Nem tekintem annak. Történelmi zászlónak tekintem, aminek használata mostanában divatba jött. Elhiszem használóinak, hogy nem hungaristák - nagy többségükben. Sőt, légy erős, érteni is vélem, miért használják ezt a zászlót.

Ez egy dolog. De a mai tüntetés megmutatta, hogy van továbbra is egy másik zászlóis, hasonló, de más, aminek használói más jelentéstartalmat tulajdonítanak.

Egyébként az önkényuralom kifejezést sose használtam, mert idétlennek érzem. A cárizmus a XIX. században önkényuralom volt, de nem gndolom, hogy akár a magyar szélsőjobb diktatórikus törekvések, akár Rákosi vagy Kádár rendszere leírható lenne e szóval. Akkor már inkább Illyés megfogalmazása a zsarnokságról tünik találóbbnak. Mert hogy e rendszerek az egyéni kezdeményezést becsülték le és vetettéék el.

Megjegyzendő, e téren ma sem állunk jól. Ma is az átlagnak, a szabványnak, a sablonos középszernek van becsülete, nem a minőségnek. Nálunk. Szemben azzal, ami azért a világban ma uralkodó, ahol azért egészen szép teljesítmények születnek pl. technikában. Nézz csak rá a számítógépedre. Csomó egyéni sikertörténet, a google-tól, a wikin át, s messangerig és az internetes televizíózásig, meg még egy csomó dolog.

Itthon meg nem ez a szellem. Ha cinikus lennék, azt mondanám, a két iker Lengyelországban együtt kormányoz, nálunk meg egymással harcol. Ez látszólag messze vezet. De talán jelzi, hogy problémáinkra eléggé használhatatlan az önkényuralom kifejezés.