A megbélyegzés taktikájához - kegyen az bármilyen jellegű - mindig kell valami olyan külsőség, jel(kép), amivel a megbélyegzéssel manipulálók szimbolikus módon beazonosítjál a megbélyegzetteket, szívósan berögzítik a média segítségével az emberek agyába ezeket a külsőségeket és ha ez sikerül, akkor bármilyen apró utalás, vágókép "behozza" az emberek agyába a megbélyegzés teljes mögöttes tartalmát.
Így vált a szélsőjobboldal azonosítására használt jelképpé a fekete bomberdzseki, a bakancs vagy a kopaszra nyírt fej és ugyanezt próbálták/próbálják csinálni a történelmi zászlónkkal is. Erre sajnos eleinte kellő alapot is adott az a tény, hogy ezt a zászlót szinte kizárólag a MIÉP, majd később a Jobbik rendezvényein használták. Szerencsére a szimbólum "berögzítése" még nem történt meg, miközben a zászlót egyre szélesebb körben használják nem csak a Fidesz rendezvényein, hanem mindeféle demonstrációkon, tüntetéseken, félpályás útlezárásoknál stb. Úgy tűnik, hogy a régi jó Árpád-sávos zászló - az ellene folytatott hadjárat erősödésével párhuzamosan - egyre inkább a dac és az ellenállás külön jelképévé válik.

Megbélyegzésre illetve a megbélyegezni kívánt csoport azonosítására egy jelkép annál kevésbé alkalmas, minél szélesebb körben terjed el, hiszen minél több különböző korú, társadalmi helyzetű, habitusú ember használja, a megbélyegzőnek annál nehezebb fentartani azt a hitet, hogy ez a rengeteg ember mind tagja a "célcsoportnak", vagyis szélsőséges.