem térítendő támogatásokhoz bankgaranciát is igényelt, amelyet a vállalkozónak kellett megszereznie a normál hitelezési szabályok szerint (vagyis hitelbírálat, biztosítékadás, garancia díj fizetés stb.) Az állami támogatás mellett a legtöbb esetben bankhitel is kapcsolódott a projekthez. Ha a vállalt hitelcélt nem valósítja meg a vállalkozó, a vissza nem térítendő állami támogatást is vissza kell fizetnie, illetve ha nem képes rá, akkor a garanciát adó bank fizet helyette az államnak és később behajtja a vállalkozón.
