Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Közélet   » Újabb hiteleket adunk az oroszoknak

Ha vissza akarsz térni az előző témához, használd a böngésződ vissza (back) gombját!
   
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Újabb hiteleket adunk az oroszoknak
Har Perah
  Válasz | 2005. január 12. 12:51 | Sorszám: 20
Akkor menjünk tovább. "Mikor kap ilyen hitelt egy belfüöldi stb." - írod.

Na most a hitelkihelyezés, az a bankok üzlete. Abból élnek, eltekintve a kezelési költségektől meg ilynektől.

Tehát egy banknak érdeke pénzt kihelyezni. Különben miből fietné az aktív kamatot?

A nemzetközi pénzpiacon forgó pénzmennyiség felülről gyakorlatilag korlátlan. Az egyik hitel nem veszi el a másik elől a helyet.

Minden bank fog hitelt adni, megfelelő garanciák mellett. A bankok lasszóval fogják az ügyfeleket. Ha nincs elegendő garancia (tág értelemben, ágazat, ingatlanfedezet, országkockázat, banki garanciális megoldások, álami garanciák stb.) akkor a bank nem ad hitelt. Mert akkor a te betett pénzedet veszélyeztetné. meg akkor se ad, ha túl kicsi vagy ahhoz, hogy működésbe hozza a gépezetet. Ez a rendszer hibája, nyilván egyre fognak bővülni a mikrohitel-lehetőségek is.

Hogy ilyen ügyekben személyi összefonódások és ismeretségen alapuló preferenciák is vannak, az nyilvánvaló. Mindenütt. Nem kommunistaspecifikus. a Parmalat elnöke nem kommunista. Schneider úr se, aki pár éve megcsapolta a Deutsche Bankot. Fel kell lépni ellenük, de nem oldalfüggő alapon. és nem az álatalános áru- és pénzviszonyok vagy a privatizáció tagadása platformjáról.

A demokratikus és méltányolható ellenszenvet bárki ellen kifejtheted és ez jó dolog. De ügyekben konkrétumok kellenek.

És, magunk között szólva, bár nem ismerem a társadalmi pozíciódat, nem gondolom, hogy neked személyesen jobb lenne, ha nem Hujber Ottó vett volna részt az orosz államadósság lebontásában (egyébként nyilvánvaló, hogy ő vett részt, mivel akkor már húsz éve orosz gazdasági ügyekkel foglakozott), hanem valaki más. Vagy ha a Thyssennek nem Thyssen volna a tulajdonosa, hanem egy másik.

Ha nem fizetett, ki kell perelni belőle. És ha valaki rajta kívül még felel, azt le kell csukatni. Ha bizonyítható. De nem a felesége nagyapjának érintettsége alapján, vagy "összefüggésbe hozható" alapon. Ez legalább úgy rombolja a közmorált, mint a feltételezett cselekmény.

Előzmény: 11
Har Perah
  Válasz | 2005. január 12. 12:28 | Sorszám: 18
T. terra,

azt hiszem, érdemes lenne egy rövid közgazdasági szakközépiskolai szintű hétvégi kurzuson, ha nem haragszol meg a megjegyzésért.

Különben csak a nómenklientúra meg a poszkommunista meg a lenyúlják meg ezek a minden szakértelem nélküli füstölgések maradnak. Az nyilvánvaló, és semmi kivetnivaló nincs benne, hogy nem kedveled az mszp-t, míg viszont nemzeti radikális megoldásokat támogatsz. Ez szép és demokratikus dolog. De nem elég a véleménycseréhez. Az általános ellenszenvből és egyre halványuló történelmi események megítéléséből nem lehet a konkrét helyzeteket megítélni.

Nézzük tehát a konkrétumokat.

Minden fejlett országban van úgynevezett exporthitelbiztosdító és exporthitelbank. Ilyen a német Hermes például. Van, ahol több is. Ezek tevékenységének lényege, hogy a megfelő garanciákat nyújtó ügyfél esetén a szállítás ellentételét meghitelezik.

Ez segíti az exportot, és bizonyos területeken, főleg beruházási javak esetében egyenesen feltétele az exportügylet létrejöttének. Senki nem vesz enélkül mondjuk olajipari nagyberendezéseket.

Ezen az állami bank nyer, hiszen az eljárásnak ára van, amelyet az eladó, ha teheti, áthárítja a vevőre. Ezek a hitelek garantáltak. A dolog természetéből adódóan vannak bentragadó ügyek, de éppen ezért ezeket a hiteleket szindikálják. Azaz nemzetközi együttműködéssel megosztják a kockázatot. Összességében a dolog nyereséges, ezen túl exporlehetőségeket jelent az országnak. Ezért csinálja Amerikától Görögországig mindenki, akár posztkommunista, akár nem. Ugyanis nem lehet másképp csinálni.


Ez a "megfinanszírozzuk" is egy igen elavult elképzelés. Ugyanis ahogy te beteszel mondjuk tízezer forintot az OTP-be, az abban a pillanatban elindul a maga útján, és lehet, hogy egy szingapúri nagykereskedő kameruni befektetését fogja finanszírozni még aznap. Ezt hívják a tőke szabad áramlásának.

Előzmény: 11
iszalag
  Válasz | 2005. január 12. 10:40 | Sorszám: 16
a jegyzőkönyv kedvéért:
De hová tűnt 62 millió dollár? http://www.mno.hu/index.mno?cikk=260789&rvt=2

Medgyessy Péter 2002 decemberében, Moszkvában elengedett 62 millió dollárnyi tartozást az akkor 467 millió dolláros orosz államadósságból. A Szovjetunió 1990-ben 1,7 milliárd dollárral tartozott Magyarországnak, 2002-re viszont a még nem törlesztett 467 millió dollár kifizetését attól tette függővé, hogy a magyar fél elismeri 62 millió dollárnyi adósság megtörtént törlesztését. A hiány mögött az orosz államadósság lebontásában részt vevő, a Magyar Nemzet értesülései szerint jórészt MSZP-közeli cégek állnak, amelyek érintettek olajgate-botrányban.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, az érintett cégek között található többek közt az egykor Máté László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozó Lorry Kft., amely 2,7 millió dollárral és kamataival tartozik. A Tér és Forma Rt., illetve a Gaz Impex Kft együttesen csaknem 30 millió dollárral tartozik. Ezek a vállalkozások annak a Benza Györgynek a nevéhez köthetőek, aki az Eximbank és a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) közreműködésével a Magyar Nemzet értesülései szerint kétszázmillió dolláros építőipari vállalkozást finanszíroz Oroszországban, Szamara tartomány megrendelésére.

3,3 millió dollár kifizetésével adós a magyar államnak a Petroltank Rt., amelyhez Hujber Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának volt vezetője köthető, a Bertinus Kft. – kamatok nélkül – 4,8 millió dollárral adós egy Alekók behozatalára köttetett üzletből, amelyet Máté egykori üzlettársa, Szász András, a Nádor Rt. vezetője hozott tető alá.

Figyelemre méltó, hogy a kormányközeli Népszabadság ezúttal sem jelöl meg konkrét cégeket az orosz államadósságról szóló cikkében. A lap ugyanakkor utal a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2003-as vizsgálatára, amely megerősítette, hogy az adósságrendezésbe bevont cégek a mai napig nem számoltak el szabályosan a magyar állammal.

Előzmény: 11
alias3t
  Válasz | 2003. december 03. 17:11 | Sorszám: 12
Az arhangelszki ügyet szeptemnberben jól kitárgyaltuk, azóta sem tudok többet róla, ha esetleg nagyon érdekel a véleményem erről, nézd meg.

A jelenlegi ügyről meg megintcsak nem tudom, mire ez a nagy "szerinted rendjén való" felzúdulás.
A bank azt teszi, amit a törvény szerint tennie kell.
Magára vállalja, hogy az export ellenértének behajtását az oroszoktól magára vállalja.

(Az exportgaranciákra gondolok, a többi ügyről még ennyit sem tudok)

Előzmény: 11

Időzóna: CET  

         előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola